Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1968-04-12 / 15. szám
fíiHifflM mim- . .... 4 PETŐFI NBPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADÁSA A „pusztakeresőkre“ és dr. Asztalos Jánosra emlékezünk A XIX. századi magyarországi parasztmozgalmaknak igen jelentős helye volt Félegyháza. A félegyházi szegényparasztok 1841-től kezdődően — meg- megújuló hevességgel — szenvedélyesen harcoltak azért, hogy a vezető gazdagparasztokkal szövetségre lépett városi tanács hatalmaskodásait visszaszorítsák és a föld megváltásakor visszahagyott közföldek szétosztásában részt vehessenek, földhöz jussanak. A század hatvanas éveire a parasztok mozgalma szinte párttá szerveződött. A „pusztakeresők”, az „izgalmas párt” Csernák László tanító, Szombati Ágoston, Nagy Péter Flórián vezetésével lankadatlanul keresték a földosztás „ősi jogalapjait”. A bebörtönzést is vállalva harcoltak az azonos teherviselésért, a kiváltságok megszüntetéséért. E harcban edződve és ösz- szekovácsolódva, a mérhetetlen károkat okozó aszályt, jégverést, fagykárt elszenvedve érkezik el — a 48-as hagyományokat hűen ápoló — Félegyháza népe a nemzeti önálló törekvéseket befagyasztó kiegyezéshez. Ez az a pont, melyben a szélsőbal vezette kiegyezés elleni tömegmozgalom és a földért harcoló jélegyházi nép találkozik. 1868. húsvétjára városunkba érkezik dr. Asztalos János kecskeméti ügyvéd, a nép bálványa, hogy a demokrata kört itt is létrehozza, szervezetten vigye a forradalmasodott népet a kiegyezés elleni harcba. A tömegek hangulatától megijedt városi tanács Asztalost elfogatta és a városházába záratta. 1868. április 13-án a félegyházi nép betört a városházába, hogy a demokrata kör szervezőjét kiszabadítsa. E zendülés jelentősége messze túl nőtt városunk határain, s élesztőleg hatott Kecskemét, Nagykőrös, Szeged, Hódmezővásárhely és Makó parasztmozgalmaira. A félegyházi nép fórraMOZAIK — ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán április 13-án, szombaton délután és húsvét mindkét napján dr. Wissinger László. Lakása Batthyány u. 2., telefon 305. Ugyanezen idő alatt Gátér, Kunszállás, Pálmonostora és Petőfi- szállás községek részére az ügyeletet dr. Gyenes M- János tartja. Lakása Eaj- csy-Zsilinszkv u. 4. II. emelet. Telefon: 325. — Találtak két női és három férfikerékpárt. Számuk: TE.2379. 83 006, B.. 11659, MR 451. 091446, valamint egy napszemüveget. Igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányságon átvehetik. — Hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért vonta felelősségre a járás- bíróság Bodor Béla 47 éves kiskunmajsai (Kert u. 1. szám alatti) lakost, mert a vonaton nem volt hajlandó arcképes igazolványát az ellenőrnek megmutatni, sőt tettleg is bántalmazta. Az ítélet: hathónapi szabadságveszés, amit börtönben kell kitöltenie. Kényszerelvonó kezelésre is kötelezték. — KRESZ-oktatás lesz filmvetítéssel egybekötve a Móra Ferenc Művelődési Ház nagytermében április 16-án este 7 órai kezdettel — Tüzet okozott a felügyelet nélkül hagyotthús- füstölő Kiskunfélegyházán, Dózsa Gy. utca 22. sz alatt, ahol elporladtak két hízott sertés földi maradványai. A kár 3000 forint. _ Huszonhat házhelyet jelölt ki a jászszentlászlói községi tanács az építtetőknek az idén. Az igénylések azonban egyre szaporodnak, mivel sok tanyasi család szeretne a falu*» költözni. — Kultúrházuk korszerűsítésére, amely 600 ezer forintba kerül. 300 ezer forintot irányzott elő KÖFA- ból a jászszentlászlói tanács. A járási tanács adja a másik 300 ezer forintot, az ifjúsági klub tagjai pedig jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel a lebontáshoz. dalmi megmozdulását csak megerősített katonaság tudta elnyomni. A száz év előtti parasztmozgalom nem hozott ugyan kézzelfogható eredményt, de így is egyik ékköve városunk igen gazdag forradalmi hagyományainak. Fekete János Úttörők szellemi vetélkedője A Móra Ferenc Művelődési Ház az általános iskolák úttö rőcsapatainak részvételével szellemi vetélkedőt rendezett, amelyen történelmi, irodalmi, helyi vonatkozású, tréfás kérdésekre kellett válaszolniuk a pajtásoknak. A csapatok között első lett a József Attila iskola együttese, a második és a harmadik helyezést a Móra Ferenc általános iskola, illetve az Ének-zenei iskola csapata nyerte el. Az első helyezett csapat oklevelet és csokoládét, a többiek szintén csokoládét kaptak jutalmul. A SZURKOLÓKNAK Szegedi VSE—Kiskunfélegyházi Vasas NB II. bajnoki 1:0 (1:0) Tanulságos mérkőzés volt, s remélhetőleg illetékes szakvezetők hasznosítani is fogják a tanulságokat. Elöljáróban tárgyilagosan állapítsuk meg: Szegeden egy góllal kikapni nem szégyen, s még azt is, hogy az első félidő alapján ez az eredmény a Vasasra hízelgő. Igaz, a védelemben két játékos nagyszerű teljesítményt nyújtott (Bólya és Cserkó), de ez kevés volt a gyenge támadások ellensúlyozására. Tehát a legfőbb tanulság: csatárjáték nélkül idegenben sem lehet egykönnyen pontot szerezni. Másik tanulság — s ezt jó néhány NB I-es csapatunknál tapasztalhatjuk —, nem ártana a Vasasnál sem kicsit bátrabban nyúlni a fiatalokhoz. Akkor kapott színt a csatársor játéka, amikor a második félidőben a tehetséges fiatal Kó- kai rövid időre bekerült a csapatba. S ha már a tanulságoknál tartunk, azt sem árt megjegyezni, hogy további nyugalomra van szüksége játékosaink egy részének, mert a felesleges idegesség az egész együttes játékára rányomja bélyegét. Meg vagyok győződve róla, hogy az új szakvezetés látja is ezeket a problémákat és a tanulságokból megfelelő következtetéseket von le. Semmi okunk az egygólos vereségen siránkozni még akkor sem, ha az egyik pont a mérkőzés végén a kezünkbe volt. De azzal mindenkor számolni kell, hogy sorsdöntő helyzetekben a felelősség súlyát sokkal jobban érzik játékosaink és a hibázási lehetőség így nagyobb. Mindent ösz- szevetve mégis bizakodással nézhetünk a következő mérkőzések elé, s ehhez a szakvezetésen kívül húsvét vasárnapján a közönség lelkes biztatása is szükséges. Gondolom, a játékosok mindent megtesznek a győzelem érdekében. Kun Béla SE—Szarvas NB III. bajnoki 3:0 (1:0) A lelkesen kezdő vendégek erejéből csak egy félidőre jutotta. A sokkal képzettebb Hon véd-játékosok biztosan nyerték, sorrendben negyedik mérkőzésüket, s a gólokon kívül három kapufát Is lőttek. A vasárnap sportja Vasárnap, április 14-én ha zai pályán játszik csapatunk a Szolnoki MÁV ellen. A mérkőzés kezdete délután 4 óra. Előtte bajnoki mérkőzés. A Kun Béla SE együttese a szegedi Kossuth SE ellen játszik, annak otthonában, s reméljük: a jó kezdésnek jó lesz a foly- tatása Is. tsar as Onkológia Korunk legalattomosabb, legkegyetlenebb és ha idejében, a kezdet kezdetén nem fedezik fel, úgy is mondhatnánk, hogy szinte gyógyíthatatlan betegsége: a rák. Ennek félegyházi specialistája a 18 éves orvosi múltra visszatekintő dr. Kastner János szülész-nőgyógyász szakorvos, aki az onkológiai központban nyert továbbképzés után a félegyházi gondozó vezetője lett. Hogy a rákbetegségnek és a vele harcban álló onkológiának „tekintélyt” tudjunk biztosítani, tudnunk kell, hogy hazánkban évente tizennyolc ezer ember hal meg rákbetegségben. Ez az arány sokkal nagyobb az elmaradott országokban és a „fejlett” kapitalista világban, ahol a vizsgálatért fizetni is kell. Szabad idejében, bélyegei között kerestem fel dr. Kastner János szakorvost, hogy tájékoztasson a rák kutatásának és gyógyításának mai helyzetéről, különös tekintettel városunkra és járásunk községeire. Jó hatásfokkal működik nálunk is az onkológia, ahol 1500 gondozottat tartanak nyilván. Bevezették a korszerű citológiai vizsgálatot, s a közeljövőben a therápiás röntgen sugárkezelés Is lehetővé válik, ami eddig helyhiány miatt nem volt lehetséges. A felhívások, hirdetmények szerint minden 30 éven felüli nőnek érdeke a vizsgálaton megjelenni, mert ha valahol, akkor a ráknál nagyon fontos a betegség tüneteinek a kezdeti stádiumban való felfedezése, mert ilyenkor még életet tud menteni a gyors orvosi beavatkozás. Tehát: a legjobb gyógyítás a megelőzés. Igaz, hogy nem küldenek mindenkinek külön idézőt és nincs jelenleg még kötelezővé téve a szűrésen való megjelenés, mint a tüdőszűrésnél, de mindenkinek saját érdeke élni a lehetőséggel, amit szocialista rendszerünk minden állampolgárának biztosít. Kastner doktor munkaidőn túl, társadalmi munkában is mindent elkövet, hogy a vizsgálat, illetve a szűrés fontosságát minél szélesebb körben tudatosítsa. Felvilágosító előadásokat tart nőket foglalkoztató üzemekben, de javasolná. hogy a Vöröskereszt szervezetek is vegyék fel munkatervükbe az onkológia fontosságának ismertetését. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de el kell még azt is mondani, hogy Kastner doktor nagy elfoglaltsága mellett tud időt szakítani az emberek tudatának formálására is. Elég azt megemlíteni, hogy tíz éve tagja a Hazafias Népfrontnak, a TIT elnökségi tagja, a Móra Ferenc Művelődési Ház bélyeg- gyűjtő klubjának elnöke, pártmunkában a kórházi középkádereket német nyelvre tanítja, stb., szóval egy olyan orvos, aki az emberek testilelki gondozója. Tóth Miklós Tüzek a járásban és városban Kiskunmajsán Balogh István és Hegedűs Sándor Kígyóspuszta 66. sz. alatti lakosoknál a kéményből kipattanó szikra felgyújtotta a felhalmozott szalmát, szénát és nádat. A kár 700 forint. Csak Balogh István kára térül meg, mert neki volt biztosítása. — Ugyancsak Kiskunmajsán, Marispuszta 89. sz. alatt, Czinkóczi Dániel melléképülete is leégett, saját gyermekének „tűzijátéka” következtében. A kár 2000 forint. Pálmonostorán, az Aranyhegyi dűlő 115. szám alatt lakó Pozsár István tanyájánál is a kipattanó szikra gyújtotta fel a melléképületet, ami nem volt biztosítva. A kár szerencsére csak 3000 forint, mert a lakóépületet a kivonuló állami tűzoltók és az önkéntes tűzoltótestület tagjai megmentették. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar SEOciallsta Munkás- >árt Kiskunfélegyházi Járási- Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: F. Tóth Pál felelős kiadó: dr. Mezei István Szerkesztőség és kiadóhivatal Kiskunfélegyháza» Szabadság tér. Telefon: 115. 143. 2T3 lapot árusításban a félegyház- írás postahivatalai terjesztik öacß-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét — Tel.- 11-85. index: 25 908 Tájékoztató az új tsz-törvényröl VI. A földkiadással kapcsolatosan az új törvény kifejezetten előírja: a termelőszövetkezetbe bevitt földet kiadni nem lehet, s a volt tsz-tag, vagy annak örököse a termelőszövetkezet vagyonából részt nem igényelhet. A termelőszövetkezetben maradó föld tulajdonjogára, megváltási árára, stb. vonatkozó kérdésekre a földtörvény későbbi, bővebb ismertetése alkalmával még visszatérünk. A CSALÁDTAGOK RÉSZVÉTELE A TSZ ÉLETÉBEN Az új tsz-törvény a családtagoknak igen jelentős jogokat nyújt. Közöttük is a legfontosabb, hogy a családtagok — a vezetőség hozzájárulásával — a tagokkal egyenlő feltételekkel vehetnek részt a tsz közös munkájában, természetesen kötelezettség nélkül. Ha azonban rendszeAnyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Tímár Magdolna (anyja: Bodor Magdolna), Nagy Zoltán Róbert (Kovács Veronika), Heréd! Gyöngyi Éva (Lantos Erzsébet), Tóth Ilona Mária (Vakulya Ilona), Nyéki Csaba József (Rácz Mária Magdolna), Hegedűs Henrietta (Palatínus Ilona Luca), Pimbor Ibolya (Czinkóczi Mária), Szász Mária Erzsébet (Eszenyi Mária), Tóth Margit Katalin (Tarjányi Margit), Kállai Anikó (Lakatos Julianna), Gulyás Tamás Béla (Zsigó Franciska Borbála), Kókai Ildikó (Kolompár Éva), Vig Éva (Provies Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kuklics László — Csányi Julianna. MEGHALTAK: Parádi Pál 65 éves, Csányi Mihály Gézáné Nagyfejű Veronika 56 éves, Horváth József 67 éves, Király János 76 éves, Harczi Pongrác- né Nagy Julianna 57 éves, Kis József 65 éves, Szabó Pálné Tóth Mária 69 éves, Fekete Bá- lintné Kohajda Matild 62 éves. KISKUNMAJSA SZÜLETTEK: Horváth Tibor (Csillag Emilia), Gál Margit (Máté Ilona Franciska), Slezálc József (Rádóczi Jolán), Csóká- si József (Bodor Erzsébet), Bo- zó Antal (Halász Margit), Kormányos Erika (Nagy Ilona), Soós Róbert (Tamási Erzsébet), Czinkóczi János (Vancsik Mária), Hunyadi Sándor István (Törteli Lenke), Mencz László (Márta Irén), Holik Ágnes (Csuka Franciska Ágnes), Tóth Terézia (Erdős Terézia), Márki Borbála (Somogyi Borbála), Hunyadi Terézia (Nem- csok Terézia), Varró József (Rácz Mária), Ferenczi Mária (Tucskó Mária), Kovács Erzsébet (Klinkó Erzsébet), Kálmán László (Szatmári Mária), Tóth Deme Gábor (Szikora Margit), Vajger Tibor (Terhe Éva), Vá- radi Zoltán (Bitó Erzsébet), Terbe Lujza (Károly Terézia), Hegedűs Éva (Máté Tóth Mária), Pálinkó János (Vékony Margit), Dér Katalin (Sahin Katalin), Lódri Ferenc (Kos Sipos Margit), Czinkóczi Katalin (Lőrincz Katalin), Csóti Ibolya Erzsébet (Simon Erzsébet) Kordás Ibolya (Csáki Et- zsébet), Hunyadi László (Lódri Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Czeglédi Mihály — KukUs Margit. MEGHALTAK: Sípos Lajos 78 éves. Juhász Nagy István 91) éves, Bodor Péter 59 éves, Molnár Lajosné Terbe Piroska 66 éves, Dávid Jánosné Kiss ^Matild 64 éves, Bogár Lajosné Balogh Rozália 70 éves, Elek Alajos 85 éves. Torma Dániel- né Villás Magdolna 85 éves, Halász Alajosné Czinkóczi Ilona 71 éves. Czinkóczi János 76 éves, Erdélyi Jánosné Balogh Piroska 90 éves. Sörös Béláné Kiss Anna 86 éves, Kolompár Piroska 47 éves, Szilágyi Ká- rolyné Takács Jolán 68 éves. Busa Elekné Kisbús Rozália 71 éves, Balogh Mihály 86 éves, Szikora Mihályné Galogh Jusztina 84 éves, Kapás József 75 éves. rés munkájukra szükség van, úgy ajánlatos, hogy a vezetőség és a családtag azt írásba foglalja, amelyre azután a vonatkozó szabályok az irányadók. A közös munkában rendszeresen dolgozó családtagoknak joga van részt venni a tanácskozásokon és a termelőszövetkezet közgyűlésén, —, s ha meghívják a tsz más szerveinek tevékenységébe. a meghatározott társadalombiztosítási és az alapszabály szerinti egyéb szolgáltatásokban, szociális juttatásokban, kedvezményekben részesül; ugyanakkor köteles megtartani az alapszabályban, a munkarendben foglaltakat, köteles végrehajtani a közgyűlés, a vezetőség határozatait, s elvégezni a számára meghatározott munkát. Abban az esetben, ha a közös munkában rendszeresen részt vevő családtag utóbb rendes tagként belép a tsz-be, úgy a felvételét követő egy éven belül kérheti a közös munkában családtagként eltöltött idejének nyugdíjévként való beszámítását. (A kérelem alapján az SZTK legfeljebb 5 évet beszámíthat, feltéve, hogy a beszámítani kért években a nő családtag legalább évi 100, a férfi családtag pedig legalább évj 150 munkanapot dolgozott a közös munkában.) (Folytatjuk.) Az olvasó írja Tisztelt Szerkesztő Bizottság! Az új Móravárosban lakók nevében fordulok a szerkesztőséghez abban a reményben, hogy a levelem nyilvánosság elé jutva segít majd az itt uralkodó áldatlan állapotok felszámolásában. A honvéd sporttelep és a lakóházak között húzódó förtelmes bűzt és ragályt terjesztő, s a kis gyermekekre életveszélyes, mély árokról van szó. Ügy tudom, ez ügyben már jelent meg a Félegyházi Közlönyben az árok befedését, a csatorna megépítését sürgető cikk, s ha jól emlékezem az erre adott, ugyancsak a lapban megjelent hivatalos válaszban ígéretet tettek arra, hogy még a múlt év végéig oda szállítják a csatornázáshoz szükséges betongyűrűket, az idén pedig befedik az árkot. Mind ez ideig azonban ennek semmi jelét nem látjuk, pedig ha a KÖJÁL egy melegebb napon ott szemlét tartana, a bűzön kívül azt is megállapíthatná, milyen járványveszélyt jelent ez a nyitott mély árok. Ügy gondolom, valamit ko- nyítok az építéshez, hiszen az építőipari szövetkezet főkönyvelője vagyok. Tehát tudom azt, hogy nincs könnyű helyzetben a város, hiszen az anyagi erők korlátozottak. Mégis azt mondom — s ezt sok-sok felnőtt és még több ott lakó kisgyerek nevében —, hogy ebben a munkában rengeteg társadalmi segítséget kapna a város és a Kun Béla SE sportolói is jócskán besegítenének, hogy végre eltűnne ez a fertelmes bűzt és betegséget terjesztő árok. Abban a reményben, hogy soraimra érdemleges és megnyugtató választ kapunk, maradok elvtársi üdvözlettel, a Móraváros lakói nevében is: Szőke György főkönyvelő Kiskunfélegyháza Dupla, vagy semmi? Az Irányi utca lakói panaszolják, hogy rövid utcájuk nagyon sötét, de könnyen lehetne rajta segíteni. A sarkon nappali fényt áraszt az új neon világítótest, de mellette ott pislákol a régi, hagyományos villanylámpa is. Ha ezt a lámpát egy oszloppal beljebb, az utca közepére helyeznék, megszűnne a jelenlegi sötétség.