Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-02-13 / 7. szám

FDMHÚ1 KMIY A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHÁZI KIADÁSA VADASZOK ' Felszabadulásunk előtt ez a szó va­dász, legtöbbször azt jelentette: nagy­ságos, móltóságos, félkegyelmes, ke­gyelmes úr, s ha ezt a szót hallot­tuk: vadász, koca­vadászt értettünk alatta és gróf Beth­len Istvánt, Horthy Miklós »őfőméltó- ságát-x láttuk lelki szemeink előtt, amint vadászszé­ken ülve várja a »ültgalambot, illet­ve azt, hogy a haj­tok az orruk elé »tálalják« a jobb sorsra érdemes va­dít. A vadat, »aki« abban a hitben, boldogan lehelte ki páráját, hogy ő most nagy vadász fegyverétől, orszá­gos ügy érdekében múlt ki és benne lesz a Tolnai Vi­láglapjában is. Sze­gény nem ismerte az emberi hiúságot, nem gondolt arra, hogy egy jókezü és jól álcázott vadász- mester orvlövésé­nek lett az áldo­zata. Itt is nagyot for­dult az idő kereke. A volt hajtők, akiknek a kezébe nem mertek az urak fegyvert adni, most előléptek vadászok­ká. A kiskunfélegy­házi vadásztársaság tagjai például va­lamennyien egysze­rű dolgozó embe­rek, számszerint 77- en, most már úgy űzik ezt a régen »úri passziót«, mintha mindig ezt csinálták volna. A nyúlvadászat befejezésével, szom­baton szezonzáró vacsorát rendeztek á félegyházi vadá­szok. s erre az al­kalomra a Petőfi Gimnázium igazga­tója rendelkezésük­re bocsátotta az in­tézet konyháját és ebédlőjét, ahol el­készíthették és el­fogyaszthatták a 250 terítékes vacsorát. Megtudtam köz­ben, hogy az idény­ben 2150 nyülat te­rítettek le puská­jukkal, de meg­tudtam azt is, hogy a vadászat mellett a vadak védelme és a dúvadak terv­szerű irtása is fo­lyik. Vacsora közben sokan emlegették a „tervteljesítésben” Szabó István II., Kovács István n. és Palatínus Ferenc vadászokat, a dú- vadirtásban legjobb­nak bizonyult Dobos László, Nagy Sz. Lajos és Seres Mi­hály vadászokat, akik hárman több mint 500 dúvadat tettek ártalmatlan­ná. A hajnalig tartó vidám vadászva­csora hangulatát, a csak könyvből is­mert »úri« vadász­vacsorák hangula­tával összehasonlít­va, megállapítha­tom, hogy — bár nem hangzott el annyi kitalált va- dászlcaland és nem dicsekedett senki azzal, hány hajtó­gyereket sörétezett meg életében —, a pálmát itt mégis a mai vadászok vitték el, mert nem mások rovására vi­gadtak. Embernek tarják még a leg­kisebb hajtógyere­ket is, és hétközna­pi munkájuk vég­zése közben ők maguk is talpig em­berek. Tóth Miklós Nem fizette a tartásdíjat, felelősségre vonták ördögh Ferenc csólyospálosi lakost még 1953-ban kötelezte a bíróság 100 forint gyermek- íartásdij rendszeres fizetésére. A fizetési kötelezettségnek azonban nem tett eleget, s a munkahely gyakori változtatása miatt a fizetéséből sem lehetett letiltani. Az egy holdon gazdál­kodó, napszámra járó anya cse­kély keresetéből a gyermeket nem tudta ruházni, eltartani. A gyermek beteg, vérszegény, jobb táplálkozásra volna szüksége. A járásbíróság a tartási köte­lezettség elmulasztása miatt fe­lelősségre vonta ördögh Feren­cet és négy hónapi börtönbün­tetésre ítélte. <Ve*cked.tAÍrt négy hónapi hör lőtt Varga Mihály kiskunfélegy­házi lakos egy táncmulatság al­kalmával Kátai Józsefet két­szer úgy arculütötte, hogy az elesett és a jobb kulcscsontja eltörött. A járásbíróság súlyos testisértés bűntette miatt Varga Mihályt nem jogerősen négyhó­napi börtönbüntetésre ítélte. (Barátiáq&l arcot bérek A kiskunfélegyházi tiszti klub a, katona családok gyermekei­nek fényképeiből szépségver' senyt hirdetett. íme egy mosoly' gós arc a sok közül: Gyulai Éviké. Huncut az a toronyóra A közismert nótának első so­rai szólnak így: »Huncut az a toronyóra Nem mozog a mutatója Mégis ver...« Ügy látszik, a nótaszerző éppen Félegyházán járt és a mi jó öreg templomunk órája ihlette a dal szerzésére. Mert sajnos, ha mozog is ez a mutató, a va­lódi időt még véletlenül sem mutatja. Talán a közelben lévő To'tó- irodával akar versenyre kelni, hadd tippeljen a pontos időt tudni akaró, hogy amikor fél ötöt mutat az óra, délelőtt 11, v agy este 9 óra van-e? De félre a tréfát! Hivatalba, üzembe sietök, iskolába menők, utazni akarók ezreit téveszti meg és okoz naponta jogos bosz- szúságot mindenkinek, aki vé­letlenül nem rendelkezik saját órával. Éppen ideje, hogy illetékesek sürgősen segítsenek rajta! —l.—o. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY Felelőn kiadó: Kiszely István MSZMP Járási Bizottság lapja A Petőfi Népe félegyházi kiadása Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Szabadság tér 2. Telefon: 1-15 és 2-61. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.; 15-29., 27-49 Az emlékezés éve Fut az idő és belőle történe­lem kerekedik. Vele haladunk mi is és segítünk történelmet csinálni. Ebben az évben bőven lesz alkalom arra is, hogy tanulsá­gokat gyújtsunk, a történelem tanulságai a jövőben való eliga­zodásunkat segítik. 15 ÉVES fordulója lesz ebben az évben, hogy városunk és já­rásunk felszabadult. A felsza­badulással beteljesedett mind­az, amiért annyian harcoltak és küzdöttek. Sokszor már úgy tűnt, hogy reménytelenül. Hogy mit is jelentett ez nekünk? Meg kell nézni, hogy mi volt és mi lett. Értelmes ésszel nem nehéz tanulságokat gyűjteni. Méltó módon meg is tesszük, 110 ÉVE, hogy városunk fia életét adta áldozatul a hazának. Életét és művét. Petőfi már az egyetemes emberiségé, a világ- irodalomé. Ne feledjük, hogy azokkal az élményekkel és azzal a nyelvvel jutott addig, amit itt gyűjtött és tanult gyermekész- szel Félegyházán, az öregtemp­lom mellett és a Hattyú-ház környékén. 40 ÉVES fordulóját ünnepel­jük az első népi hatalom meg­születésének, a Tanácsköztársa­ságnak. Sokat adott ehhez is Félegyháza népe. Csak most lát­juk igazán Kiskunfélegyháza szerepét, mártírjainak áldozatát. Méltán nevezzük dicsőnek tizen-* kilencet. 80 ÉVE született a sáros, po­ros Félegyházán Móra Ferenc, aki Móricz Zsigmond szerint drága gyöngyöket hullatott. Most lett igazán a miénk a ha­ladás szelíd szavú tanítója, az igaz emberség hirdetője. 110 ÉVE, hogy városunk hű fia ban a radikális polgár, negyven- nyolcas Holló Lajos, alti volt úgy, hogy egyedül harcolt az urak parlamentjében következe­tesen Kossuth igaz eszméiért. Személye legendákat szült. Szob­rát nem merték felállítani, rak­tárba tették „jó" uraink. 40 éve múlt halálának is. Megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Emberi riagysága megérdemli a tisztele­tet. Állítsuk fel méltó emlékét' 150 ÉVES ebben az évben a Móra gimnázium, A város egy­szerű embereinek pénzéből szü­letett. Erről a kerek számról is emlékezni kell, méltó módon. Százával adta hazánknak azokat az értelmiségieket, akik alkotá­saikkal és munlzásságukkal a népet szolgálták. Ezeknek az al­kotásoknak mi vagyunk az őrei. Szerényen álljunk meg egy egy évszámnál. Keressük a ta- pvi~"not és tisztelegjünk. Mészáros László, a félegyházi művelődési á. b. elnöke. tOOOOOO O-öööOöOö'O-OOOOOOOv-. Cikkünk nyomán Intézkedett a Vendéglátó Vállalat A Félegyházi Közlöny legutóbbi számában szóvátett u. n. takarmány- burgonya felszolgálására vonatkozó­lag meg kell jegyeznünk, hogy az nem takarmány-, hanem a Szabolcs megyei Ajak községben termett Ella burgonya volt, ami azonban, mint utólag megállapítottuk, a kolorádó bogár elleni kötelező beporzás miatt vette fel kellemetlen ízét. Ez azon­ban a próbafőzésnél nem volt ész­lelhető. A vállalat már a cikk meg­jelenése előtt — ráfizetést vállalva — kivonta ezt a burgonyát a forga- lomból s ma már a járásból, kister­melőktől (akik nem beporzással vé­dekeznek a kártevők ellen) vásárolt Güi-Baba és téli rózsa burgonyát szolgáltat fel. A Vendéglátó Vállalat vezetősége II I R E h Felelős vezető: Szűcs Béla igazgató OOOOOOOOOOO00OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO000OOOO00OO 0O0O0O0OOOOOO0O00OOO — tígj eletet orvosi szolgálat február 14-én, szombat déli 12 órától február lö-án, hétfő reg­gel 8 óráig: dr. öveges László. Kendel lakásán, Jókai utca 21. — Már hírt adtunk arról, hogy a Bács megyei nyomdák verse­nyében az elmúlt év utolsó ne­gyedében a félegyházi nyomda lett az első. Most értesültünk, hogy Tóth Miklós, a nyomda üzemvezetője eredményes mun­kájáért megkapta a „Kiváló dolgozó'’ oklevelet és az ezzel járó pénzjutalomban is része­sült. Sok sikert további mun­kájukhoz. — Köszönetét mondunk mind­azon rokonoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen férjem, illet­ve édesapánk temetésén megje­lentek, ravatalára koszorút vagy virágot helyeztek, özv. Fikula Istvánná és a Törteli család. 6tíl3 *— Az Alpár községi tanács szeszfőzdéje az elmúlt évben a tervezett 94 ezer forinttal szem­ben 145 ezer forint termelési ér­téket adott. — Móra Ferenc, a kiváló író halálának évfordulójáról meg­emlékeztek szülőhelyén, Félegy­házán is. Megkoszorúzták szob­rát és irodalmi esten méltatták a város nagy fiának emlékét. — A telegybázi járás és Fél­egyháza város pedagógusai e hó 21-én rendezik meg a József Attila általános iskolában bálju­kat. — Fogászati hír. Értesítem kedves fogbetegeimet, hogy fo­gász továbbképzésemről vissza­érkeztem és magánréndelésemet újból folytatom délelőtt 9-től 12-ig, Jókai utca 15. alatt. Tar­jányi István államilag vizsgá­zott fogász. 6611 Hozzászólás » politechnikai oktatás vitájához Ügy vélem, Kalocsai Sándor elvtárs politechnikai oktatással kapcsolatos cikkének alapgondo­latai felett nincs mit vitatkozni azoknak, akik ezt magukévá te­szik. Néhány fogalmat azonban tisztázni kell, nehogy egyesek félreértsék. A politechnikai okta­tás nem meghatározott szakmá­ra készíti elő a fiatalokat, mert olyan ismereteket ad, melyek minden ember számára szüksé­gesek. A szakmai képzés alapja viszont a termelőmül,zu. Tehát arra van szükség, hogy a ki­képző helyen termeljenek a ta- inulók, vagyis dolgozva tanulja­nak. A technikai képzés feladata, hogy az üzemek részére gazda­sági középkádereket adjon. Nem kell bizonygatnom, hogy igazán jó technikusok azok. akik há­roméves iparitanuló idejük után jó vagy jeles eredménnyel szak­munkás vizsgát tettek, néhány évi szakmai gyakorlat után be­kapcsolódtak az esti vagy leve­lező technikumi oktatásba, ter­melőmunkájuk mellett — ere­jüket megfeszítve — négy éven keresztül tanultak. Hogyan vigyük az iskolát kö­zel az élethez, a munkásosztály­hoz? Minden általános iskolá­ban biztosítani kell a politech­nikai oktatást. Ehhez nagy segítséget nyújtana a Kalocsai elvtárs által felajánlott gépi felszerelés, habár a II., de kü­lönösen a III. éves tanműhelye­ket nem volna célszerű az üze­mekből kihozni, mert a tanulók ebben az időszakban illeszked­nek bele teljesen az üzemi életbe. Ki kell szélesíteni, létre kell hozni a gimnáziumi, illetve az ipari technikum esti tagozatát, hogy a tanulni vágyók, s legjobb eredménnyel szakvizsgázók, ter­melőmunkájuk mellett üt, majd később az egyetemeken folytat­hassák tanulmányaikat. Jó lenne, ha az illetékesek megvizsgálnák Kiskuníélegy­'V' V/'.HJ V-'O kJ 1JV VU't/J v'VV'^ V/VV/OOOO Anyakönyvi hírek Hides Gyula •-* háza iskolahálózatát és eldunte nék, hogy helyes-e minden igé­nyeket kielégítő, három hatal-j más épületben elhelyezni há­rom, viszonylag kis létszámúi általános gimnáziumot, amikor az általános iskolák és az ipari, tanulók tanterem- és tornate­rem-hiánnyal küzdenek egy erősen iparosodó városban. Ta­lán túl nagy körültekintés nélküli is elfogadhatjuk a cikkben fog-1 laitakat azzal a módosítással,] hogy az együk középiskolát nemi gépipari technikummá, hanem1 iparitanuló intézetté kellene át-] alakítani, ahol a fenti elgondo-( lás szerint a gépipari techni-* kum is helyet kapna. Serege Gábor < ;; G08. sz. iparitanulój intézet igazgatója < • : A szerkesztőség megjegyzése: a( vitához számos hozzászólás erke-i zett, ezért csak a levelek lényegét! tudjuk közölni. Jó leime, ha az] érintett fiatalok, az Iskolák növen­dékéit tanárai is hozzászólódnak, ( ) SZÜLETÉSEK: Mészáros Sándor, )Tóth Mária Magdolna, Kovács Kata- \lin, Gyovai Edit Erika. Mészáros )Zoltán, Bálint Klóra, Rácz Margit )Mária, Antal Ferenc, Kovács Irén, )Mariid Jótteí Ferenc. Nemes Pál, )Tóth Mihály. Fekete Béla Sándor, )Borbás Mária Magdolna, Kis Ká- )roly, Füldi Tibor Sándor, Fodor Mi- )hóly, Pintér József Ferenc. HÁZASSÁGOK: Szabó József — Serfőző Rozália, Kalmár Rozália. HALÁLOZÁSOK: He vér Szabó Sándorné Zsibrita Erzsébet 82 éves. Fricska Mátyás 66, Kristóf Lajosné Szabó Ilona 67, Nyitrai Istvánná Mé­száros Erzsébet 82. Véninser János 61, Mészáros Imre 60, Urban Fran­ciska 76. Fazekas Kálmánná Kis Te­rézia 59 eves, Kengyel Anna 3 na­pos. FÉLEGYHÁZA SPORTJA Építők—Félegyházi II. 6:1 (3 : 0) Félegyházi Honvéd Barátságos. Idényeleji játékkal is könnyen ^győzött gyenge képességű ellenfele ellen az Építők csapata. A kemény­talajú pályán főleg a csatársor, ab­ban is a Kelemen testvérek vittek színt a játékba. A hat gólból hár­mat a fiatal Kelemen, kettőt Ist- vánfiy, egyet Városi rúgott. A csak rövid ideig játszó Vereb is lendü­letesen futballozott. Szénási hátvéd­be állítása Parádi helyett nem bizo­nyult helyes megoldásnak. Érthe­tetlen, hogy a felkészülésben Kerék Csaba nern vesz részt, (inkább ko­sarazik). pedig rá április elején már számítani lehet. Vasárnap sportja Vasárnap, február 15-én első ko­molyabb előkészítő mérkőzését ját- sza gz Építők csapata a Kecskeméti Építők ellen. A mérkőzést az Építők pályáján délután fél 3 órakor kez­dik. Félegyházi Honvéd—Nagykőrösi Kinizsi 4:3 (2:2) Barátságos. Nagykörösön kitűnő játékkal meg­érdemelten győzött — az Építőket 6:0 arányban legyőző Kinizsi el­len — a Honvéd együttese. A játék képe egyáltalán-nem mutatta, hogy még. az idény elején vagyunk. Ilyen játékkal nagy önbizalommal nézhet a jól felkészített Honvéd csapata első — és legfontosabb — bajnoki mérkőzése elé. A gólok közül Kál­mán 2, Janzsó és Károlyi 1—1-c-t rúgtak. Igen jól játszott a Honvéd hátvédhármasa, a csatársorból Ka­rolyi és Kálmán. Nagykőrösi Kinizsi—félegyházi Honvéd 18:4 A nagykőrösi csapat három pesti és két ceglédi öklözövel erősített, így a Honvéd nem lehetett egyen­rangú ellenfél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom