Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1971-02-19 / 7. szám
Világ proletárjai, egyesülfetek i Ara: 90 fillér FflJMZI KÖZLÖNY XV. évfolyam, 7. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1971. február 19. NAPIRENDEN Jóváhagyta a középtávú pénzügyi tervet a városi tanács Törvény a megvalósulás útján a képzés tagozatait. Az „A” hagyományos tagozaton végzők különbözeti vizsgával, a „B” emelt szintű tagozaton végzők, különbözeti vizsga nélkül, napi munkájuk mellett, esti tagozaton 2 éves képzéssel érettségi bizonyítványt szerezhetnek és továbbtanulhatnak. A város ég vonzási körzete részére a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet képezi az ipari szakmunkásokat. Képzési profilja a szakmák összevonása során 14 szakmára csökkent, mely 25 régi szakmát foglal magában. Az intézet reform szerinti képzésre „A” tagozaton hegesztő, gépikovács, szerkezetlakatos, ács, kőműves, férfi szabó, fodrász, ,.B” tagozaton gépiforgácsoló, gépszerelő-lakatos, villanyszerelő, műanyagfeldolgozó, autószerelő, női szabó szakmák tanulására iskoláz be I. éves tanulókat. A középiskolát végzettek nem jelentkeztek az ipari szakmák tanulására, így ,,C:’ tagozatú képzés nem indult. A szakmai szint tartalmazza a szakma munka- területeit. az elméleti és gyakorlati ismeretek iránti igényeit, a szakmákban használt kézi és gépi szerszámokat, berendezéseket, segédeszközöket, a természettudományos tárgyakból szükséges ismereteket, munkapszichológia ismereteket és a szakma fejlődésének várható irányzatait, vagyis, hogy a szakmunkásnak mit kell tudnia. Az elméletigényes szakmák képzése „B” tagozaton történik. Itt a tanórák 40 százaléka elméleti — 60 százaléka gyakorlati óra. Az elméleti órákon belül 22 százalék a közismereti és műszaki alapozó tárgyak óraszáma, 18 százalék a szakelméleti órák száma. Az emelt szintű szakmunkásképzés a fejlesztés fő útja és a munkás-paraszt fiatalok középfokú végzettsége megszerzésének kiinduló tömegbázisa. Az „A” tagozaton képzett, inkább manuális munkát igénylő szakmák elmélet-gyakorlat aránya 30:70 százalék. Gyakorlati oktatásban a termék előállításra való direkt felkészítése helyett az univerzálisabb technológiai folyamatok oktatására tér át az intézet. A speciális szakmára képzés első fokozata az általános szakami alapképzés, ami pl. 32 vasipari szakmában azonos, második fokozatban áz alapszakmai képzés* ami az előbbi 32 szakmából 5—6 rokon szakmában azonos, harmadik fokozatban az egy adott szakma speciális oktatása történik. A VI. törvény szerint az elméleti tantárgyakat tudomány egyetemi, műszaki egyetemi — főiskolai és mérnöktanári végzettségű tanárok, a műhelygyakorlatot technikusi és műszaki oktatóképző főiskolai végzettségű szakoktatók taníthatják. Máris megállapítható, hogy a reform szerinti képzés sikeres, perspektívában életképes. Ezt bizonyítja a III., illetve II. éves emelt szintű kísérleti osztály 3,66 és 3,58 félévi tanulmányi eredménye. Keresnünk kell a továbbjutáshoz szükséges megoldásokat. Szükséges, hogy a MM. a törvény által előírt, különbözeti vizsga nélküli kettő éves befejező képzést 1971. november 1-től helyben biz-; tosítsa. A pályaválasztási munka során tisztázni kell a továbbtanulás szellemi pályákra és fiziaki szakmunkára előkésztíő formáit, a fizikai dolgozók gyermekeinek szellemi és kézügyességi jóképességi fogalmát, hogy a népgazdaság objektív munkahely- igényeinek megfelelően, az általános iskolát végzett fiatalok 75—80 százaléka a produktív, 20—25 százalék az intellektuális pálya tanulását válassza. A város soha nem Iá? tott fejlődése az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával függ össze. Ezért is szükséges, hogy a szakmunkásképzés még nagyobb súlyt kapjon a várospolitikában. Kiskunfélegyháza alkalmas arra, hogy a város és vonzási körzete részére jó szakmunkásokat képezzen. Serege Gábor Eredményes Tölt a múlt év Minden tsz életében nagy jelentőségű az a közgyűlés, amikor számot adnak a múlt évi munkáról, az eredményekről és hiányosságokról. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a tagságból, vezetőkből, de még a város vezetőiből is az Egyesült Lenin—Rákóczi Tsz számadása. Nem is volt meglepő, hogy a Móra Ferenc Művelődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöltötte a tagság. A zárszáínadó közgyűlésen részt vett Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára. Pesir | István, a városi végrehajtó i bizottság tagja,* dr. Dobos j Ferenc, a városi tanács el- . nőké és Magony Imre, a ! területi szövetség titkára is. í Laczkó Gyula tsz-elnök ; ismertette a vezetőség be-1 számolóját. Elmondta a I többi között, hogy új helyzet állt be 1970. januárban, i amikor a két tsz egyesült. Az volt a célkitűzés, hogy az ágazatok termelési eredményeiben ne következzen be visszaesés, javuljanak a munkakörülmények. A i termelést elsősorban fokoz- I ni kell az állattenyésztés- | ben. A dolgozók jövedelme 1—2 százalékkal növekedjen. A szélsőséges időjárás, a piac, ellátási nehézségek, bizonyos tervmódosításokat követeltek. A vezetőség és a tagság összefogása a párt- és KISZ- szervezet segítsége biztosította a terv végrehajtását, sőt túlteljesítését. A 71 millió 992 ezer forintos bevételi tervet 89 millió 81i ezer forintra teljesítették A növénytermesztés ár bevételét 18,77, az állatte nyésztés árbevételét 52,8. i kiegészítő tevékenységet 7 Népművelők Klubja alakult A Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatói irodájában gyűltek össze a város és a hozzá tartozó négy község közművelődési intézményeinek vezetői, hogy a módszertani munkaterv alapján létrehozzák a kiskunfélegyházi Népművelők Klubját. Bense György osztályvezető ismertette a célt, amiért összehívták az értekezletet: A közművelődési intézmények vezetői és a népművelők sűrűbben találkozzanak, megismerjék egymást és egyeztessék az intézmények programját, hogy egymásnak támogat tast is adhassanak. Sajtos Géza népművelési felügyelő a népművelési hálózat felépítését ismertette. Elmondta, hogy a társadalmi aktívákon kívül több mint 100 népművelőnk tevékenykedik. Az elmúlt évben 241 ismeretterjesztő előadást. 22 tanfolyamét, 16 szakkört, 11 klubot, 16 művészeti csoportot, 73 műsoros rendezvényt szerveztek. A városban 5787 a községekben 2052 olvasó veszi igénybe a könyvtárakat, és 10124’ látogató tekintette meg amúzeumot. Nagy számok ezek, a népművelési felügyelő még sincs velük megelégedve. A legnagyobb fejlődés a felnőtt dolgozók iskolájánál volt. Sajtos Géza szavait az intézmények vezetőinek beszámolói követték, akik ismertették intézményük 1971. évi munkaprogramját. Megállapodtak abban, hogy a rendezvényeket ezentúl jobban összehangolják, és egymásnak hathatósabb segítséget nyújtanak. T. M. Ha nem elégítjük k kerületünk termelőegysé geinek jogos szakmunka erő-igényét, nem tudjuk! várost tovább fejleszteni meglelő objektumainka 'sem tudjuk tartalomma megtölteni. A párt Politikai Bízott ságának határozata nyo mán került kidolgozásrí és az országgyűlés álta elfogadásra az 1969. év VI. törvény a szakmunkásképzésről. A törvény a volt 28; szakmát 186-ra csökkenti biztosítja a képzés egységes állami irányítását meghatározza az oktatás rendjét, az iskola, a vállalatok, szövetkezetek, magánmunkáltatók képzéssé' kapcsolatos kötelezettségeit. Szabályozza a növendékek felvételét, kedvezményeit és juttatásait. A tanulót ebéd, 52 nap szabadság, 40—700 forint ösztöndíj, ezen felül egyes szakmákban 250 forinl társadalmi ösztöndíj, kollégiumi ellátás, munka- és védőruha, üdültetés stb. illeti meg. Módosult a szakmunkásvizsga-szabályzat, a áilódolgózók szakmunkássá való képzése. Meghatározza a törvény | 1969-hez viszonyítva 3 de- i kávái csökkent. I A kisegítő tevékenység- ■ gél elsősorban a tagok ál- • landó foglalkoztatását tud- I juk biztosítani és a váró; Luczkó Gyula tsz-elnök átadja a kiváló dolgozó kitüntetést Darányi József nyugdíjas kovácsnak. százalékkal teljesítettek túl. A növénytermesztésben a termésátlagok jobbak, mint a városi átlag. Az állattenyésztésben a fejlődés tavaly igen dinamikus volt. Megmutatkozott ez a szarvasmarhatartás és hizlalásban, de még nagyobb volt a fejlődés a libahizlalásban. Tavaly már 80 ezer darab hízottlibát' értékesítettek, a máj átlagsúlya I lakosságának ellátását is segítették, kenyér és töltelék áruval. A dolgozók részesedési alapját 24,6 százalékkal, a létszámot pedig 4 százalékkal növelték. A szövetkezetben egész évben garantált fizetés volt, egy 10 órás napi kereset tsz-ta- goknál 106. alkalmazottaknál 94 forint volt. A nyereségrészesedés 6,6 napi kereset összege lett. A szociális alap 1970-ben 76 százalékkal nőtt. Beruházásra 9 millió 369 ezer forintot költöttek, a tiszta vagyon 22,9 százalékkal növekedett és elérte az 51 millió 599 ezer forintot. A beszámoló ismertette az 1971. évi terv főbb mutatóit, majd a hozzászólások következtek. A felszólalók elismerően emlékeztek az eredményekről, de azt is elmondták, hogy van még javítani való a munkafegyelem terén. Az elmúlt évben ugyanis 23 esetben került sor fegyelmire. Ezt követően 8-an kapták meg a „Kiváló dolgozó” kitüntetést, az oklevéllel és pénzjutalommal. Némedi Imre Fontos napirendeket tárgyalt szerdai ülésén a Kiskunfélegyházi Városi Tanács. Dr. Dobos László vb- elnök előterjesztésében ösz- szegezésre került a végrehajtó bizottságnak az elmúlt esztendőben végzett tevékenysége, s a határozatok végrehajtásáról is képet adott a jelentés. A továbbiakban a város és községeinek 1971—75. évi középtávú pénzügyi terve és az 1971. évi költségvetés szerepelt napirenden, melyet Bibok Sándor, vb- tag, a pénzügyi osztály vezetője terjesztett elő. Érdekesen alakul — az új szabályozóknak megfelelően — a bevételi források köre, illetve ezek aránya. Míg az 1970-es évben a bevételek 74 százaléka volt a felsőbb szintű támogatás, s csak 26 százaléka saját bevétel, addig a IV. ötéves tervben mindössze 7 százalék lesz az állami (tanácsi) támogatás aránya, s 93 százalékos az átengedett és saját bevétel. Mindez még nagyobb felelősséget ró a gazdálkodó szervekre, hiszen a tanács sokkal több gazdálkodó egységgel kerül kapcsolatba, növekszik önállósága és érdekeltsége is a területén levő vállalatok és szövetkezetek eredményeinek alakulásában. Kiskunfélegyháza költségvetési kiadásainak ösz- szege öt év alatt 23,1 százalékkal növekszik, ami évi 4,6 százaléknak felel meg. A főbb ágazatoknál az el- I látottsági színvonalban mutatkozó elmaradásra való tekintettel tel és kiadás 63 millió 21 e?er forint. I Itt most nem kívánjuk ; részletesen ismertetni a jel- ! zett összegek ágazati bon- ; tását, ezekre még lesz al- ! kalrnunk visszatérni la- j. púnkban. A tanácsülés ! résztvevői egyébként na* I gyón sok hasznos javaslat- 1 tál és észrevétellel egészí- j tették ki a beszámolót, I mely azt bizonyítja, hpiy I a tervek végrehajtásában számítani lehet a lakosság aktív támogatására, a különböző szervek, in-1 tézmények és vállalatok segítségére. a megyei tanács több mint nyolcmillió forint- j tál növelte a támogatás összegét. . 1.: A tanácsülés a végrehaj- i | tó bizottság előterjesztésé- j re jóváhagyta a középtávú (1971—75. évi) és az 197Í-re szóló pénzügyi tervet, illetve költségvetést. Ezek szerint a középtávú pénzügyi < ■ ■ ' községi'-bevételei. illetve kiadásai SÍ mii- j lió 24 ezer forintot képvi- ; selnek. Az 1971. évi bévé- ' A továbbiakban a tanácsülés — Korponal Zoltán vb-titkár előterjesztése alapján — a városi tanács és bizottságainak elmúlt évi tevékenységéről szerzett tájékoztatást. Majd jóváhagyta a tanács ez évi, illetve a vb első félévi munkatervét, s második félévi munkaprogramját. A tanácsülés b j^l.ar. résr-kkeí és intefpeliacióRkal ért véget. T. P.
