Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1968-04-19 / 16. szám

Világ proletár iái, egyesüljetek! FtlIGM KOHM .........----- --------—————— 111 —■■—————-* A PETŐFI NEPE FBtBGTHAZI K I A D A S A Arai 89 fillér A£ EZERMESTER XII. évfolyam, 16. szám Kiskunfélegyháza, 1968. ápr. 19. FILMEK— fiatalok S zámos vita indult, gyűrűzött, elült — aztán újra kezdődött min­den elölről — arról, hogy a tv új, pénteki adásnapja, s a január elsejével történt minimális helyáremelés oe- folyásolja-e a mozik láto­gatottságát. A Petőfi mozi — s biz­tosan nem egyedül az or­szágban — zökkenő nélkül vészelte át mindkét ve­szélyt. Az első három hó­nap adatai szerint a láto­gatottság a tavalyihoz ha­sonló, a mozi szerelmeseit nem befolyásolta az emlí­tett változás. Érdemes ugyanakkor megfigyelni, hogy jó műsorpolitikával nem fenyegeti veszély a mozikat. Ugyancsak figye­lemre méltó a törekvés a fiatalok igényeinek kielé­gítésére is. A mozi igazgatója, Csenki János, el­mondotta, hogy igazi törzs­gárda alakult ki a diákok körében, mivel az idén már csaknem 500 a diákbérlete­sek száma. A műsor össze­állítására épp ezért nagy gondot fordítanak, nem kö­zömbös a fiatalok vélemé­nye, hiszen igen sok szín­vonalas, értékes filmalko­tás éppen az ő életükről, gondjaikról és problémáik­ról szól. A látogatottság, az ér­deklődés azt bizonyítja, hogy a város valamennyi fiatalja érzékenyen reagál ezekre a filmekre, igénylik, értékelik és nagyon helye­sen megvitatják az abban elmondottakat — s ez jó. Nagyon helyes, ha mind több lehetőséget adunk ar­ra, hogy tisztázzák helyü­ket a társadalomban, egész­séges kritikával szemléljék maguk körül az életet, és nem utolsósorban megha­tározzák céljaikat. P ont ennek érdekében ■ hasznos lenne, ha elsősorban a KlSZ-alap- szervezetek még több gon­dot fordítanának a kollek­tív mozilátogatásra, a film- ankétokra, s propagálnák a fiatalokat érintő és ér­deklő alkotásokat. Ifjú szőlészek A jászszentlászlói Arany­homok Tsz 14 fiatalja a szőlőtermesztő és borkezelő szakmunkásképző iskolán adott számot a két év alatt tanultakról. A 14 hallgató közül Földi Pálné érte el a legjobb eredményt, de a többiek felkészültsége is alig maradt el mögötte. A vizsgaátlag 3,78 volt, s ez szép osztályátlagnak te­kinthető. A jászszentlászlói gazda­ság egyébként nagyon vár­ja a fiatal szakembereket, hiszen a 120 hold újtelepí­tésű szőlő gondozásához szakavatott kezekre van szükség. Reméljük, hogy a most végzett fiatalok a munkában is olyan példá­sán állják meg helyüket, amint azt tették a szak­munkásképző iskolán. Velkei Árpád Minél több élelmet a városnak Megkétsxerexődött a tejhoxam a Dóssá Tsx-ben Nemrég tárgyalta a vá­rosi pártbizottság egyik legnagyobb területű terme­lőszövetkezetünknek, a Dó­zsának eddig elért eredmé­nyeit, célkitűzéseit, fejlő­désének további lehetősé­geit. A termelőszövetkezet ve­zetőinek jelentése sok biz­tató adatot tartalmaz, s bár nem kívánom vala­mennyit statisztikailag fel­sorolni, mégis érdemes né-* hányat megemlíteni. Első­sorban ide kívánkozik a termelési érték, amely 1965-től 1967-ig összessé­gében meghaladja a 10 millió forintot. A tárgyila­gosság kedvéért meg kell állapítani még azt is. hogy a növekedéshez hozzájárult a köziponti javító műhe­lyük is. A szövetkezet vezetőinek fő célkitűzése az volt —, s a jövőben még inkább az lesz —, hogy minél több élelmiszerrel, élelmiszer- alapanyaggal járuljanak az egyre növekvő szükségle­tek kielégítéséhez. Néhány adat célkitűzéseik, eredmé­nyeik alátámasztására: a növénytermelés csak­nem hárommillió forint­tal, az állattenyésztés ho­zamértéke másfél millió­val gyarapodott két év alatt. Egyik legnagyobb fejlődést a tehéntejnél érték el, ez 940 hektoliterről csaknem 2000 hektoliterre emelke­dett két év alatt. Több, mint 20 százalékkal nőtt a gyapjútermelés és emel­lett a jövőben is a döntő termelési ágakban, a ke­nyérgabona- és olajlenter­melésben együttesen négy­ezer mázsával többet ter­meltek. Erre az évre az eddigi­nél sóikkal jobb agrotechnikai felté­telekkel még többet ter­melnek majd kenyérga­bonából és olajlenből. Az állattenyésztésükben elsősorban az annyira fon­tos juhállományt kívánják továbbfejleszteni.' Ennek előfeltétele, hogy a legelő- terület közé beékelődött szántóföldeket füvesítik. A termelés fejlődésével ará­nyosan alakult a tagok jö­vedelme Is, ugyanis míg 1965-ben csak 17 ezer fo­rint volt, addig 1967-ben már megközelítette a 21 ezret az egy dolgozó tagra jutó jövedelem, arról nem is beszélve, hogy az egy családra jutó ház­tájiból, a saját fogyasz­táson kívül, átlagosan 23 520 forint volt egy- egy tag évi bevétele. Célkitűzéseik reálisak. Elsősorban is maximálisan kívánnak hozzájárulni a népgazdasági szükségletek kielégítéséhez, ehhez bizto­sítják a bővített újrater­melés optimális feltételeit, s a munka szerinti elosz­tás elvének betartása mel­lett egyidejűleg elősegítik a tagok és alkalmazottak politikai és szakmai kép­zését, nem utolsósorban pedig a tagság szociális, kulturális színvonalának emelését. B. Ii. Vietnamért A KIOSZ kiskunfélegy­házi elnöke, Gulyás Antal elküldte a város és a járás kisiparosainak a 909 445 számú csekket, hogy Viet­nam megsegítéséhez a kis­iparosok is hozzájárulhas­sanak anyagi körülmé­nyeikhez mérten. Az akció májusig tart és bizonyosak vagyunk benne, hogy ugyanúgy segítik majd kis­iparosaink a harcoló hős vietnami népet, mint annak idején az árvízkárosulta­kat, amikor is 14 ezer fo­rintot gyűjtöttek össze. A gyűjtés eredményéről majd annak idején beszámolunk olvasóinknak. Megszépül a művelődési ház Félegyházán Régi adósság törlesztése a sürgés-forgás és szorgos munka a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Ház termeiben, folyosóin. Nem egyszer mondtuk már, hogy az épület rászorulna egy alapos és lehetőség sze­rint több évre szóló felújí­tásra, tatarozásra. Csorna Béla igazgató tá­jékoztatása szerint közel százötvenezer forint a költ­ségelőirányzat összege a ta­tarozásra, melynek során a folyosó és a termek vako­lása és festése, a régen szükségessé vált ruhatár el­készítése, valamint a szín­házterem és a színpad fel­újítása is megtörténik a több évtizedes, alaposan tönkrement színpaddeszká­kat kicserélik és a füg­gönyszerkezetet is felújít­ják. A művelődési ház prog­ramja és az egyre nívösabb műsorok, rendezvények lá­togatottsága bizonyítja, hogy a művelődési ház mindinkább a művelődés igazi otthona lesz Félegy-. házán. Indokolt tehát, hogy a környezet is ehhez az ed­dig is sikeres és további eredményekkel biztató munkához .alkalmazkodjék. (B. L4 II forradalmi ifjúsági napok sikere A Kommunista Ifjúsági Saövf-f-ség az idén ismét 1 megrendezte járásunkban is a már hagyományokkal rendelkező forradalmi ifjú­sági napokat. A márciusi ifjak hagyo­mányainak tiszteletére megszervezték a „Petőfi szavaló emlékversenyt”, ahol fiataljaink a szabad­ságharc legszebb versei kö­zül adtak ízelítőt. Vala­mennyi KISZ-szervezetben ünnepi taggyűlésen méltat­ták a Tanácsköztársaság 49. és a KISZ megalakulá­sának 11. évfordulóját. Ezeken az összejöveteleken részt vettek a munkásmoz­galom veteránjai, s a járási pártbizottság dolgozói. Azokat a fiatalokat, akik 10 éve tevékenykednek az ifjúsági mozgalomban, em­lékjelvénnyel és emléklap­pal tüntették ki. Elmondhatjuk, hogy a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata sikerrel zárult és eredményesen hozzájárult a hazafias és internacionalista nevelés célkitűzéseinek megvalósí­tásához. Április negyedikére a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki a megyei tanács székházában tartott ünnepségen Makai Pétert, a Vegyipari Gép­gyár TMK-csoportjának ve­zetőjét Makai elvtársról valóban elmondhatjuk: szakmailag együtt nőtt naggyá a gyárral, melynek építésénél is ott volt 1951- ben. S ahogy a gyárhoz „hozzá ragasztották” az újabb, s egyre modernebb épületeket, úgy nőtt, gya­rapodott és finomodott Ma­kai Péter sokoldalú szak­tudása is. ö azonban nem elégedett *neg a szakmun­kásvizsgával, hanem a mes­tervizsgáig küzdötte fel ma­gát, s nem elégedett meg egy szakmával, hanem a szakmák egész sorozatát sa­játította el. Ez a titka an­nak, hogy a külön-külön is nagy szakmákat képviselő 65 karbantartó bátran for­dulhat hozzá szaktanácsért, akár esztergályos, marós, hegesztő, szerszámgéplaka­tos, elektroműszerész stb. munkáról van is szó. De nemcsak szakmailag, politikailag is sokoldalúan képzett elvtársat érte e ma­gas kitüntetés. Már a kez­det kezdetén beállt a párt, munkások soraiba. A fel- szabadulás óta vezetőségi tag, párttitkár is volt, s je­lenleg is pártbizottsági tag­ja a nagy ipari üzemnek. Ha igaz az, hogy ahány nyelvet beszél valaki, any- nyi ember, akkor még iga- zabb, hogy ahány szakmát megtanul, annyi szakem­bernek számít. Sajnos, erre még sokan nem jöttek rá, és vagy egyetlen szakmát sem, vagy csak egyet ta­nulnak meg nagyjából, félig-meddig. Pedig a költő szerint is: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.. .** T. M. A kultúra új otthona Kömpöcön Kömpöcön március 21-én, a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának évfor­dulóján rakták le az új művelődési ház alapkövét Azóta megszakítás nélkül építik és minden valószínű­ség szerint november 7-én, a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évforduló­ján fel -is avatják. REGI IDŐK TANÚI A parádés kocsis A szomszédos Gátér köz­ségben járva, dolgom vé­gezte után még egy órács­kát kellett várni a vonatra. Az állomás környékén ba­rangolva, egy kies oázisra akadtam, keresve sem ta­lálhat az ember megfele­lőbb táborhelyet. Egy régi artézi kút kristálytiszta vi­ze tör fel a föld mélyéből, s amerre elvezet útja, öreg fűzfák gyökereit áztatja, a fűzfák üdezöld levelekkel, rózsaszínű barkákkal „fi­zetnek” a gondoskodásért. Mintha a föld alól jöttek volna elő, hirtelen mellett tem termett két alacsony, idős ember. Akkor kap­csoltam, hogy a tsz terü­letén ütöttem fel táboro­mat, s a két bácsi bizonyo­san vagyonőr, és talán kémnek is néznek, hiszen ott hevert mellettem a fényképezőgépem is. Az egyik öreg gyanúsan nézett végig és hallgatott, mint a sir, de a másik bi­zalmába fogadott. Megtud­tam, hogy idős Huszka Mi­hály a neve és fiatal korá­ban Félegyházán dr. Heffer József méltóságos úr ko­csisa volt. De nem ám akármilyen kocsis! Pará­dés kocsis. Négylovas hin­tát hajtott. — Három sárgát és egy derest. Mert tudja — ma­gyarázta —, nem azért, hogy nem volt meg a mód­ja a négy egyforma lóhoz, de a rangja hiányzott hoz­zá. A régi alkalmi épület he­lyén az új művelődési ház félmilliós költséggel épül. A község községfejlesztési építőbrigádja rakja a fala­kat és végzi az ács- és asz­talosmunkákat! Szilágyi Jó­zsef tanácselnök mindent ejkövet, hogy községe kul­túrájának otthona megfe­leljen a lakosság megnöve­kedett igényének: „Legyen modern, ízléses és eredmé­nyesen szolgálja a néDne- velés céljait” — mondta. A lakosság 100 ezer fo­rint értékű társadalmi munkával járul az építke­zéshez, a tanács pedig 50 ezer forint értékű anyag­gal. A 300 ezer forint kész­pénz. mellyel elindultak, nagyobb részt fedezi a költ­ségeket, a megyei tanács pedig megígérte, hogy gon­doskodik a berendezésről. Teljesül tehát a kömpö- ciek régi vágya. A 200 sze­mély befogadására alkal­mas nagyterem színpadán nemcsak műkedvelők, ha­nem színházi együttesek is szerepelhetnek. Jó sora, volt, mert neki „csak" 4 órakor kellett fel­kelni, a többi kocsisnak éj­jel két órakor, pedig este Kömpöc rajong a kultú mindnyájan 10 órakor fe- ráért, megérdemlik az új küdtek le művelődési házat. —H» —ŐS (. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom