Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1965-02-05 / 5. szám

* FtUGíHÍH KÖZLÖNY A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHAZI KIADASA A tokosodig »%olgálatában Munkaterv alapján dolgoznak az állandó bizottságok A Kiskunfélegyházi Városi Tanácsnál nyolc állandó bizott­ság működik, a titkárság véle­ménye szerint egyre jobban be­töltik hivatásukat. Olvasóink tá­jékoztatására ez alkalommal kát állandó bizottság 1965. évi mun­katervéből közlünk részleteket, ezekből látni lehet, milyen sok­rétű és szerteágazó munkát kell megoldani az állandó bizottsá­gokba delegált tanácstagoknak, a lakosság, a választók érdeké­ben. A kereskedelmi állandó bizottság Az év elején állította össze idei tennivalóit magába fogla­ló munkatervét, amelyben első helyen szerepel az ifjúságvédel­mi rendelkezések ellenőrzése. Tervükben szerepel ezenkívül a piac ellenőrzése, a húsvéti áru­forgalomra való felkészülés megvizsgálása, a város zöldság- és gyümölcsellátásának vizsgála­ta a zöldség- és vegyeseikkbol- tokban. Tájékozódnak a tüzelő­anyag, valamint a ruházati ve- gyesipareikk-ellátásról is. A vállalatvezetők bevonásával ta­nácskoznak a kereskedelem helyzetéről, a bolthálózat fej­lesztésének korszerűsítésének lehetőségeiről. Az építési és közlekedési állandó bizottság Január második felében állí­totta össze évi munkatervét, amelynek főbb pontjai a követ­kezők: A parkosítás továbbfej­lesztése, új játszóterek létesíté­se és járdaépítési tervek, fog­lalkoznak a vízellátással, új köz­utak létesítésével, a város csa­tornázásával és a strandfürdő helyzetével. Nagy figyelmet for­dítanak a lakáshelyzet javítá­sára. az építési lehetőségek M —O ~"~Z— A .... Megtörtént A félegyházi Hattyú cukrászda előtt hatalmas transz­parens hirdette a múlt héten a Limonádé Joe című cseh­szlovák szatirikus filmet. A tanácsháza előtt három fej­kendős néniké várakozik feltehetően az autóbuszra. Hallom, amint az egyik megszólal: van még elég időnk, gyerünk be a cukrászdába, látom, ki van írva, hogy jó limonádé kap­ható. — Visszaesőként elkövetett tartási kötelezettség elmulasztá­sa miatt öthónapi szabadság- vesztésre ítélte a kiskunfélegy­házi járásbíróság Czirkó Mátyás, Kiskunmajsa, Ötfa 37. szám alatti lakost. — Kukoricából a tervezett 12,4 mázsával szemben a kis­kunfélegyházi termelőszövetke­zetek, az elmúlt évben 16,5 má­zsás holdankénti átlagtermést értek el, májusi morzsol tban számitva. Az előirányzatok sze­rint a kukorica termésátlagát jövőre a fészkes trágyázott ül­tetés széles körű elterjesztésé­vel fokozzák. — A tavalyi 142 millió forint értékű exportgyártmánnyal szemben 1965-ben a tervek sze­rint 177 milló forint értékű ter­méket készítenek exportra a kis­kunfélegyházi üzemnek. A há­ziipari szövetkezet gyártmányai közül több mint 10 millió fo­rint értékű termék került ex­portra. — Gondos munka eredménye­ként a város termelőszövetke­zetei az elmúlt évi 80 millió fo­rintos bevételi tervüket 87 mil­lió forintra teljesítették. Tiszta vagyonuk az 1963. évi 53,4 mil­lió forinttal szemben 68,4 millió forintra emelkedett. A közös gazdaságból származó egy tagra jutó jövedelem meghaladja a 11 700 forintot a város termelő- szövetkezeteiben . FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Járási-Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség’ és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza* Szabadság tér. Telefon: 1-16 és 2-61. A lapot árusításban a félegyházi járás postahivatalai terjesztik. — Gépjavító állomássá szer­vezik át a gépállomást. Ennek során a gépállomás traktorait a termelőszövetkezeteknek adják el. A kiskunfélegyházi közös gazdaságoknak az átszervezés alatt álló gépállomás 24 erőgé­pet ajánlott fel megvételre. — Találtak egy gyermekke­rékpárt és egy kerékpárvázat, gyári száma: 19137. Igazolt tu­lajdonosaik a rendőrkapitánysá­gon átvehetik. hasznosítására. Sor kerül a vá­rosrendészeti szempontok meg­vizsgálására. a piac és a köz- tisztaság ellenőrzésére. Meg­vizsgálják az építési osztály és a KÖFA hitelkeretének felhasz­nálását. Év végén pedig tájéko­zódnak a következő 1966. évi beruházási tervekről. T. M. Már 722 tagja van az Alpári Takarékszövetkezetnek „Az Alpári Takarékszövetke­zet dolgozóinak, akik a kölcsö­nös segítségnyújtás elvén ala­puló kulturált falusi pénzinté­zeti munka megvalósításáért, a takarékossági mozgalom elter­jesztéséért folyó munkaverseny­ben példát mutattak ..— ol­vashatjuk a takarékszövetkezet szerény helyiségének falára ki­függesztett elismerő oklevélen. Kérdésünkre azután az Alpá­ri Takarékszövetkezet vezetője: Czinege Albert elmondta, hogy az 1958-ban száz taggal alakult szövetkezet az elmúlt évben to­vább erősödött, ma már 722 tagja van, a betéátllomány meg­haladja a kétmillió forintot, 1 millió 165 ezer forint kölcsönt folyósított, s a tiszta nyeresége 1964-ben 37 500 forint volt, szemben az égy évvel azelőtti 7000 forinttal. Televízió, motorkerékpár és egyéb cikkek vásárlására, me­zőgazdasági beruházásra, allat- és gépvásárlásra, kisebb építke­zésekre 1342 esetben majdnem 4 millió forint kölcsönt folyó­sított fennállása óta eltelt hat esztendő alatt az Alpári Taka­rékszövetkezet. Jól sikerült a Tiszcttáj-est Nagyon hasznos és életképes kezdeményezés volt az Irodalmi Kávéház megalakítása. Ezt bizo­nyította a vasárnapi harmadik összejövetel is: a Tiszatáj-est. Sajnos, a szakmaközi bizottság Móra Ferenc halálának 31. évfordulójáról emlékezünk február 8-án. Szü­lővárosa: Kiskunfélegyháza dol­gozó népe kegyelettel, de büsz­keséggel áll meg ezen a napon a nagy író szobra előtt, a régi Daru utca bejáratánál, ahonnan nagy szülötte elindult meggyő­zően szólni a hétköznapok tör­ténelmi hőseiről, a Földhözra­gadt Jánosokról és célszerű sze­gény emberekről. Móra Ferenc büszkén vallotta, hogy őt Fél­egyháza tette íróvá: „Más író­nak is van születési helye, más író is szereti szülővárosát, de nekem Félegyháza több, mint más írónak a születési helye, több mint emlék. Engem Fél­egyháza tett íróvá — amit le se szeretnék tagadni —, a ma­gyar nyelvem is Félegyháza adta, józan világnézetemet is Félegyháza adta, és ezenkívül minden benne van Félegyházá­ban, a Daru utca, a gyermek­korom. Nekem Félegyháza je­lenti apámat, az ö derűjét, és anyám simogató kezét, jelenti azt a hűséget, amely elkísér a sírig...” — vallotta 1933. ja­nuár 22-én, és egy év múlva, 1934. február 8-án elhunyt. klubja is kicsinek bizonyult, olyan sok érdeklődő jött el, hogy a vendég és helyi költőkét meghallgassa. A szegedi költők közül Papp Lajost már kötetei­ből, különösen a közelmúltban megjelent Áramlások címűből ismertük. Andíássy Lajossal, a Tiszatáj főszerkesztőjével most ismerkedtünk. Dér Endrét sú­lyos betegsége gátolta meg, hogy eljöjjön hozzánk. A kecs­keméti Hernády Gyulát már so­kan ismerik nálunk. A félegyházi költők: Bodnár András, Falu Tibor, László Ist­ván, Rózsa Lászlóné Tóth György új verseikből olvastak fel. Nagyon kellemesen fogta át az estet Bálint László hangula­tos konferálása. Rendőrségi krónika Gyermektragédia Alpáron Az alpári szőlők között veszé­lyes .játékkal töltötte idejét egy csoport gyerek: nyíllal lövöldöz­tek. Játék közben az egyik 14 éves kisfiú nyíllal kilőtte a 10 éves B. András szemét. A sze­rencsétlenül járt kisfiút a sze­gedi szemklinikára szállították. Eladta a kölcsönkért kerékpárt Junghausz Károly félegyházi lakos Bálint József nevű isme­rősétől kölcsönkért egy kerék­párt, és azt a következő órában eladta 300 forintért. A kerékpár értéke 800 forint volt. Eljárás indult ellene. A szűcsök „udvari” szállítója Jakab Márton kiskunfélegyhá­zi (Körösi Csorna Sándor utca 7. szám) lakos, mint hulladékgyűj­tő járta a tanyákat, és engedély nélkül állati bőröket vásárolt, azokat a szűcs kisiparosoknak értékesítette. Üzérkedés miatt indult eljárás ellene. Tóth Miklós Cikkünk nyomán Módosították a menetrendet Több olvasónk azzai a javaslat­tal fordult szerkesztő bizottságunk­hoz és az Autóközlekedési Válla­lat Kecskeméti Igazgatóságához, hogy a Kiskunmajsa és Kiskunfél­egyháza között közlekedő járatot délután később indítsák, hogy a kiskunhalasi utasok autóbuszcsat­lakozást kapjanak egészen Kecs­kemétig.. Az AKÖV igazgatósága értesítette szerkesztő bizottságun­kat, hogy a kérést teljesítették és február 1-től kezdve a kiskunmaj- sai járat délután 17 órakor indul Kiskunfélegyházára. A Kiskun ha­lasról autóbuszon érkező utasok Kiskunmajsán átszállhatnak a kiskunfélegyházi járatra, ott pe­dig a kecskeméti autóbuszra, amely 18 óra 33 perckor érkezik a megyeszékhelyre. A szurkotoknak Félegyháza sportjáért A „szomszédos” bolygókat ost­romló gépkorszakban nem sokat jelent ez a szám: négyezer kilo­méter. De ha figyelembe vesszük, hogy ennek a „csekély” távolság­nak hősei nem gépkocsik, repülők vagy rakéták, hanem a béke szim­bólumai, a galambok, és ha azt is kiszámolnánk, hány szárnycsa­pást kellett elvégezni ezeknek a kis szárnyas bajnokoknak, hogy Brüsszelből, Drezdából vagy Ber­linből otthonukba visszatérjenek, mindjárt négymillió méternek, ko- molv teljesítménynek értékeljük. A kiskunfélegyházi N4. számú postagalambsport egyesület, mely­nek sok elfoglaltságom mellett el­nöke vagyok, most megtartott közgyűlésén a beszámoló öröm­mel állapította meg, hogy ez a békés sportág, ha aprókat is, de minden évben tesz lépéseket az elismerés, a népszerűség felé. A csiszároknak „becézett” galambá­szok tábora majdnem kicserélő­dött, és sorai között ott találni társadalmunk sok becsületes tag­ját, szellemi és fizikai dolgozóját. Nem állítom, hogy most már minden rendben megy. minden ga­lambász földre szállt angyal, kü­lönösen a postagalambtartási en­gedély megszüntetése óta nagyon is elszaporodtak a gaiambtartók, akik könyörtelenül megfogják, megcsonkítják a hozzájuk beté­vedt gyűrűs galambokat, akiknek sok ezres galambfalkája nagy pusztítást végez a vetésterületen. EaeJt ai egyesületen Kívüli salam­Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 11-8-5.- index: 35 90« baszok csak azért tartják a pos­tagalambokat, mert — mint mond­ják — azok önellátók, kora ta­vasztól késő őszig megkeresik en­nivalójukat. Ezt a körülményt jól ki is használják, tárni rá sok bor­só- és napraforgóültetvény. Az egyesületi tagok, akik ga­lambjaikat a versenyek miatt is tervszerűen gondozzák, etetik, a betegségek ellen oltatják, több támogatást. nagyobb segítséget várnak a hatóságoktól, a társada­lomtól. Hogy megtört a jég, bizo­nyítja a Hazafias Népfront által a májusi békeversenyre kitűzött vándorserleg, valamint az, hogy a sporttanács elnöke legutóbb be­kérte a legjobban szereplő ga­lambászok névsorát. Ezek hala­dást jelentenek, mert eddig nem sokat törődött senki velük, nem kérdezte, hogyan szervezik meg olyan mintaszerűen a sorozatos külföldi versenyeket, és főleg, honnan veszik az anyagiakat hoz­zá. Az elmúlt évben hat külföldi versenyen vettek részt a kiskun­félegyházi galambok. Brno, Bo- leszlav, Drezda, Berlin, Kolin, majd újra Drezda volt a start színhelye, Mosonmagyaróvárról, Boleszlávból és Drezdából kerü­leti. illetve országos győzelmet is szereztek. A berlini verseny pe­dig Kecskemét és Félegyháza vá­logatott galambjai közötti város­közi verseny volt, amelyet a fél­egyháziak nyertek meg. Tóth Miklós Félegyházán a testnevelési és sporttanács kezdeményezésére a vá­ros sportjának továbbfejlesztése ér­dekében megbeszélést tartottak a sportkörök vezetői, edzői, s ezen részt vett dr. Dobos Ferenc tanács­elnök és Némedi Imre, a pártbizott­ság munkatársa. A megbeszélésen egységes álláspont alakult ki na­gyon sok tekintetben. Mindenki egyetértett azzal, hogy a sportban iR helyes a szakosítás és a túlzott szétaprózás a minőség rovására ve­zet. Ezért értek el már a múltban is komoly sikereket,a Honvéd-ököl­vívók, a Vasas-birkózók, a Fáklya­úszók. a Vasutas-kösarasok és sok más sportág versenyzői. Megállapították, hogy a minőségi labdarúgást is sokkal jobban kell a sportegyesüieteknek elősegíteni és azt a Vasas labdarúgó szakosztá­lyára építeni. A sportfejlődés egyik nagy akadálya megfelelő tanterem hiánya, ezért úgy határoztak hogy az újonnan épülő MTH iskoia tor­natermét olyanra építtetik, amely nemcsak a sportolóknak, hanem a közönség számára is megfelel. A távlati tervekről nem beszéltek. , de felhívták a létesítmény bizottság fi­gyelmét, hogy a városfejlesztési alapból ez évben beállított százezer forintot a leggazdaságosabban hasz­nálják fel a sporttelepek korszerű­sítésére. Természetesen ezt az ösz- szeget társadalmi munkával feltét­lenül ki kell egészíteni. A fürdő fejlesztése érdekében át­adásra kerül a mellette fekvő kézi­labda, illetve- teniszpálya, ennek el­lenértékéül az átvevők kötelesek a vasút mellett kijelölt területen ha­sonló sportpáyát létesíteni. Ehhez is meg lehet szervezni nagy értéka társadalmi munkát. Megszívlelendő valamennyi egyesületi vezető és edző számára az a megállapítás, hogy nem becsülik egymást a kü­lönböző sportegyesüietek sportolói, sokszor a vezetők sem. Elsőrendű feladat, hogy szocialista szellemű, egymást becsülő sportolókat nevel­jenek, sőt. a szurkolók neveléséről is gondoskodjanak. Csak így lehet élőbbre vinni Félegyháza sportját. Végezetül dr. Dobos Ferenc tanács­elnök ígéretet tett, hogy egyes ne­hezebben megoldható problémákban mindenkor a sportkörök segítségé­re lesz és a féléves sportmunkát értékelő TST-ülésen ír részt vesz. Bálint László Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Ónodi Piroska (any­ja neve: Hever Piroska Magdolna), Retkes Éva Márta (Antal Gizella), Kovács Mátyás György (Eszik An- S na), Fiezók-Juhász József (Tapodi (Margit Franciska), Karsai Irén (Gár- sgyán Erzsébet), Babucz Zsuzsanna (Gizella (Kurucz Gizella), László Me* ■ linda (Orosz Janka), Jaksa László < (Hideg Mária), Punyi Ferenc (Tör­> teli Éva), Hegedűs László (Zsolnai .*Erzsébet), Tarnóczi József (Vincze < Franciska) Samu Tihamér István )(Valkovics Erzsébet). Takács György > Sándor (Hajnal Piroska). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Vidé­ki Imre és Tompa Anna, Vincze Jó­zsef és Lovas Mária, Német Mi­hály és Ruskó Ilona, Térjék János és Kis Erzsébet Ilona. MEGHALTAK;: Hajagos Tóth Im- réné Nemes Mária Kiskunfélegyhá­za, Zrínyi utca 20. Fricska Albert- né Fábián Luca Kiskunfélegyháza, Kossüth utca 4. Almási Menyhért Kiskun Fi egyháza. XI. tanya 6. Se­res Józsefné Zsibrita Zsuzsanna Kiskunfélegyháza, XI. tanya 6. Se- kete Erzsébet Kiskunfélegyháza, Be­loiannisz utca 9. ______________ í Négyezer kilométer

Next

/
Oldalképek
Tartalom