Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-30 / 5. szám

Ava 60 fillér PP í Hág proletárjai, eg eaiiljetek * IV. évfolyam, 5. szám A PETŐFI NÉPE FELEGYHAZI KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1959. jan. 30. Tanácskozik az SZKP XXX. kongresszusa Hruscsov elvtárs beszámolóját mondja a kongresszuson. Moszkvában január 27-én megnyílt a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. rendkí­vüli kongresszusa. A napirend megállapítása után Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára mon­dotta el a Szovjetunió népgaz­dasága fejlesztésének 1959— 1965. évi ellenőrző számai cí­mű beszámolóját. Bevezetőben a szovjet nép szocialista építő munkájának nagyszerű sikereiről beszélt. — A Szovjetunió — mon­dotta — az ipari termelés vo­lumenét tekintve ma Európá­ban első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. Be­szélt azokról a nagy erőfeszí­tésekről, amelyeket a párt, a munkásosztály, a kolhozpa­rasztság és a szovjet értelmi­ség tett az ország mezőgazda­ságának továbbfejlesztéséért. — Az utolsó fél évtized alatt — mondotta Hruscsov — 39 százalékkal emelkedett a sze­mestermelés évi átlaga az elő­ző öt évhez képest. Csaknem kétszeresére nőtt a munkások és alkalmazottak reáljövedel­me, 1940—1958 között. Hason­lóan alakult a parasztság reál- jövedelme is. A kulturális vívmányokról szólva megemlítette, hogy a Szovjetunió főiskoláin jelenleg körülbelül négyszerannyi hall­gató tanul, mint. Anglia, Fran­ciaország, Olaszország és Nyu- gat-Németország főiskoláin együttvéve. Háromszor annyi mérnököt képeznek ki a szov­jet főiskolák, mint az Egyesült Államok főiskolái. A tudomá­nyos eredmények közül ki­emelte, hogy a Szovjetunióé az érdem a Föld első mesterséges holdjának megteremtésében és szovjet tudósok és szakembe­rek munkája a naprendszer első mesterséges bolygója, az űrrakéta is. A hétéves terv fő feladatai­ról szólva hangsúlyozta Hrus­csov, meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy a Szovjetunió utolérje és túlszár­nyalja a legfejlettebb kapita­lista országokat az egy lakosra számított termékek előállításá­ban! A nemzetközi kapcsolatok vi­szonylatában a népek békéjé­nek és biztonságának fenntar­tásai és megszilárdítását a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének megvalósítását je­lölte meg legfőbb feladatul. Minden lehető módon erősíteni kell — mondotta — a szocia­lista világrendszert és a test­véri népek együttműködését. Rámutatott Hruscsov, hogy a fejlődés gyors üteme a szocia­lizmus általános törvényszerű­sége, amelyet ma a szocialista tábor valamennyi országának tapasztalata igazol. Hatalmas célkitűzéseket tar­talmaz a beszámoló a munká­sok és parasztok reáljövedelmé­nek emeléséről. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amely a szo­cialista országokban az anyagi jólét növelésének reális alapja, 1965-ben, a hétéves terv kez­detét megelőző időszakhoz vi­szonyítva, 62—65 százalékkal növekszik. 40 százalékkal emel­kedik a munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reál- jövedelme és a kolhozparasz­tok reáljövedelme is. Elérkezett az idő — mondotta Hruscsov —, hogy a lakosság megadózta­tásáról a jövőben lemondjunk. Ami a munkaidőt illeti, a Szovjetunió lesz az az állam, amelyben a világon a legrövi­debb lesz a munkanap, s ez a hatalmas vívmány a jövedelem, növekedésével jár majd együtt.| N. Sz. Hruscsov beszámolója) után a kongresszus második* napján megkezdődött a vita az* első napirendi pont fölött. Aj felszólalók jellemző részleteket? közöltek a Szovjetunió külön-; böző vidékeinek fejlődéséről és a népgazdaság fejlesztésének ; nagyarányú terveiről. Felszólalt ; az értekezleten a szocialista or­szágok testvérpártjainak több vezetője, így Palmira Togliatti / Wladyslaw Gomulka. Jacques 1 Duclos és Csou En-laj elvtárs. 1 Felszólalásukban mindannyian kiemelték, hogy egyetértenek j azokkal a megállapításokkal, | melyeket a beszámoló tett a ; szocialista országot közötti kapcsolatok kérdéseiről. A vita;| tovább tart. A szocialista mezőgazdaságért fi megyei pártaktíva ütése Január 28-án, szerdán a me­gyei tanács nagytermében me­gyei pártaktiva értekezletet tar­tottak. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszámolót a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a szövetkezeti gazda­sagok megszilárdításának és fejlesztésének tennivalóiról. Az aktíván résztvett és felszó­lalt Marosán György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott voltak Gábri Mihály elvtárs, a KB párt- és tömeg- szervezetek. Keserű János elv­társ, a KB mezőgazdasági- és Ilappai Gyula elvtárs, a KB agit-prop. osztályának helyettes vezetői is. Az elmúlt év folyamán több | olyan rendelet jelent meg, mely • segítette a mezőgazdaság fejlő­dését. Most újabb párthatározat született a termelőszövetkezetek megsegítésére. A határozat köte­lezi a pártapparátusban, a ta­nácsnál és valamennyi tömeg­szervezetnél dolgozó kommunis­tákat, hogy több és hatásosabb támogatást adjanak a mező- gazdaság átszervezéséhez. A községi vezetőknek e téren az a feladatuk, hogy a területü­kön lévő termelőszövetkezetek problémáit alaposan megismer­jék és segítsék azok megoldását. A határozat biztosítja azt is, hogy a termelőszövetkezetekben jó szakemberek végezzék a szakirányítást, ezáltal jobban meg lehet valósítani termelő- szövetkezeteinkben a gazdálko­dás nagyüzemi módszereit, s megteremteni a belterjesség fel­tételeit. A jövőben alacsonyabb típusú szövetkezetek is kapnak állami támogatást, azonban ez függni fog attól, hogy a szövetkezet be- tartja-c az alapszabályokat és függ-e a közös munka szervezett­ségétől. A határozat kimondja: szigorúan meg kell követelni, hogy a földtulajdonnal belépők a bevitt föld után megkapják a földjáradékot. A határozat világosan rámutat a mezőgazdaság szocialista, át­szervezésének, a mezőgazdasági termelés állandó emelésének szükségességére. De hogy’ a ha­tározat gyümölcse minél előbb megérjen', a községekben lévő szervezeteknek komoly erőfeszí­téseket kell tenniük ennek meg­valósítására. Nemcsak kampány­szerűen kell foglalkozni a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésével, hanem állandóan köz­ponti kérdésként kell azt ke­zelni. T. J. Kukoricatermesztési ankét Félegyhúzán, a Móra Ferenc Művelődési Házban kukorica­termesztési anketot tartottak. Mintegy 150 dolgozó paraszt, egyéni és tsz-tag, hallgatta nagy érdeklődéssel az előadót: Zalay Géza tangazdasági igazgatót. A megyei tanács erre az alkalomra filmet bocsátott a me­zőgazdasági osztály rendelkezésére. A filmvetítés még jobban meggyőzte a hallgatóságot az előadó által ismertetett hibrid- kukorica termesztés jelentőségéről, gazdaságosságáról. A részvevők elhatározták, hogy’ ezentúl minden vasárnap tartanak ilyen mezőgazdasági jellegű összejövetelt, február 22-én pedig nagyszabású Mezőgazdasági Napot