Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-23 / 4. szám

FÉMMI KÖZLÖNY A PETŐFI NÉPE FELEGTHAZI KIADÄSA Pártélet ★ Csak miiidig együtt JÁRÁSUNK TERÜLETÉN a párt vezetése és irányítása csak akkor lehet törésmentes, egyenesvonalú, ha a pártbizott­ság, a v. b. és községeink párt- szervezeteinek vezetői a Köz­ponti Bizottság határozatait mint iránytűt felhasználják el­vi, politikai és szervező mun­kájukban, a megadott irányt szigorúan betartják, s a felvi­lágosító, nevelő munkán át a tagsággal is betartatják. A pártbizottság a v. b. irá­nyító funkcióját úgy gyakorol­ja, hogy a községek vezetői megtanulják a helyes irány­meghatározást és megtanítják arra a járásban élő kommunis­tákat. Így azok a különböző tö­megszervezetekben és politikai tömtigmotgalmakban működve a községek dolgozóit helyes arányba tudják vezetni a politi­kai, gazdasági és kulturális élet területén. PARTSZERVEZETEINK ve­zetői ezt a nagyszerű murkat csak akkor hajthatják végre, ha maguk is nap mint nap ta­nácskoznak a kommunisták, pártonkívüliek tízeivel, százai­val. A tanácskozás formáinak színes skáláját, alkalmazzák a családlátogatástól kezdte az esti beszélgetésekig. Az ellenforradalom előtt is már számtalan olyan eljárást, módszert alkalmaztunk, ami célravezető volt. Ezt a 14 év alatt elért történelmi jelentősé­gű eredmény támasztja alá. Az ellenforradalom leverése után a bevált eljárásokat, módszere­ket tovább fejlesztettük. A ta­pasztalat azonban azt mutatja, hogy a revizionizmus, dogma- •tizmus talaja ma is feltalálha­tó és ebből a talajból olyan módszerek, eljárások buggyan­nak fel, amik lazítják a kom­munisták eszmei, elvi, politikai egységét és gátolják a közsé­gekben élők egységes nyelven való beszédét, összefogását. A területen végzett munka során a vb. tagjai, Kiszely Ist­ván j. b. titkár vezetésével, fo­kozott gonddal ügyelnek az ilyen jelenségek felderítésére. A kommunisták 6—8 fős cso­portokban történő beszélgeté­sének megszervezésével, a nyu­godt, őszinte vitákkal sok hely­telen gyakorlat lett felszámolva. AZ EGYIK TANYAI körzet­ben a jelzések alapján a párt egységét romboló tényekre let­tek figyelmesek. A körzetben élő kommunisták saját maguk kérték a j. b. titkárát, hogy le­gyen a segítségükre a jelenség felszámolásában. A beszélgetés, a vita során élesen került fel­színre az egységet bomlasztó káros gyakorlat. A vezetés Sz. I. irányításával rosszul értelmezve a tömegek­kel való kapcsolatot, az egyol­dalúság hibájának ösvényére csúszott le a helyes útról. A kommunisták otthonában való látogatását munkájából telje­sen törölte, a velük való kap­csolatot csak a taggyűlésekre szűkítette le. A véleményüket, javaslataikat szóban tudomásul vette, de a napi munkában bi­zony nem alkalmazta, A JELENLEVŐK világosan megmondották, hogy ők így nem érzik kommunista voltuk jelentőségét és nem tudják be­tölteni hivatásukat. A vezetés elcsúszása a teljes befelé for­dulást eredményezte, ami éle­sen mutatkozott meg pld. a tej­szövetkezet megalakításának elvi, politikai vitájában. Kije­lentették, hogy szövetkezetét csak községben lehet alakítani, vezetője pedig az, aki szervezi, politikai és gazdasági helyzeté­nél fogva nem lehet. (Megjegy­zendő, a szervező soha nem volt kulák.) A gyakorlat azt igazolja, hogy ha a vezetők nem támasz­kodnak a tagságra, nem kérik ki véleményüket, javaslataikat a helyi politika kialakításában, a tömegkapcsolatot rosszul ér­telmezik, a tagság nevelésését, formálását elhanyagolják, ak­kor súlyos károkat okoznak a pártnak, a községben élők egy­ségének kialakításában. TANULJANAK A VEZETŐK, mert csak így tudják helyesen alkalmazni a kapott iránytűt. A dolgozók látogatása, vélemé­nyük, javaslataik, meglátásaik figyelembevétele mellett, azzal párhuzamosan a kommunistá­kat is látogassák, ismerjék meg őket otthonukban, véleményük, javaslataik pedig tükröződjön, nap mint nap a munkában. . Gy. J. Ijáhla, de nem a kapui alatt ... : Féle gy házán a távolsági auió-j buszok megállójánál egy hatalmas; fekete tábla áll, felsorolva rajta; a járás községeinek a neve. : Sok kiváncsi ember teszi fel a; kérdést, mi célt szolgál ez a tábla?; ! „Hypót a piszoknak! fa A Kiskunfélegyházi Tangazdaságban bőségesen gondoskod- ] aVehkeg>úbésrértéMés faj tak az allatok téli takarmányszükségletéről. Tizenegy kazal! verseny híradója lehetett, de mi-! répa sorakozik az istállók közelében. Képünk: Bánó Szabói cnr.LöUerm1fyubiäk is“ feiesíegessé| LaszIé és Bodor József takarmányosok és Kocka Mihály trak-j vált. ’ , : toros bontják az egyik kupacot, szállítják a friss takarmány-! City gondoljuk, hogy a benne: I1;lk valót lévő anyagot viszont hasznosabb . célokra is fel lehetne használni. WO<><>OOCK>CK><K><K><><><K>CKKK><>0<>0<><>OéK><><><KKKKK><H>0-0<J-00! Felhívjuk rá a járási tanács fi-3 gyeimét. pl Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Balázs Irén, Or-? bán Attila, Fekete Mária, Horváth? Mária, Vörös Imre. Tarjányi Sán­dor, Kis István. Farkas Gábor,' Vén Ferenc, Csuka István, SzintaiC Éva, Szabó Klára, Kállai István,' Seres Imre, Dongó Erzsébet, Hu-' nyadi Csaba, Görög Jenő, Csáki? Ilona, Bellczay István, Kurucz? István, Gálit Béla, Nagy Imre,, Csík Erzsébet. Bense Ida és Ko­vács Margit. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Görög Illés és Páli Luca, Far-? kas Pál és Görög Erzsébet, Dóczi? István és Kállai-Seres Erzsébet,? Bibok Károly és Fazekas Mária,? Lévai János és Tóth Franciska,! Kolompár János és Kolompáré Ilona, Csányt Ferenc és Feketét, Erzsébet. > MEGHALTAK: Farkas Rozáliáé 54, Szegesdi Józseiné László Er-C zsél^ct Ti. Pálft Jánosné Hideg-C Göbölyös Franciska 80, Forgó Vii-S mos 58, Pólyák András 74, Móczárt Gyula 70, Tóth Andrásaié Kovács? Etelka 78, Bodor Béláné Csaba; Ilona 62, Tarjányi Lászióné Ju-? húsz Veronika 79, Pál Józsefné? Rigó Anna 78, Rigó József 58, Cseh? Sándor 82, Czako Imre 68 éves és? Kutalik Mária 7 hónapos. HÍREK — Ügyeletes orvosi szolgalat' január 24-én, szombat déli 12< órától január 26-án, hétfő reg-' gél 8 óráig dr. Kraján Vince.. Rendel Iványi Sándor u. 2.' lakása Dózsa György utca 2. (-t Ügyeletes állatorvos 24-én,i szombat déli 12 órától januárj 26-án, hétfő reggel 7 óráig dr.i Szántó Vilmos, Móra Ferenc] tér 11. Telefon: 320. •— A félegyházi járás közsé-1 geiben — a héten pl. Kömpö-' cön és Pálmonostorán — elő­adások hangzottak el a szovjet tudomány új győzelméről, az űrrakétáról. Az előadásokat mindenütt nagy érdeklődéssel fogadták; Á járási pártbizottság v. b. ülésen tárgyalta meg a sajtó­terjesztés helyzetét a járás köz­ségeiben. Megvizsgálta a Fél­egyházi Közlöny kollektív pro­pagandista és agitátor tevé­kenységét. Részletesen elemezte az egyes rovatok vezetőinek és levelezőinek munkáját, a mun­ka eredményei mellett megmu­tatta azokat a tennivalókat, amelyek végrehajtása fokozot­tabban elő fogja segíteni, hogy a járás lapja a politikai, gazda­sági és kulturális téren is egé­szében betöltse hivatását. Ha­tározatba foglalta, hogy a tar­talom megjavítása érdekében a munkát tervszerűvé kell ten­ni. Minden községben a párt- tzervezeten belül egy-egy elv­társat bíznak meg a levelezők összefogásával, kik rendszere­sen irányítják a levelezők mun­káját és segítséget nyújtanak szamukra. * A megyebizoltsag Útmutatása alapjan a járási bizottság megin­dította a községekben dolgozó alapszervez.etek vezetőségeinek to­vábbképzését. mely a téti idő­szakban 5 hetes lesz. Az elmúlt hét szerdáján és csütörtökön Kis­kunfélegyháza és Kiskunmajsa központban 72 vezetőségi tag vett részt az előadáson. A járási bizottság az elmúlt hét tartott az Időszerű kérdések” tané folyamát vezető propagandisták! részére az MSZMP művelődési po­litikájának irányelveiből. A járás községeiben az elmúl» két hét alatt, a két községi sza-j bad pártnap mellett 30 tanyai pártnapot szerveztek a községi alapszervezetek, A pártnapokon \ 2108 dolgozó jelent meg és kapott) világos képet a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekről. A járás területén működő alap- szervezetek a januári taggyűlése­ken 25-től február 1-ig az alapszer­vezetek eszmei, politikai és általá­nos műveltségének helyzetét tár-j gyalják meg a szervezett oktatás, a sajtóterjesztés és más témaköri» előadások helyzetének megvizsgá­lása alapján. A járási bizottság január 20-án» Kiskunfélegyházán, 21-én Kiskun- tnajsán a helyi párt-alapszerve-| zeti vezetőségeknek az első előadási anyagából szemináriumot tartottá majd ezt követi a második téma­kör, amiről Kiszely István. » já­rási bizottság titkára tart clöadásül WWSV—WW—VWVWWWWW. j félegvhAzi rüzlünv Felelős kiadót Kiszely István MSZMP Járási Bizottság lapja A Petőfi Népe íclegyhazl kiadása ' Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal: i Kiskunfélegyháza. Szabadság tér 2. ( Telefon: 1-15 és 2-6L Bács-Kiskun megyei Nyomda V» i Kecskemét. — Icisfon: 15—23, íj—43) Feleié,ü veaetfc haltai Béla Múltkoriban ír­tam néhány sort arról, hogy N. N. öngyilkossági szán­dékkal Hypót ivott és a mentők kór­házba szállították. Az ügyet a ma­gam részéröl le­zártnak hittem, mert megtudtam azt is, hogy az ön­gyilkos-jelölt gyó­gyultan hagyta el a kórházat. Most úgy latszik, mégis van folyta­tása. mert — a mentők mondták — azóta ketten is megpróbáltak Hy- póval pontot tenni megunt életük vé­gére, igaz, hogy egyiknek se sike­rült. fiz egyik H. Z.-né 78 éves, a másik Cs. L.-né 47 éves asszony, aki megivott másfél po­hárral ebből a cso­daszerből. Azóta mindketten otthon vannak már. A mentők szerint korábban nem for­dult elő ilyen eset, ezért feltételezhető, hogy az újsághír nyomán lcaptak rá erre az italra. Az is lehet azon­ban. hogy a halál­fejes üvegcímke csábítja bűnre a jobb sorsra érde­mes asszonytársa­kat. A háztartási bolt­ban kértem én is egy üveg Hypót. A kiszolgáló gyanúsan nézett rám, de mi­kor látta, hogy nem viszem el, csak a feliratot tanulmá­nyozom, megnyugo­dott. Az van rajta: >'HYPO« áztató, súroló és fertőtle­nítő szer. Méreg! Belsőleg egészség­re ártalmas, ezért óvatosan kezelendő és zárt helyen őri­zendő. Egy elmés rek­lámplakát pedig úgy ajánlja a há­ziasszonyoknak : »Hypót a piszok- •nak!« Tovább nyomoz­va, megállapítot­tam, hogy a Hypó mérges folyadék ugyan, de felnőtt embereknél nem halálos. Gyermek elöl azonban jól zárjuk el, mert! még a felnőttek isi hosszú ideig jneg-f emlegetik — azok, akik »megkívánták-*. Követír ezményei: egy alapos gyomor-> mosás, hasmenéssel és hosszabb ideig tartó hányássá!. Lúgos klóros tarn talma miatt kelle-1 mellen ízű és nemi valami ctvágyger-> jesztö illatú -ital»4 ami már a mentőn autóban szégyen■* be hozza azt. aki/ megkóstolja. Hagyjuk meg te-i hát a Hypót erede-l ti rendeltetésének/ a piszoknak! Mit ajánlok heú lyette? A fiatalok-1 nak búbánatot fe-i ledtetö. dolgos és! munkás hétközna-i pokat, minden afciH dályon győzede!-/ meskedő. vidiínl életkedvst. az öre-j geknek megértei családtagokat, ked < vés csacsogó uno-t kákát, mindenki4 nek jó egészségetJ hosszú, derűs éle-» tét! Tóth Miklós ' A járási pártbizottság hirei PETŐFI SZÜLŐHELYE Az bizonyos, hogy maga Pe­tőfi felnőtt korában ezeknek az iskolai anyakönyveknek, bizo­nyítványainak valóságát nem is­merte el. Házasságkötéskor — s ezt nagyon fontos, az ő nyi­latkozata alapján készült ok­iratnak kell tekintenünk — fél­egyházi születésűnek vallotta magát. Ez volt a tudatos állás- foglalás, felnőtt korban, fele­lősségteljes alkalomkor. Végezetül a szabadszállási születést feltüntető papai isko­lai anyakönyvekről azt kell tud­nunk, hogy ezek a költő atyjá­nak foglalkozásai asztalosnak, atyja keresztnevét Ferencnek és Sándornak, a szülők lakóhe­lyéül Szabadszállást jegyezték be (pedig ekkor már Dunave- csén laktak); vagyis ezek az adatok hajmeresztő valótlansá­gaik miatt nem tulajdoníthatók Petőfi közléseinek! Az anyakönyvek ellentmon­dásaiért tehát nem Petőfi, ha- .uem a felületes bejegyzők a fe- üütárcaotUG csak a házassági anyakonyv adatának igazságáért lehet fe­lelőssé tenni! Ez azonban össz­hangban áll azzal, amit követ- jelölti proklamációjában, a Szü­lőföldemen c. versében, bará­tainak, kortársainak élő szóval is hirdetett, amelyre számos adatunk van. Vagyis Petőfi nyi­latkozataiból az irodalomtörté­netnek helyesen a férfikorban, életének igen fontos eseményei alkalmával történt kijelentések következetességét kellene első­sorban kidomborítania. Az igaz, hogy Petőfi okira­taiban egyaránt szerepel szülő­helyeként Kiskőrös, Szabadszál­lás és Félegyháza. De lényeges szempont, hogy ezek a bejegy­zések, a költő mely életkorából valók, s. valóban az ő bemon­dása, nyilatkozata alapján, vagy esetleg tévedés folytán kerül­tek-e bele egyes okmányaiba a szülőhely eltérő adatai. Kiskőrös Petőfi gyermekkori, iskolai anyakönyveiben és a 16 éves ifjú adatait feltüntető ka- lüí töizskcnyvbcn szerepelj Utóbbi helyen is mint diakot (Student) írták őt be. — Az irodalomtörténet úgy véli, hogy Petőfi ekkor még gyermeki őszinteséggel nyilatkozott a szü­lőhelyéről, nem volt szülőhely­tagadó, mint később. Pedig van egy egészen ésszerű, a gya­korlati élettel igazolt magyará­zat is: Petőfi keresztlevele Kis­kőrösről szólt, s bár ez nem születési okmány, mégis az akkori idők legfontosabb sze­mélyi igazolványa volt. A fele­kezeti iskolák ennek alapján írták be a gyermeket. Petőfi gyermekkori iskolai anyaköny­veibe, bizonyítványaiba s a diákként katonának jelentkező ifjú katonai nyilvántartásaiba is egyszerű tévedésként kerül­hetett bele a kiskőrösi születés adata. Aki már vezetett és el­lenőrzött iskolai anyakönyve­ket, az tudja, hogy ezekbe még ma is, a sokkal gondosabb kö­vetelmények idején mennyi té­ves adat kerül bele. (Folytatjuk) Dr. Mezősi Karoly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom