Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-28 / 21. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XV. évfolyam, 21. szám £ ^ A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA ★ Kiskunfélegyháza, 1971. május 28. Szépen fejlődő községünk Petőfiszállás Eredmények, gondok a végrehajtó bizottsági ülésen A Petőfi Gimnázium centenáriumán Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága Petőfi- sz'Uláson tartotta legutóbbi ülését és megtárgyalta a község párt, tanács, tsz-ek, szakszövetkezetek és tömegszervezetek vezetésének helyzetét és a további feladatait. Petőfiszállás község lakóinak száma 2718, de a belterületen mindössze 1 lfi-an élnek. A tanyavilág megszűnése igen lassú folyamat. A lakosság ösz- szetétele az elmúlt 10 évben jelentősen változott, a fiatalok elvándorlása jellemző. A lakosság 14,7 százaléka az iparba ment el dolgozni, döntő többsége a kiskunfélegyházi üzemekbe. A község kommunális fejlődése a III. ötéves tervben indult meg, ez idő alatt épült 25, jelenleg pedig építés alatt áll 16 lakás. Az építkezések lassan haladnak. döntő részben fiatalok építenek, anyagi lehetőségeik korlátozottak, és az építőanyag beszerzése is nehéz. A villamosítás üteme igen jó, már 3078 méter belterületi hálózattal rendelkeznek. A község vízellátása viszont még nem megoldott. .Az egészségügyi ellátottság jó, ugyanez mondható el a művelődés helyzetéről is. A 300 személyes művelődési ház az igényeket kielégíti. Az iskolai épületek jók. a 13 tanteremben 21 nevelő, 302 gyermeket ta-1 nít. A szaknevelői ellátottság igen gyenge, ketten tanári, tizenhatan tanítói képesítéssel rendelkeznek, három nevelőnek nincs képesítése. A lakosság kereskedelmi ellátását az ÁFÉSZ intézi 4 boltban, ezek száma elegendő, az áruellátás kielégíti az igényeket. A községben 2 termelő- szövetkezet és 2 szakszövetkezet működik, 7541 holdon. A szántóterület 60 százalékán kenyérgabonát termelnek, melynek döntő része rozs. Az utóbbi években sok gondot okozott a szövetkezetekben a termelési szerkezet megfelelő arányának kialakítása. Sajnos, ez a jelenlegi körülmények között nem lehetséges. A helyes arányok kialakítását a természeti adottságokon kívül az is nagymértékben befolyásolja, hogy a 2 termelőszövetkezet nagyon kis területen gazdálkodik. Állatállományuk igen gyenge, épületeik öregek, elavultak. Ehhez járul még, hogy nem megfelelő az állatok gondozása sem, sok volt a borjú- és juhelhullás. A 2 szak- szövetkezet nem rendelkeA tanév vége előtt zik számottevő közös jószágállománnyal. A tsz-ek az állami támogatással tudtak egy-két erőgépet vásárolni. Á 4 gazdaságnak 15 erőgépe van, állaguk mindössze 50 százalékos. A 2 szakszövetkezet 265 hold szőlőt telepített, de minden évben csak igen gyenge termést tudnak betakarítani. Ennek oka a szakszerűtlen kezelés, munkaerő- és a géphiány. A szakszövetkezetekben probléma ' még, hogy a tagoknak nem megfelelő a közös munkához való viszonyuk. A község mostoha adottságai, a földterület nagyon gyenge minősége, az alacsony eszközellátottság, valamint a munkaerő-problémák együttesen befolyásolják a gazdasági eredményeket. Ennek tulajdonítható, hogy a gazdaságok nem fejlődnek, de annak is. hogv a négv gazdaság között nincs meg a kellő összhang. Mindezen nehézségek ellenére, amelyekhez 1970-ben hozzájárult az időjárás is, nincs a községben veszteséges gazdaság, kivéve az Aranyhomok Szakszövetkezetet. ök 1970-ben 199 ezer forint alaphiánnyal zártak. A három másik gazdaság növelni tudta a halmozott termelési értéket. Kedvezően hatott a gazdasági eredményekre a három gazdaságban a melléküzemági tevékenység, mert ez az egész éves pénzgazdálkodás folyamatosságát biztosította. Alig több, mint két hét és befejeződik a tanítás, gyermekeink számára megkezdődik a vidám vakáció. Hogy ki, milyen eredménynyel zárja az évet, az attól is függ, hogy tanulóink hogyan használják fel ezeket a heteket a tanultak ismétlésére, begyakorlására, elmélyítésére. A tanultak alapos ismétlése nagyon lényeges, hiszen a magasabb osztályokban igen fontos az alaposabb, biztosabb tudás. Ebben az időszakban iskoláinkban sűrűbb a felel- tetés, a tanulók tudásának vizsgálata, ellenőrzése. Mindezek figyelmeztetnek, arra intenek, hogy az ismétlés hetei még inkább fontosabbak, mint a tanév más időszakai. Nem szabad tehát helyt adnunk a tanulók olyan megnyilatkozásainak, miszerint már nincs mit tanulni, mert befejezték az anyagot, vagy ahogy ezt másképpen ők mondani szokták ..az ismétlés már nem érdekes”. Az elmúlt évben ismerhettük az általános iskolai A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni kell. mivel a mező- gazdaság nem vonzó, ipar nincs, a fiatalok elmennek, nincs ami lekösse őket a községben. Egy reális tanulmánytervet kell kialakítani, rövidebb és távlati időre. Meg kell keresni a lehetőségét annak, hogy egy ipari részleget telepítsenek le a községbe, amely a munkaerőt leköti és az eljárókat is visszahozza. A mezőgazdaságban tovább kell foglalkozni az erdőtelepítéssel és a füvesítéssel, mert ez elősegítené a juhtenyésztés fejlesztését. Szükség van a vezetők nézeteinek megváltoztatására is. Még mindig kevés az emberekkel való foglalkozás, ebben a gazdasági vezetésen túl a partszervezeteknek is nagyobb részt kell vállalni. Rendszeressé kell tenni a vezetőknek az együttműködést. Ennek érdekében tartsanak megbeszéléseket, ahol egymást tudnák tájékoztatni és a koncepciókat a jövőre vonatkoztatva kialakítani. Ehhez az is szükséges, hogy a vezetők az így kialakított elképzeléseket mindenkor tartsák is be. Továbbra is fő célkitűzés a belterület fejlesztése. Ez évben meg kell oldani a község vízellátását, aminek feltételei biztosítottak. Némedi Imre tagozatos osztályok jelentőségét. A Bajcsi-Zs. E. Általános Iskola most is várja 7. osztályába azokat a tanulókat akik szeretik a matematikát és ebből a tantárgyból alaposabb tudást akarnak szerezni. (Számtan tagozatos osztály.) Nyelvi tagozat 5. osztálytól a Móra Ferenc Általános Iskolában működik. Az elmélyültebb nyelvtanulás szintén sok segítséget jelent a továbbtanulásnál. Ide a most végző 4. osztályosok jelentkezhetnek a város bármely általános iskolájából. Mindkét iskola szívesen szolgál felvilágosítással az érdeklődő szülőknek, tanulóknak. Tagozatos osztályba az illetékes iskolákban lehet jelentkezni 1971. június 15-ig. Tó,óVoztati”k a ked're" szülőket arról hngv v-'l- mennvi általános is’"'1" ban 1971. május 39-5n gyermeknapon úttörő- kisdoboaaoatás lesz. a' ' meknaoi programmal eg- bekötve. B. Gy. Az időjárás is kegyes volt az öreg iskolához, mintha méltányolta volna azt a rengeteg munkát, sok fáradtságot, amivel a jelenlegi „százéves igazgató”, tanári kar és diáksereg készülődött a nagy napra. A májusi nap aranyló sugár- kévéi jókedvűen pásztázták végig a díszelnökségben ülőket, a nézőteret, megpihenve a sima, üde és fáradt, ráncos arcokon, a dús, barna és szőke, az őszülő, kopaszodó, hófehér és tar koponyákon. Kovács Sándor igazgató a megnyitó ünnepségen meleg szeretettel köszöntötte az iskolába visszatérő öregdiákokat, az ünnepségre érkező kedvei vendégeket, az intézet tanári karát, tanuló ifjúságát és minden dolgozóját. S rögtön komolyak lettek az addig mosolygó arcok, könnytől fátyolosak a csil- i h’ÍT' rzin-.ek, amikor néma felállással adóztak azok emlékének, akik már nem lehettek itt ezen a nagy találkozón. s akik közül nagyon sokan a két világháború áldozatai lettek. — Ünnepségre jöttünk ... csendült fel híres énekkarunk éneke, száz torokból, de olyan összhangban, mintha egyetlen csodálatos gépezet ontaná az üde hangokat, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője: dr. Welker Ottó, a középiskolai osztály vezetője modern eszközt hozott az öreg iskolának: egy írásvetítő gépet, utána kiosztotta a miniszteri kitüntetéseket. Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetésben részesült: dr. Mezősi Károly, Kovács Sándor, Kapus Béla és dr. So- mogyvári Zoltán. Miniszteri dicséretet kapták: Horváth Dezsőné, Szolnoki Jenő, Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült Kiss Jenő. Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottság első titkára KISZ Érdemérmet, az ifjúsági szövetség legmagasabb kitüntetését adta át Fejes Máriának, utána az intézet zászlaját szalagozták fel a minisztérium, a megye, a város párt- és állami vezetői, az öregdiákok nevében a legidősebb: Petróczi József, vasdiplomás nyugdíjas pedagógus. Ezután került sor a látványos ősballagásra. A város lakosságának sorfala között, a „ligetös” félegyházi utcán elindult a népes menet a város nagy szülöttének, az iskola névadójának: Petőfi Sándornak a szobrához, ahol dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke köf zöntötte az ünneplőket, felkötve a város kék—fehér szalagját az intézet zászlajára. Délben a Kiskunság étteremben, a Halászcsárdában, a Rózsakertben és az intézet árnyas udvarában volt ünnepi ebéd. Ezután a temetőbe szállították az autóbuszok a volt tanárok és diáktársak sírjainak megkoszorúzására a küldöttségeket. Este a televízióban láthattuk az aznap készült friss felvételeket. S ha egész nap nem vettük volna észre, milyen szép a mi városunk, és milyen impozáns volt ez az ünnepség, a tv megmutatta országnak világnak. T. M. Dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke mondott beszédet a Petöfi-szobor előtt. Ballag már a vén diák...
