Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-02-13 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ' Ära 60 fillér Előtérben a mezőgazdaság szocialista átszervezése pcudcikt'um ártdítzbt 30ikluiplejjej lm,tűin. Az MSZMP kiskunfélegyházi szervezete a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének időszerű feladatait igen jól sikerült ak­tívaértekezleten tárgyalta meg. Az aktívaülésen részt vett Molnár Frigyes elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, Posth Gyula elvtárs, az Optikai Művek vezérigazgatója, vala­mint az üzem párttitkára, SZB- elnöke és KISZ-titkára. Az értekezlet előtt levetítet­ték a „Kis kapu" című filmet, majd Hegedűs elvtárs megnyitó­ja után Holló Béla, a városi pártbizottság titkára mondotta el beszámolóját. Beszéde elején a Központi Bizottság decemberi határozatával foglalkozott, _ s megállapította, hogy bár váro­sunkban is nőtt a tsz-ek tekin­télye, de a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése lassú, egy­helyben topog, tehát annak üte­mét sürgősen gyorsítani kell. Kis parcellákon drágán, kor­szerűtlenül, keveset termelünk. Ismertette a Vörös Csillag Tsz eredményeit (41,15 Ft munka­egységenként), s azt, hogy a Dó­zsa Tsz is a fejlődés útjára lé­pett. „Termelőszövetkezeteink átlaga — mondotta — jóval túl­haladta az egyéniek termésered­ményeit. Amennyiben az egyéni gazdák ugyanezt az eredményt érték volna el, városunkban 203 vagonnal több kenyérgabona termett volna.’’ A sok és szétaprózódott kis­gazdaság, amely főként önellá­tásra szorítkozik, akadályozza a fejlődést, s a kétlakiak is ko­moly problémát jelentenek. Ki­hangsúlyozta, hogy a kapitalista országokban is nagyüzemi gaz­dálkodás folyik, de a kisfarme- rek tönkretételével. ,»Mi ezt az utat nem járhatjuk. A népi hatalom a nép érdekeit szol­gálja. A mi célunk a nagy üzemi gazdálkodás kialakítása a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése útján!” A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének társadalmi üggyé kell válnia, s ezzel nem elég egyetérteni, ezt végre is kell hajtanunk. Erre hívta fel Holló elvtárs beszéde végén vala­mennyi megjelent pártaktíva, a KISZ, a nőtanács ás minden szerv figyelmét. Zalai elvtárs. a tangazdaság vezetője szerint az előrelépés egyik módja, úgy fejleszteni szövetkezeteinket, hogy vágyat erezzenek a belépésre az egyé­nileg dolgozók. Ezen az úton halad pl. a Vörös Csillag Tsz. ígéretet tett, hogy az egész tan­gazdaságot mozgósítja a Dózsa Tsz fejlődése érdekében. Pesti elvtárs, a Dózsa Tsz el­nöke arról beszélt, hogy szövet­kezetükben a vezetés megszi­lárdulása óta fordult a helyzet. Jelentkeztek az ellenforradalom után kilépett tagok, s március 21-ig, ha a lakáskérdest meg tudják oldani, 50 új tagot vesz­nek fel. Technikumot végzett brigádvezetőket állítanak be. a 3004/1 rendelet értelmében több gépet vásárolnak. Arra kéri a vezetőket, hogy nagyobb segít­séget nyújtsanak a Dózsának, s ez leginkább a £ér'áhruná<-»-a vo­natkozik. Posth Gyula elvtárs, a MOM igazgatója beszámolt arról, hogy — mint a Lenin Tsz patronálója — a gyár munkásaival ismertet­te a tsz eredményeit. „Igyekezni fogunk — mondotta — még kö­zelebb hozni az ipari munkáso­kat a parasztsághoz. A munkás- osztály joggal vár jobb minő­ségű munkát, kulturáltabb, na­gyobb eredményeket felmutató mezőgazdasági termelést a pa­rasztságtól, de ez csak a meg­lévő tsz-ek fejlesztésével, a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésével érhető el.” Pesir István elvtárs, a Vörös Csillag Tsz elnöke megállapítot­ta, hogy a szétszórt kisparcel- 'ákon termelt áru drága. Ezzel sehol a világon nem vagyunk versenyképesek. A félegyházi határban a kis- parcellák miatt 12°0 hoidnyi mezsgye van, ahol csak ta­rack terem. „Hiba — mondotta —, hogy a felsőbb szervek nem mindig adnak elegendő segítséget s az eredményekért az elismerés gyakran elmarad.” Nagy ered­ménynek tartja, hogy a Vörös Csillagban az öregek tapasztal­ják a megbecsülést, a fiatalok a jobb megélhetést — s ez von­zó! Legfontosabb, hogy a párt szava a város határában minden dolgozó paraszthoz eljusson, ezt a feladatot ők teljes erejükkel segítik. Dobos Ferenc elvtárs, vb- elnök néhány szemléltető adat­tal bizonyította mezőgazdasági helyzetünk tarthatatlanságát. Egy holdon aluli „birtok” 1519 van a város területén s erre mindössze 24 lova van a „gazdáknak”. A város 43 ezer lakosára 28 ezer hold föld jut, de amíg a szocia­lista mezőgazdaságot meg nem szervezzük, sok mezőgazdasagi terményből behozatalra szoru­lunk. A tanács elkészíti terve­zetét és minden erejével segíti a fejlett szocialista mezőgazda­ság megteremtését. Kalocsai cHi ars véleménye szerint a paraszt fiatalok éppen azért kívánkoznak az iparba, mert megnőtt — helyesen — az igényük, s szabadulni akarnak az elavult életformától. Az cl­következendő 10 év alatt másfél millióval nő az ország lakossága s ezek az emberek jobban, bő­ségesebben akarnak élni. Ezt csak nagyüzemi gazdálkodással érhetjük el. Tóth István, a Petőfi Tsz párttitkára szerint meg kell be­csülni a szakembereket, de azok is becsüljék meg a tapasztalt parasztokat. Rőth elvtársnő az asszonyok segítségét ígérte a munkához. Molnár Frigyes elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára foglalta össze az értekezlet ta­nulságait. „A beszámoló s az aktíva jó volt — mondotta —, a leglényegesebbre irányította rá a figyelmet.” Leszek arról, hogy a XXI. kongresszus szellemében a mi pártunknak is nagyon gya­korlatiassá kell válni. Felhívta a tsz-vezetók figyel­mét, hogy nagyobb gondot for­dítsanak az öntözésre. Erre jó példa a Vörös Csillag Tsz, ahol 50 holdat állítanak be öntözés­re. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy rétegenként szervez­zék meg az agitációs munkát. „Dolgozzunk nyugodtan, üteme­sen, céltudatosan. Minden lehe­tőséget meg kell ragadni a se­gítségre, s alkalmazzunk minden rendelkezésünkre álló, sokol­dalú módszert a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdeké­ben.” —t. —ó. Járási na&yalilívu Aktívaülésre jöttek össze a járási párt- és tómegazervezeti vezetők, termelőszövetkezeti és üzemi dolgozók, hogy megvitas­sák pártunk központi bizottságának decemberi határozatát. A beszámolót Kiszely István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartotta. Rámutatott, hogy csak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése biztosíthatja a dolgozó parasztság anyagi és kulturális felemelkedését. A magyar mezőgazdaság — szét­aprózottsága miatt — a világpiacra nem képes termelni. Mező- gazdasági termelésünk nagyon drága — és még ezen felül is számos tény teszi szükségessé, hogy előbbre lépjünk ezen a téren. A beszámolót vita követte. Szeri István, Pálmonostora köz­ség MSZMP-titkára, Lakó Sándor Tiszaújfalu községi titkára és niég több elvtárs szólt hozzá. Részt vett és felszólalt az ülé­sen Putics József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. Az aktíva célul tűzte ki, hogy a határozat értelmében járá­sunk területén is előbbre viszi a mezőgazdaság szocialista a. szervezésének ügyét. IS agy sikerrel mutatkozott be a félegyházi szövetkezeti bizottság ku Itúirgá rcláj a Az 1950. évi októberi ellen- forradalom a város öntudatos szövetkezeti dolgozóinak termelő munkáját nem tudta megzavar­ni, de annál nagyobb romboló munkát végzett a fiatalok kul­turális életében. A kulturális munka teljesen megszűnt. Az újjászervezett kultúrgárda első bemutatkozó előadása va­sárnap volt a Móra Ferenc Mű­velődési Házban. Oláh István szövetkezeti bi­zottsági elnök megnyitó és üd­vözlő szavai után Héjjas István konferanszié vette át a szót, majd a fiatalok mutatták meg, mire képes egy jól vezetett, válogatott erőkből álló kultúrcsoport. Nem is jutott volna eszebe senkinek, hogy kezdő szereplőkkel áll szemben, ha ők maguk szeré­nyen nem szabadkoznak. A tánccsoport tagjai: Boris Mária, Csányi Éva, Csányi Má­ria, Cseri Julia, Kelemen Mar­git, Kiss Lenke, Magyari Jutka, Szabó Margit., Tóth Katalin, Ud­vari Klára — o férfi szereplők: Bondor Gyula, Cseh Imre, Mo­hácsi Béla, Mohácsi Pál, Soús Ferenc, Térjék János, Vereb Ist­ván és Vidács László mind ügyes alakítást nyújtottak. A táncokat Almási Ferenc, a színdarabokat Csányi János ta­nította be nagy hozzáértéssel. T. M. Ifjú vöröskeresztesek Töeuigrerseiug fímájo-íL szerelőkkel A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnázium február 14-én este fél 8 órai kezdettel az intézetben hangversenyt ren­dez. A hangversenyen közre­működnek Udvardy Tibor ope­raénekes, dr. Vasadi Balog La­jos, az Állami Operaház művé­sze, Kapus Béla, az intézet ének- és zenetanára, valamint a Móra Ferenc művelődési ház középiskolás vegyeskara. A járás egyik legjobb ifjúsági vöröskeresztes csoportja a csó- lyospálosi II. számú általános iskolában működik. A tagok szá­ma 27, vezetőjük Balázs Ala- josné tanítónő. Hetenként két­szer tartanak rendszeres foglal­kozást, s még az ősz folyamán elkezdték az „Ifjúsági egészség­őr” tanfolyamot. ' Harcot indítottak a maradi, rossz szokások, az egészségtelen életmód ellen. Ügyelnek az is­kolai tisztaságra, de az iskolán kívül is folytatnak felvilágosító ÜJ házak sora épül munkát. A nevelők segítségevei hat előadást tartottak az egész­ségvédelem köréből, ezeket kö­zel kétszázan hallgatták meg. „Járőrszolgálatot” is végeznek, s a környező tanyák lakóit fel­keresik, közöttük lelkes agitá- ciót foktatnak. Dicséret és elismerés illeti a kis vöröskeresztesek és vezető­jük munkáját. Haláiosvéüíi szerencsétlenség Február 6-án 19 óra 30 perc­kor az izsáki útra hívták a fél­egyházi mentőket. Rádi Sebes­tyén, Bugac, Felsőmonostor 24. sz. alatti lakos egylovas kocsi­jával az izsáki útról az árokba • fordult. A percek alatt kivonuló / mentők megállapították, hogy a i felboruláskor azonnal meghalt. ; Ugyanabban az időben hívták . a mentőket Alpárira is, azonban 1 az előbbi szerencsétlenség miatt csak 21 óra 40 perckor mehettek ki. Szabó Balázs, Alpár, Dózsa György út 6. szám alatti lakos a kocsiról leesett és koponyaala­pi töréssel, válltöréssel, súlyos állapotban szállították a félegy­házi kórházba. Gátér községben, a falu széle felé haladva új házak egész sora látható. A községben az elmúlt esztendőben 38 új ház épült. Képünk a Petőfi utca egyik részletet mutatja. Ezen a területen 25 házhelyet adott ki a tanács, s a telkeken ma már 18 ház készen álL S külön ér­dekessége; a házak legnagyobb része termelőszövetkezeti tagol'*. — Elkészült a kiskunfélegy­házi járási tanács egészségügyi, művelődési és szociálpolitikai állandó bizottságának 1059. évi munka terve. A munkaterv fel­öleli s tartalmazza a fenti mun­katerület legfontosabb felada­tait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom