Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-06-28 / 25. szám

Ära 60 fillér MOT III. évfolyam. 25. szám. Kiskunfélegyháza, 1958. jún. 28. A pártcsoportok szerepe az alapszerrezetek életében Az időszerű mezőgazdasági munkákról tárgyalt a MEDOSZ A PÄRT szervezeti szabály­zata rögzíti, hogy a pártalap- s.'.errezetekben a párttagok po­litikai nevelése, a pártmunkába való fokozottabb bevonása ér­dekében pártcsoportok létesül­nek. A pártban a legkisebb egy­ség a pártcsoport, melynek fel­adata, hogy a K. B. és a felsőbb partbizottságok határozatait végrehajtsák azokon a területe­ken, ahol dolgoznak. Éppen ezért fontos, hogy a pártalapszerve- zetek vezetőségei, titkárai meg­felelően irányítsák a pártcsopor­tok tevékenységét, miután a párthatározatok végrehajtását \ égsö soron a párttagok végzik — a partonkívüli széles töme­gek bevonásával. A PARTCSOPORTOK a cso­port tagjai közül választják meg a csoport vezetőjét, aki közvet­lenül irányítja a csoport tevé­kenységét. A pártcsoportbizalmi mintegy összekötő kapocs a pártvezetésé?; és a párttagság között, aki nap mint nap együtt él és dolgozik a pártcsoport tag­jaival. Ezeknek az elvtársaknak módjukban ál!, sőt kötelessé­gük, hogy a hozzájuk tartozó elvtársakat alaposan megismer­jék. Ismerjék munkájukat, csa­ládi körülményeiket és azt, hogy személyenként melyik elvtársra — politikai képzettségüktől függően és elfoglaltságuknál fogva — milyen pártmunkát le­het bízni. Adjanak segítséget és tanácsot a pártmunka végzésé­hez. A pártcsoportok egyik fon­tos feladata, hogy öntevékenyen is dolgozzék. A munkában fel­merülő nehézségeket — amikor ilyenek vannak — vitassák meg és javaslataikat juttassák el a vezetőséghez. A pártcsoportok­nak joguk van ahhoz, hogy egy- egy fontos kérdésnél, amely a párttagok többségét foglalkoz­tatja, javaslatot tegyenek a párt- vezetőségnek arra, hogy a tag­gyűlésen vitassák meg és tisz­tázzák ezeket a kérdéseket a párttagsággal. HA VIZSGÁLJUK a város területén a pártcsoportok tevé­kenységét, akkor meg kell álla­pítani, hogy a pártcsoportok a fentebb említett követelmé­A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Kiskunfélegyházi Re­pülő Klubja rendezésében 1958. július 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az Alpári úti repülőté­ren országos repülőnap lesz. Műsor: 1. Megnyitó beszéd. 2. Modellező bemutatás. 3. Koma­vitorlázó repülőgép iskolarepü­lése. 4. Lepke-vitorlázó repülő­gép „A” vizsgafelszállása. 5. Pi­lis gyakorló vitorlázó repülőgép repülése. 6. Június 18 teljesít­mény-vitorlázó repülőgép repü­lése. 7. Bekötött ejtőernyős ug­rás. 8. Vitorlázó műrepülés. 9. Fecske motorosgép egyéni mű- repülése. 10. ölyv motorosgépek kötelékrepülése. 11. ölyv moto­rosgép egyéni műrepülése. 12. ~k nyéknek még nem felelnek meg. A párlcsoporíok egy része csak formailag van meg, mert tevé­kenységük csupán a bélyegek eladására szorítkozik. Ezért van az, hogy egyes pártszervezetek vezetőségei nem ismerik megie- ielően saját alapszervezetük tag­ságát. Vannak pártszervezetek, ahol még jelenleg sem működ­nek pártcsoportok, pedig a párt­tagság létszáma erre lehetősé­get ad. Vannak a város területén jól működő párlcsoporíok, ahol rendszeres, jó munka folyik. Ilyenek a BB Gyár, I—II. kerü­let és a Vörös Csillag Tsz párt­szervezetei, ahol a pártvezetőség rendszeresen foglalkozik a párt- csoporlbizalmiakkal. Ezeknél a pártszervezeteknél a pártcsopor­tok rendszeresen foglalkoznak a párthatározatok ismertetésé­vel és végrehajtásával. A többi pártszervezeteknél is megvan­nak ezek a lehetőségek, csak az a baj, hogy ezt nem veszik ko­molyan. A VAROS KOMMUNISTÁIRA az elkövetkező időkben is nagy feladatok hárulnak. Éppen szert szükséges, hogy a partszervezet vezetőségei, titkárai nagy gon­dot fordítsanak a pártcsoportok munkájának megjavítására. A pártcsoportbizalmiakkal havonta egyszer maguk a titkár elvtár­sak foglalkozzanak. Nagyobb öntevékenységre neveljék őket. A pártcsoportbizalmiak töre­kedjenek arra, hogy a pártcso­port valamennyi tagját bízzák meg pártmunkával és a pártve­zetőséget tájékoztassák a cso­port tagjai által végzett munká­ról. A pártszervezetekben a po­litikai munka végzését a párt­csoportokra kell alapozni és így lehetséges megfelelően harcolni a párthatározatok végrehajtá­sáért. A PARTSZERVEZETEK tit­kárai a következő időkben a pártcsoportok tevékenységét tervszerűen irányítsák, hogy azokat a célkitűzéseket, melyek a párt és a dolgozó nép előtt állnak, eredményesen tudjuk megvalósítani. Zuhanó ejtőernyős ugrás. 13. így nem szabad repülni! 14. Fecske-kötelék ballonvadászat. 15. Tombolasorsolás. • A műsoros jegy ára 5 forint. Délelőtt 9 órától kezdődően 8 percenként autóbusz indul a Hattyúház elől. Vüeldíj 1,80 Ft. A közönség hazaszállítására szintén autóbuszjárat lesz. Je­gyek elővételben a kultúrház- ban, a közönségszervezőknél és a helyszínen kaphatók. A tom­bolán kisorsolásra kerülnek: vá­ros fölötti sétarepülések, egy hordó sör stb. A repülőtéren hű­sítő italok, büfé. Vidékiek ré­szére csoportos utazás esetén vasúti kedvezmény. Határjárás alkalmával ta­pasztaltuk, hogy a növényápo­lást igen helyesen végzik. Sok helyen már másodszor kapáltak. Szépen halad a fűkaszálás is. A dolgozok elmondották, hogy a munkák végzését jól meg kell szervezni, mert későn lehetett a tavaszi munkákhoz hozzáfogni. Itt van már az aratás ideje is. Ha a gabona beérik, akkor ipar­kodni kell. hogy az aratás szem­veszteség nélkül történjék. Az aratási szerződés kötését a MEDOSZ megkezdte. Felhívjuk a munkaadók és a munkaválla­lók figyelmét, hogy a későbbi viták elkerülése érdekében kös­senek hivatalos szerződést. Van­nak olyan spekulánsok, akik azt mesélik a munkavállalóknak, hogy nem érdemes szerződést kötni. Majd szóbelileg meg­egyeznek. Ez nem helyes és nem is engedhetjük meg. A rendel­kezést nem lehet és nem is sza­bad kijátszani. A munkaadó minden napra köteles az SZTK bélyeget megvásárolni, amelyet a törvény előír. Sok példát lehetne felsorolni. Amikor a dolgozó eléri a nyug­díjkorhatárt, akkor csodálkozik majd, hogy részére miért nem jár nyugdíj. Az aratási munkákra való fel­készülés melleit nagy gondot fordítottunk a cséplőgéphez va­ló munkaerő biztosítására is. Már kora tavasszal hozzáfog­tunk a munkaerő biztosításához, amely eléggé vontatottan ment. Ennek egyik oka az. hogy a ga­bona már nem 4oo forint. A Az ember lépten-nyomon a I legrosszabbat hallja az Ütfenn- j tartó Vállalatról. Jogos ez a fel­vetés7 Véleményem szerint igen!! Különösen a makadám útjaink! rosszak, gödrösek, javítatlanoK. Különösen rossz az Alpári út, a Kiskunmajsai ut és az Izsáki út egy része. Hogy miért van ez így, azt nem tudjuk megérteni. Csongrád megyében már sokkal jobbak a makadámutak. Talán ott több forint jut, vagy többet törődnek vele? — Azt hiszem, hogy az utak karbantartására ott sem jut több pénz. Biztos, hogy ott az utakkal jobban törődnek az il­letékesek és az útőrök is. Ahol törődneK az út karban­tartásával, ott még az út is jobb. Ily#n szakasz pl. az Izsáki út a 34-es kilométertől kifelé, ahol Seres Mihály útőr kezeli a rábí­zott útszakaszt. Köszönet és di­cséret illeti példás munkájáért. Alpár közvetlen közeiében, 3—4 km hosszúságban is jobb az út. Ezek az útőrök törődnek a rájuk bízott útszakasszal és ápolják is azt A többi útőr is másik ok pedig az, hogy sok vál­lalat nem tudja munkásait elen­gedni, mert a munka menete ezt így kívánja. Az a dolgozó meg, aki úgy gondolkodik, hogy nem érdemes kimenni a géphez, mert a gabona olcsó, — az jobb, ha ki sem megy a géphez. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy az ilyen dolgozókkal mindig baj van. Menetközben otthagyják a gépet és így sok becsüleletes ember és családja esik el a ga­bonától. Cséplés előtt igen fontos, hogy a gépeket alaposan kijavítsa a gépállomás, hogy szemveszteség nélkül csépelhessenek. Tudo­másunk szerint a szemlebizottság már felülvizsgálta a gépek kija­vítását. A balesetek és a tűzvész elkerülése végett a MEDOSZ és a gépállomás közösen — múlt évihez hasonlóan — orvosok és tűzoltók bevonásával oktatási tartott. Az oktatáson több mint 300 dolgozó vett részt. A dolgo­zok fegyelmezettségével és fi­gyelmességével elértük azt, hogy a múlt évoen sem tűzvész és sem baleset a város határában nem volt. Az oktatás után a dol­gozók tetanusz és vérhas elleni védőoltást kaptak. Ezen túlme­nően minden dolgozó az Állami Biztosítónál élet-és balesetbiz­tosítást kötött. Kéz- vagy lábtö­rés esetén 400 forintot, rokkant­ság esetén 24 000 forintot, halál esetén pedig 12 000 forintot fi­zet az Állami Biztosító. kijár a szakaszára és tesz-vesz valamit, de ettől még nem ja­vul meg az út, mert nem olyan lelkiismeretesen végzik munká­jukat, mint ahogyan azt kelle­ne. Előfordul olyan is, hogy »»kissé« mámoros állapotban a fa árnyékában alszanak. Ilyet is láttam már a Kunszállásra ve­zető útszakaszon. Ha tudnák, hogy mennyire áldják őket a gépkocsivezetők, motorosok és kerékpárosok, amikor az úttestre ökölnagysá­gú kavicsot szórnak. Ütjaink bizony már régiek. Az utóbbi évek során komoly felújítás nem történt. A gépjár­műforgalom meg évről-évre nő. Az nem baj, hogy megnőtt a járműforgalom. Gyalogos em­bert már alig-alig lehet látni. Kérjük az illetékeseket a jár­művekkel közlekedők érdeké­ben, hogy a lehetőségekhez mér­ten fokozottabb gondot fordít­sanak közutainkra. Az útőrök- től meg lelkiismeretesebb mun­kát kérünk, amelyet követeljen meg tőlük a felettes szervük is. P, P. fiz ipari tanulók kiállítása ★ Megtisztelő és számomra na­gyon kedves feladatot kaptam: nézzem meg az ipari tanulók ki- illítását és írjak róla. Megjegyzem: küldés nélkül is elmentem volna, mert többév­tizedes kapcsolat fűz ehhez az iskolához. Az első világháború alatt itt jártam II. elemibe, itt volt el­szállásolva algimnázium is, ami­kor I. osztályába beíratott édes­apám. Akkor még inasiskola volt. Itt „nevelték” különféle pedagógiai módszerrel, méterrúddal és más hatásos és hatástalan nevelő eszközzel a különféle korú ina­sokat, akik között helyet foglalt a 12 éves gyerektől kezdve, a bajuszos, háborútjárt meglett, emberig. Ahol az írni-olvasni nem tudók előkészítő osztálya volt a legnépesebb. Itt laktunk hosszú évekig és mindenütt szüleim kézimunká­ját szeretném felfedezni. Itt voltam inas és itt voltam óraadó, majd igazgató is egy rövid ideig. Ezt az iskolát felszabadula: előtt a „rendes” emberek mesz- szire elkerülték, nem is minden ok nélkül. Tanítómesterem, a most 85 éves Körmöczy József, a város legöregebb nyomdásza mesélte, hogy egyszer a nyaká­ba ugrottak az iskolakapun ki­rohanó inasok, ő elterült a föl­dön és elvesztette kedvenc zseb­óráját is. Eltűntek ezek az inasok és el­tűnt az a szellem is az intézet­ből és a régiből csak az öreg épület maradt meg. Alaposan megfiatalítva és kicsinosítva. Eltűnt a kopasz udvar és a pat- kányfűrta falak helyett a tan­termek elé tágas üvegfolyosókat építettek. A folyosón üvegszekrények, a szekrényekben a tanulók által készített szemléltető eszközök. A tantermek virággal, fügönv- nyel díszítve. Virág és függöny ott, ahol ezelőtt a villanyégőket is erős drótháló védte és óvta. Ezekben a tantermekben van a tanulók évzáró munkakiállí­tása, amiről tulajdonképpen ír­nom kellene. Itt vannak a me­gyei versenyen is díjat nyert munkák mellett a gyáriparban, szövetkezeti és kisiparban fog­lalkoztatott tanulók remekbe készült munkái. Felsorolásukra kevés a hely. Nem is tudom, melyiket említ­sem meg. A falu villamosítását, ahol a villanyhálózat és az égő apró lámpák mellé még a kis házakat is felépítették; a sok­féle gépet, gondos munkával ké­szített szerszámot, a modern bú­torokat, vagy a ruha és cipó re­mekeket, vagy talán a négy ker- tesztanuló dédelgetett kedven­ceit, a szebbnél is szebb virá­gokat? Minden kiállító és minden ki­állított tárgy megérdemelné a dicséretet, még annál többet is, mert mindegyik, külön-külön is, egy új világot jelent, a felszaba­dult ország szabad dolgozóinak fejlődő, építő munkáját hirdeti, T. p* Hegedűs Ferenc (V&ftälÄncLfi RISK l/iVf ÉLtG llííZÁ\ Ágó Ferenc MEDOSZ-elnök jCdUiismeídese&b uácunk a<z Utfenftiactá \ZóUatattét

Next

/
Oldalképek
Tartalom