Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1965-02-05 / 5. szám
* FtUGíHÍH KÖZLÖNY A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHAZI KIADASA A tokosodig »%olgálatában Munkaterv alapján dolgoznak az állandó bizottságok A Kiskunfélegyházi Városi Tanácsnál nyolc állandó bizottság működik, a titkárság véleménye szerint egyre jobban betöltik hivatásukat. Olvasóink tájékoztatására ez alkalommal kát állandó bizottság 1965. évi munkatervéből közlünk részleteket, ezekből látni lehet, milyen sokrétű és szerteágazó munkát kell megoldani az állandó bizottságokba delegált tanácstagoknak, a lakosság, a választók érdekében. A kereskedelmi állandó bizottság Az év elején állította össze idei tennivalóit magába foglaló munkatervét, amelyben első helyen szerepel az ifjúságvédelmi rendelkezések ellenőrzése. Tervükben szerepel ezenkívül a piac ellenőrzése, a húsvéti áruforgalomra való felkészülés megvizsgálása, a város zöldság- és gyümölcsellátásának vizsgálata a zöldség- és vegyeseikkbol- tokban. Tájékozódnak a tüzelőanyag, valamint a ruházati ve- gyesipareikk-ellátásról is. A vállalatvezetők bevonásával tanácskoznak a kereskedelem helyzetéről, a bolthálózat fejlesztésének korszerűsítésének lehetőségeiről. Az építési és közlekedési állandó bizottság Január második felében állította össze évi munkatervét, amelynek főbb pontjai a következők: A parkosítás továbbfejlesztése, új játszóterek létesítése és járdaépítési tervek, foglalkoznak a vízellátással, új közutak létesítésével, a város csatornázásával és a strandfürdő helyzetével. Nagy figyelmet fordítanak a lakáshelyzet javítására. az építési lehetőségek M —O ~"~Z— A .... Megtörtént A félegyházi Hattyú cukrászda előtt hatalmas transzparens hirdette a múlt héten a Limonádé Joe című csehszlovák szatirikus filmet. A tanácsháza előtt három fejkendős néniké várakozik feltehetően az autóbuszra. Hallom, amint az egyik megszólal: van még elég időnk, gyerünk be a cukrászdába, látom, ki van írva, hogy jó limonádé kapható. — Visszaesőként elkövetett tartási kötelezettség elmulasztása miatt öthónapi szabadság- vesztésre ítélte a kiskunfélegyházi járásbíróság Czirkó Mátyás, Kiskunmajsa, Ötfa 37. szám alatti lakost. — Kukoricából a tervezett 12,4 mázsával szemben a kiskunfélegyházi termelőszövetkezetek, az elmúlt évben 16,5 mázsás holdankénti átlagtermést értek el, májusi morzsol tban számitva. Az előirányzatok szerint a kukorica termésátlagát jövőre a fészkes trágyázott ültetés széles körű elterjesztésével fokozzák. — A tavalyi 142 millió forint értékű exportgyártmánnyal szemben 1965-ben a tervek szerint 177 milló forint értékű terméket készítenek exportra a kiskunfélegyházi üzemnek. A háziipari szövetkezet gyártmányai közül több mint 10 millió forint értékű termék került exportra. — Gondos munka eredményeként a város termelőszövetkezetei az elmúlt évi 80 millió forintos bevételi tervüket 87 millió forintra teljesítették. Tiszta vagyonuk az 1963. évi 53,4 millió forinttal szemben 68,4 millió forintra emelkedett. A közös gazdaságból származó egy tagra jutó jövedelem meghaladja a 11 700 forintot a város termelő- szövetkezeteiben . FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Járási-Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség’ és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza* Szabadság tér. Telefon: 1-16 és 2-61. A lapot árusításban a félegyházi járás postahivatalai terjesztik. — Gépjavító állomássá szervezik át a gépállomást. Ennek során a gépállomás traktorait a termelőszövetkezeteknek adják el. A kiskunfélegyházi közös gazdaságoknak az átszervezés alatt álló gépállomás 24 erőgépet ajánlott fel megvételre. — Találtak egy gyermekkerékpárt és egy kerékpárvázat, gyári száma: 19137. Igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányságon átvehetik. hasznosítására. Sor kerül a városrendészeti szempontok megvizsgálására. a piac és a köz- tisztaság ellenőrzésére. Megvizsgálják az építési osztály és a KÖFA hitelkeretének felhasználását. Év végén pedig tájékozódnak a következő 1966. évi beruházási tervekről. T. M. Már 722 tagja van az Alpári Takarékszövetkezetnek „Az Alpári Takarékszövetkezet dolgozóinak, akik a kölcsönös segítségnyújtás elvén alapuló kulturált falusi pénzintézeti munka megvalósításáért, a takarékossági mozgalom elterjesztéséért folyó munkaversenyben példát mutattak ..— olvashatjuk a takarékszövetkezet szerény helyiségének falára kifüggesztett elismerő oklevélen. Kérdésünkre azután az Alpári Takarékszövetkezet vezetője: Czinege Albert elmondta, hogy az 1958-ban száz taggal alakult szövetkezet az elmúlt évben tovább erősödött, ma már 722 tagja van, a betéátllomány meghaladja a kétmillió forintot, 1 millió 165 ezer forint kölcsönt folyósított, s a tiszta nyeresége 1964-ben 37 500 forint volt, szemben az égy évvel azelőtti 7000 forinttal. Televízió, motorkerékpár és egyéb cikkek vásárlására, mezőgazdasági beruházásra, allat- és gépvásárlásra, kisebb építkezésekre 1342 esetben majdnem 4 millió forint kölcsönt folyósított fennállása óta eltelt hat esztendő alatt az Alpári Takarékszövetkezet. Jól sikerült a Tiszcttáj-est Nagyon hasznos és életképes kezdeményezés volt az Irodalmi Kávéház megalakítása. Ezt bizonyította a vasárnapi harmadik összejövetel is: a Tiszatáj-est. Sajnos, a szakmaközi bizottság Móra Ferenc halálának 31. évfordulójáról emlékezünk február 8-án. Szülővárosa: Kiskunfélegyháza dolgozó népe kegyelettel, de büszkeséggel áll meg ezen a napon a nagy író szobra előtt, a régi Daru utca bejáratánál, ahonnan nagy szülötte elindult meggyőzően szólni a hétköznapok történelmi hőseiről, a Földhözragadt Jánosokról és célszerű szegény emberekről. Móra Ferenc büszkén vallotta, hogy őt Félegyháza tette íróvá: „Más írónak is van születési helye, más író is szereti szülővárosát, de nekem Félegyháza több, mint más írónak a születési helye, több mint emlék. Engem Félegyháza tett íróvá — amit le se szeretnék tagadni —, a magyar nyelvem is Félegyháza adta, józan világnézetemet is Félegyháza adta, és ezenkívül minden benne van Félegyházában, a Daru utca, a gyermekkorom. Nekem Félegyháza jelenti apámat, az ö derűjét, és anyám simogató kezét, jelenti azt a hűséget, amely elkísér a sírig...” — vallotta 1933. január 22-én, és egy év múlva, 1934. február 8-án elhunyt. klubja is kicsinek bizonyult, olyan sok érdeklődő jött el, hogy a vendég és helyi költőkét meghallgassa. A szegedi költők közül Papp Lajost már köteteiből, különösen a közelmúltban megjelent Áramlások címűből ismertük. Andíássy Lajossal, a Tiszatáj főszerkesztőjével most ismerkedtünk. Dér Endrét súlyos betegsége gátolta meg, hogy eljöjjön hozzánk. A kecskeméti Hernády Gyulát már sokan ismerik nálunk. A félegyházi költők: Bodnár András, Falu Tibor, László István, Rózsa Lászlóné Tóth György új verseikből olvastak fel. Nagyon kellemesen fogta át az estet Bálint László hangulatos konferálása. Rendőrségi krónika Gyermektragédia Alpáron Az alpári szőlők között veszélyes .játékkal töltötte idejét egy csoport gyerek: nyíllal lövöldöztek. Játék közben az egyik 14 éves kisfiú nyíllal kilőtte a 10 éves B. András szemét. A szerencsétlenül járt kisfiút a szegedi szemklinikára szállították. Eladta a kölcsönkért kerékpárt Junghausz Károly félegyházi lakos Bálint József nevű ismerősétől kölcsönkért egy kerékpárt, és azt a következő órában eladta 300 forintért. A kerékpár értéke 800 forint volt. Eljárás indult ellene. A szűcsök „udvari” szállítója Jakab Márton kiskunfélegyházi (Körösi Csorna Sándor utca 7. szám) lakos, mint hulladékgyűjtő járta a tanyákat, és engedély nélkül állati bőröket vásárolt, azokat a szűcs kisiparosoknak értékesítette. Üzérkedés miatt indult eljárás ellene. Tóth Miklós Cikkünk nyomán Módosították a menetrendet Több olvasónk azzai a javaslattal fordult szerkesztő bizottságunkhoz és az Autóközlekedési Vállalat Kecskeméti Igazgatóságához, hogy a Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza között közlekedő járatot délután később indítsák, hogy a kiskunhalasi utasok autóbuszcsatlakozást kapjanak egészen Kecskemétig.. Az AKÖV igazgatósága értesítette szerkesztő bizottságunkat, hogy a kérést teljesítették és február 1-től kezdve a kiskunmaj- sai járat délután 17 órakor indul Kiskunfélegyházára. A Kiskun halasról autóbuszon érkező utasok Kiskunmajsán átszállhatnak a kiskunfélegyházi járatra, ott pedig a kecskeméti autóbuszra, amely 18 óra 33 perckor érkezik a megyeszékhelyre. A szurkotoknak Félegyháza sportjáért A „szomszédos” bolygókat ostromló gépkorszakban nem sokat jelent ez a szám: négyezer kilométer. De ha figyelembe vesszük, hogy ennek a „csekély” távolságnak hősei nem gépkocsik, repülők vagy rakéták, hanem a béke szimbólumai, a galambok, és ha azt is kiszámolnánk, hány szárnycsapást kellett elvégezni ezeknek a kis szárnyas bajnokoknak, hogy Brüsszelből, Drezdából vagy Berlinből otthonukba visszatérjenek, mindjárt négymillió méternek, ko- molv teljesítménynek értékeljük. A kiskunfélegyházi N4. számú postagalambsport egyesület, melynek sok elfoglaltságom mellett elnöke vagyok, most megtartott közgyűlésén a beszámoló örömmel állapította meg, hogy ez a békés sportág, ha aprókat is, de minden évben tesz lépéseket az elismerés, a népszerűség felé. A csiszároknak „becézett” galambászok tábora majdnem kicserélődött, és sorai között ott találni társadalmunk sok becsületes tagját, szellemi és fizikai dolgozóját. Nem állítom, hogy most már minden rendben megy. minden galambász földre szállt angyal, különösen a postagalambtartási engedély megszüntetése óta nagyon is elszaporodtak a gaiambtartók, akik könyörtelenül megfogják, megcsonkítják a hozzájuk betévedt gyűrűs galambokat, akiknek sok ezres galambfalkája nagy pusztítást végez a vetésterületen. EaeJt ai egyesületen Kívüli salamBacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 11-8-5.- index: 35 90« baszok csak azért tartják a postagalambokat, mert — mint mondják — azok önellátók, kora tavasztól késő őszig megkeresik ennivalójukat. Ezt a körülményt jól ki is használják, tárni rá sok borsó- és napraforgóültetvény. Az egyesületi tagok, akik galambjaikat a versenyek miatt is tervszerűen gondozzák, etetik, a betegségek ellen oltatják, több támogatást. nagyobb segítséget várnak a hatóságoktól, a társadalomtól. Hogy megtört a jég, bizonyítja a Hazafias Népfront által a májusi békeversenyre kitűzött vándorserleg, valamint az, hogy a sporttanács elnöke legutóbb bekérte a legjobban szereplő galambászok névsorát. Ezek haladást jelentenek, mert eddig nem sokat törődött senki velük, nem kérdezte, hogyan szervezik meg olyan mintaszerűen a sorozatos külföldi versenyeket, és főleg, honnan veszik az anyagiakat hozzá. Az elmúlt évben hat külföldi versenyen vettek részt a kiskunfélegyházi galambok. Brno, Bo- leszlav, Drezda, Berlin, Kolin, majd újra Drezda volt a start színhelye, Mosonmagyaróvárról, Boleszlávból és Drezdából kerületi. illetve országos győzelmet is szereztek. A berlini verseny pedig Kecskemét és Félegyháza válogatott galambjai közötti városközi verseny volt, amelyet a félegyháziak nyertek meg. Tóth Miklós Félegyházán a testnevelési és sporttanács kezdeményezésére a város sportjának továbbfejlesztése érdekében megbeszélést tartottak a sportkörök vezetői, edzői, s ezen részt vett dr. Dobos Ferenc tanácselnök és Némedi Imre, a pártbizottság munkatársa. A megbeszélésen egységes álláspont alakult ki nagyon sok tekintetben. Mindenki egyetértett azzal, hogy a sportban iR helyes a szakosítás és a túlzott szétaprózás a minőség rovására vezet. Ezért értek el már a múltban is komoly sikereket,a Honvéd-ökölvívók, a Vasas-birkózók, a Fáklyaúszók. a Vasutas-kösarasok és sok más sportág versenyzői. Megállapították, hogy a minőségi labdarúgást is sokkal jobban kell a sportegyesüieteknek elősegíteni és azt a Vasas labdarúgó szakosztályára építeni. A sportfejlődés egyik nagy akadálya megfelelő tanterem hiánya, ezért úgy határoztak hogy az újonnan épülő MTH iskoia tornatermét olyanra építtetik, amely nemcsak a sportolóknak, hanem a közönség számára is megfelel. A távlati tervekről nem beszéltek. , de felhívták a létesítmény bizottság figyelmét, hogy a városfejlesztési alapból ez évben beállított százezer forintot a leggazdaságosabban használják fel a sporttelepek korszerűsítésére. Természetesen ezt az ösz- szeget társadalmi munkával feltétlenül ki kell egészíteni. A fürdő fejlesztése érdekében átadásra kerül a mellette fekvő kézilabda, illetve- teniszpálya, ennek ellenértékéül az átvevők kötelesek a vasút mellett kijelölt területen hasonló sportpáyát létesíteni. Ehhez is meg lehet szervezni nagy értéka társadalmi munkát. Megszívlelendő valamennyi egyesületi vezető és edző számára az a megállapítás, hogy nem becsülik egymást a különböző sportegyesüietek sportolói, sokszor a vezetők sem. Elsőrendű feladat, hogy szocialista szellemű, egymást becsülő sportolókat neveljenek, sőt. a szurkolók neveléséről is gondoskodjanak. Csak így lehet élőbbre vinni Félegyháza sportját. Végezetül dr. Dobos Ferenc tanácselnök ígéretet tett, hogy egyes nehezebben megoldható problémákban mindenkor a sportkörök segítségére lesz és a féléves sportmunkát értékelő TST-ülésen ír részt vesz. Bálint László Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Ónodi Piroska (anyja neve: Hever Piroska Magdolna), Retkes Éva Márta (Antal Gizella), Kovács Mátyás György (Eszik An- S na), Fiezók-Juhász József (Tapodi (Margit Franciska), Karsai Irén (Gár- sgyán Erzsébet), Babucz Zsuzsanna (Gizella (Kurucz Gizella), László Me* ■ linda (Orosz Janka), Jaksa László < (Hideg Mária), Punyi Ferenc (Tör> teli Éva), Hegedűs László (Zsolnai .*Erzsébet), Tarnóczi József (Vincze < Franciska) Samu Tihamér István )(Valkovics Erzsébet). Takács György > Sándor (Hajnal Piroska). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Vidéki Imre és Tompa Anna, Vincze József és Lovas Mária, Német Mihály és Ruskó Ilona, Térjék János és Kis Erzsébet Ilona. MEGHALTAK;: Hajagos Tóth Im- réné Nemes Mária Kiskunfélegyháza, Zrínyi utca 20. Fricska Albert- né Fábián Luca Kiskunfélegyháza, Kossüth utca 4. Almási Menyhért Kiskun Fi egyháza. XI. tanya 6. Seres Józsefné Zsibrita Zsuzsanna Kiskunfélegyháza, XI. tanya 6. Se- kete Erzsébet Kiskunfélegyháza, Beloiannisz utca 9. ______________ í Négyezer kilométer