rendeznek, Miért kevés a lakás Kiskunfélegyházán? Köztudomású, hogy a 40 000 lakosú Kiskunfélegyháza, ez a hajdani ellenzéki város, a fel- szabadulás előtti kormányok bi­zalmát nem nagy mértékben él­vezte. Mondhatjuk, hogy minden vonalon háttérbe szorult. Nem kapott megfelelő állami támoga­tást se városrendezésre, se la­kásépítésre. A felszabadulás után a város dolgos cs szorgalmas lakossága, helyes vezetés mellett, arra tö­rekedett, hogy behozza az év­százados lemaradást és a város lakóinak jóléte minél nagyobb ütemben haladjon előre. Ez a törekvés eredményes volt és elő­nyösen megváltozott a város gazdasági helyzete, több mint tízszeresére nőtt a városban fog­lalkoztatott munkások, alkalma­zottak száma. A város vezetőinek és lakói­nak szoros együttműködése ered­ményezte azt is, hogy az elmúlt évben 6855 négyzetméter új jár­da épült 406 000 forint költség­gel, ennek 30 százalékát a me­gye, 70 százalékát a községfej­lesztési alap fedezte. Az összefogás eredménye az is, hogy közel két és fél kilomé­ter új vízvezeték épült, ebből 1500 méter a lakosság hozzájá­rulásával, társadalmi munkával. A város fejlődésével, az ipa­rosítással, az életszínvonal emel­kedésével azonban nem tart lé­pést a lakásépítés, a lakosság jogos lakásigényeinek kielégí­tése. Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk Belényi István elvtárs­sa], a városi tanács elnökhelyet­tesével, akitől a következő tá­jékoztatást kaptuk. Bár a lakásprobléma tekin­tetében országos, sőt világvi­szonylatban is hasonló a hely­zet, mégis, ha összehasonlítjuk a környék városainak és Fél- egyházának lakásviszonyait, — igen szomorú képet kapunk. Az ország 62 városa közül a 100 lakószobára eső lakosok szá­ma sorrendjében az 58. helyen áll Kiskunfélegyháza. De ha a környéki városokat nézzük is, eléggé alatta marad azoknak. Kiskunfélegyházán 100 lakószo­bára 299,7 lakos jut, Baján 235,3, Kalocsán 212,3, Kecskeméten 292, Kiskunhalason 270,4, Szen­tesen pedig 269,2. De a statisztika azt is kimu­tatja, hogy a város 8778 lakásá­ból 7411 az egyszobás, tehát a lakások 85,2 százaléka, itt is utolsó helyen áll Félegyháza az említett városók sorrendjében. A meglévő lakásokból is sok a megrongálódott, öreg, rossz anyagból épített íakás. Félegy­házán a lakóházak 3.2 százaléka épült téglából, kőből és beton­ból, Kiskunhalason 8,1, Kalocsán 15,9, Kecskeméten 19, Baján 31,5. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy a város lakóházainak és mindenekelőtt a vályogból, sár­ból és vertföldből épült házainak 60 százaléka a múlt században épült, méginkább megállapít­ható, hogy ezek jórésze a mai követelményeknek már nem fe­lel meg. Ezért nagyon indokolt, hogy a város illetékes szervei a la­káshelyzet megjavítására a leg­nagyobb erőfeszítést tegyék, egyrészt a magánerőből történő kislakás, vagy szövetkezeti ház­építési akció továbbfejlesztése területén, másrészt pedig továb­bi lépéseket kell tenni az állami erőből történő lakásépítési ke­retek növelése érdekében. Tóth Miklós Kiskunfélegyházán, a Kossuth Lajos utcán rövidesen tető alá kerül az új, kétemeletes honvéd­ségi lakóház. Ezzel átellenben kezdik el a tavasz folyamán a lakásgondokat némiképpen eny­hítő 24 lakásos bérház, s ugyancsak a hároméves terv keretébenegy 17 lakásos bérház építését. A lakosság reméli, hogy ezek is — a honvédségi lakóházhoz hasonlóan — .gyors ütemben el­készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom