Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-12-01 / 48. szám

Új munkaalkalom a háziasszonyoknak I Az Általános Fogyasztási és | Értékesítő Szövetkezet Hunyadi i Imre elnök javaslatára új i munkaalkalmat teremtett a há­ziasszonyoknak: házi tészta­készítést. Először Alpáron kezd­ték meg a tészta felvásárlását és a nagy érdeklődésre való tekintettel, most már a városra is kiterjesztették. Olyan helyeken, ahol a kör­nyezet, az egészségügyi feltéte­leknek megfelel, a hozzávalók biztosítása mellett, a tészta­készítéssel jó keresethez juthat­nak otthon is azok a háziasszo­nyok, akik családi körülmé­nyeik miatt üzemben nem vál­lalnak munkát. Az otthon készített csigatész­tát kilónként 40, a siflitésztát 29 forintért veszik át. Az ér­deklődők bővebb felvilágosítást a szövetkezetnél kaphatnak. T. M. I íí«" vrotelár fai, egyesül felel­Vff no fillér rtMin Köm A P L 1 o t- I N E V E EELEGYHAZ1 KIADÁSA XII. évfolyam, 48. szám Kiskunfélegyháza, 1967. dec. I. Napirenden a mezőgazdasági szakmunkás-képzés A szövetkezeti gazdaságok megerősödésével, a termelés fel­futásával, a gépek és más techni­kai eszközök elméletileg képzett Gépi adatfeldolgozó állomás Félegyházán Ez év januárjában határozta el és április 1-én már meg is indította hét termelőszövetke­múltban fontos szolgáltatással bővült a közös vállalkozás: be­vezették az irodagép javítást is. munkaerők tervszerű pótlását követelik meg. A párt és kormány határoza­tai alapján a mezőgazdaságban a jövedelem biztosítása hason­ló az ipari munkásokéhoz, nyugdíj, családi pótlék, gyermek- gondozási segély, stb. vonzza az embereket, s főleg a fiata­lokat a mezőgazdaságba. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése azonban szük­ségszerűen megköveteli a me­zőgazdaságban is, hogy a ter­melés mennyiségi növelése mel­lett a minőségi követelmény is előtérbe kerüljön, mert csak így lehet biztosítani a jöve­delmezőséget. Az anyagi eszközökkel való takarékosság, a munka ésszerű­sége egyre nagyobb jelentősé­get kap. A félegyházi szövet­kezetekben is felismerték, hogy a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos növelésének csak úgy tudnak eleget tenni, ha megfelelő szakmunkások, beta­nított munkások lesznek a ter­melőszövetkezetben. A fiatalok szakmunkásképzése mellett most már a felnőttek képzése js elő­térbe került. Ezért határozták el, hogy' négy, egyenként 300 órás tanfolyamot indítanak. Ezek szervezését közösen végez­ték a járás-város termelőszövet­kezeteiben. Ennek eredménye, hogy november 8-án 34 hallga­tóval megnyílt a növényvédő- tanfolyam. Két szőlőmunkás- képző-tanfolyam is indult het­ven részvevővel a Rákóczi és Móra Termelőszövetkezetben. Két alapfokú traktorvezető-kép­ző tanfolyam december 4-én nyílik meg. Ezeknek nyolcvan főnyi hallgatósága lesz. A tanfolyamra Kecskemét, Kiskunfélegyháza és a kiskun­félegyházi járás termelőszövet­kezetei szervezték a résztvevő­ket. E tanfolyamok sikeres el­végzése után a hallgatók beta­nított munkás bizonyítványt kapnak. Nagyon fontos, hogy a terme­lőszövetkezeteink a tanfolyamok sikeres elvégzőit a képzettsé­güknek megfelelő munkakörben foglalkoztassák és anyagiakban is ismerjék el nagyobb tudá­sukat. Ez azt is eredményezi, hogy az ezután induló tanfo­lyamokra újabb tsz-tagokat tud­nak küldeni. Némedi Imre Tisza Katalin, az NDK gyártmá­nyú Optimatic 9022. elnevezésű könyvelő automatával. zet közös vállalkozását: a ter­melőszövetkezetek gépi adat- feldolgozó központját. Az eltelt fél esztendő tapasz­talatai bebizonyították, hogy az ötlet életre való, s a közös vállalkozáshoz azóta több kö­zös gazdaság is csatlakozott, úgyhogy jelenleg már 11 tsz és egy gépállomás könyvelési ada­tait dolgozzák fel az okos gé­peken a központ ügyes alkal­mazottai. Boda Lajos, a kis „üzem” ve­zetője elmondta, hogy tíznapon­ként kapják az adatokat a tsz-ektől,. s a főkönyvi, kivona­tok tíz nappal előbb rendelke­zésre állnak, mintha a hagyo­mányos módon könyvelnének. Nem beszélve arról, hogy a gé­pi könyvelés a hibalehetősége­ket teljesen leszűkíti. A tsz-ek pedig az így felszabaduló mun­kaerőt átcsoportosítva, ellenőr­zésre, irányításra tudják fel­használni. Még annyit, hogy a közel­Csólyospálos új úton A JÁRÁSI párt vérehajtó bi­zottsága megvitatta a csólyos- r.álosi községi pártvezetőség köz­ségpolitikai, kulturális, nevelő, szsrvező tevékenységét. A be­számoló áttekintést adott a köz­ség kétéves fejlődéséről, poli­tikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt. A gazdasági fejlődés elemzé­sénél feltétlen figyelembe kell venni a község adottságait, azt, hogy a mezőgazdaság átszerve­zésénél főként termelőszövetke­zeti csoportokat hoztak létre. Ennek ellenére egyre inkább ki­alakulnak a nagyüzemi gazdál­kodás feltételei. A gazdaságok közös vagyona 1967-ben meghaladta a 9,5 mil­lió forintot. Erősödött az erő- és munkagép ellátottságuk, is­tállókat, ólakat építettek. A ter­melőszövetkezeti csoportok gaz­daságaiban 1350 holdat közö­sen művelnek, melyből 259 hol­don van új telepítésű szőlő és gyümölcsös. Az árufelvásárlás alakulása is évről évre növeke­dő tendenciát mutat. Az emel­kedés különösen zöldség és gyü­mölcsáruknál mutatkozik meg. A GAZDASÁGI fejlődéssel párhuzamosan emelkedett a köz­ség lakosságának életszínvonala is. Ennek egyik döntő bizonyí­téka, hogy a bolthálózat ke­reskedelmi forgalma évről év­re jelentősen növekedett, ugyanis az idén a harmadik negyedév végéig csaknem any- nyi volt a forgalom, mint 1965-ben egész év alatt. Az életszínvonal növekedésének másik fontos bizonyítéka, hogy a takarékbetétállomány egy év alatt több mint 15 százalékkal növekedett. Községfejlesztésre 1965-től 4,5 millió forintot fordítottak Hűtőház és almatároló épül Kunszálláson A gazdasági reform sokkal jobban érezteti hatását a me­zőgazdaságban is, mint azt a kívülállók gondolnák. Az új gazdasági módszerek és a kí­nálkozó lehetőségek igen erő­sen növelték meg a vállalko­zó kedvet, a kezdeményezést és nincs olyan tsz a járásban, ahol ne gondolkoznának, vitatkoznának arról, hogy a gazdaság milyen módon növelhetné a termelést, ezzel együtt az ország mező- gazdasági terményekkel való jobb ellátását, s nem utolsó­sorban, tagjai jövedelmét. Jó példája ennek a törődés­nek a kunszállási Alkotmány Tsz is, ahol ez évben kezdtek neki két 25 vagonos hűtő-tároló és egy manipuláló csarnok megépítésének, amely beruhá­zás összértéke eléri a három és fél millió forintot. A komplexum megépítésével igen sok gondtól szabadul meg a szövetkezet. Az alma hűtése és tárolása mellett mód nyílik a ba­rack, a szamóca, a zöldség­félék és egyéb termények jobb elhelyezésére is. Pólyák Károly építésvezető, 1966-ban, amikor a tsz önálló építőbrigádja megalakult, nem gondolta, hogy alig egy év alatt vállalni tudják egy ilyen vo­lumenű munka saját erőből történő kivitelezését. Mint el­mondotta, még ebben az évben másfélmil­liós ériék készül el, a töb­bi a következő évben Az építkezés során a brigád tagjaira és munkájukra bizto­san lehet számítani. A kunszállásiak tehát gon­dolkoznak, tervezgetnek, meg­valósítanak és egyre inkább keresik az utakat, a lehetősége­ket. A reform gazdasági beve­zetésekor így tisztán látják, mi­re képesek, mit akarnak meg­valósítani, s hogyan tudják gazdaságukat jól jövedelmező, korszerű és rentábilis mező- gazdasági üzemmé tenni. Csólyospálos kulturális, kommu­nális és szociális fejlesztésé­re. Ebből az összegből a lakos­ság 287 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. Meg­épült a lakosság ivóvízellátását szolgáló hidroglóbus és tör­pevízmű. Bővült a járda, a,vil­lany, és a vízhálózat. Elkészült a közsé rendezési terve és a há­rom év alatt 87 lakásépítési engedélyt ki is adtak. A LAKOSSÁG életszínvona­lának emelkedésével párhuza­mosan a pártszervezetek nagy gondot fordítottak a lakosság tudatának formálására. Fiatal művészek ígéretes kiállítása A Holló László Képzőmű­vész Kör festé:zettel, gra. fikával, szobrászattal foglalkozó fiatalok munkáiból november­ben kiállítást rendezett a Kis­kun Múzeumban. A vendég­könyv tanúsága szerint megér­demelt nagy közönségsikerük volt a félegyházi művészeknek. Többek között a Vegyipari Gép­gyár József Attila szocialista brigádja — kollektív látogatá­suk után — meleg, elismerő sza­vakkal gratulált a kiállítóknak és kívánt további sikereket munkájukhoz. Meg is érdemlik a közönség elismerését, hiszen a kiállított festmények, grafikák, szobrok nagy része a negyvenhárom kö­zül méltán nyerte el a műértők tetszését is. A látogatók és szak­emberek véleménye szerinti leg­jobb munkákat, illetve alkotói­kat szeretném névszerint is megemlíteni. Molnár Péter grafikái érde­melték ki elsősorban a zsűri tetszését, s vele osztozott a si­kerben Csenki Tibor Három boltív című megkapóan szép festménye, valamint Fekete tök című grafikája. K ülön szeretném kiemelni egy nem mindennapi te­hetségű fiatal, Keserű Pál pasz- tellrajzát és akvarelljét. Ez a szép jövő előtt álló ifjú — mind­össze tizenöt éves ■— másodikos ipari tanuló, sokat ígérő pályá­jának újabb állomásához érke­zett. Remélem, fejlődésében nem áll be törés, s akkor még sokat hallunk róla. Nagyon tetszett mind a kö­zönségnek, mint a szakértőknek Bajzákné Szabó Magdolna ak- varell, pitt kréta és tűsrajza, o Göblyös Simon szép számban kiállított alkotásai közül elsősor­ban Portrait című szénrajza. A sok lehetséges fiatal közül megemlítem még Mészáros Mi­hály hangulatos Békási udvar-át, Juhász Irén Virágok tusrajzát, de a többi kiállító is dicséretet érdemel. A kör kiállításának ér­dekes színfoltja a mindössze két hónapja működő szobrászok je­lentkezése néhány meglepő, te­hetségről árulkodó alkotással. Elsősorban Rádi András Ülő nö-je lepte meg kellemesen a látogatókat. "Dodor Miklós, a képzőmű- ^ vész kör vezetője nem­csak nagyszerűen szervezte meg a kiállítást és nyújtott alkalmat sok tehetséges fiatal bemutatko­zására, hanem önmaga is hozzá­járult két szép rajzával annak méltán megérdemelt sikeréhez. B. L. nyertes jutalma Ünnepi hét volt a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Techni­kumban, melynek egyik érdekes rendezvénye Ki mit tud a Szov­jetunióról című vetélkedő magas színvonalú műsor és nagy sikert aratott a művelődési házban. A szavalóversenyen Lóczi Klára szakmunkástanuló, a technikum növendéke második helyezett lett. A könyvjutalmat Kovács Pál vezérőrnagy adta át a nyer­tesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom