Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-02-02 / 4. szám

Ifi ivfotvarn. 4. szám Ára 60 fillér Kiskunfélegvháza. 1958. februári. • • Kádár János elvtárs beszámolója az Országgyűlés előtt A kormány a párt helyes politikáját valósítja meg! Nyolc hónap után ismét beszá­molt a kormány elnöke. Kádár Já­nos elvtárs, az Országgyűlésnek -a kormány munkájáról. Akkor az eredmény az volt» hogy az ellen- forradalmi felkelés erőivel szemben sikerült megvédeni hazánkban a uéphatalmat, a Magyar Népköztár­saság állami létét és nemzeti füg­getlenségünket. Az elmúlt nyolc hónap alatt, — amint azt Kádár elvtárs ismertette, — a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje tovább erősödött. Ez harcot jelent a népi demokra­tikus rendszer makacs ellenségeivel. Az elv az volt, hogy megbocsáj- tást kell gyakorolni a megtevedtek- kel szemben, de ugyanakkor a tör­vény szigorával büntetni a bűnö­söket. Ennek kapcsán folyt és fo­lyik a teielősségrevonás azokkal szemben, akik felbujtók, kezdemé- ayezők, vezetők, szervezők voltak, vagy súlyos bűncselekményeket, gyilkosságokat követtek el. A törvényességnek két oldala van. Az egyik, hogy az állampolgárok tartsák be az állam törvényeit, te­hát aki nem tartja be a törvényt, azt felelősségre vonják. A másik oldal, hogy a törvényt végrehajtó állami szervek és hatósági köze­gek is tartsák be a törvényt. Nyugaton és néhányan itthon, megszédülve Nyugat propagandá­jától, losszindulatú véleménnyel vannak, amikor fele’ősségre vonjuk a bűnösöket. Lehet, hogy Nyuga­ton az a személy, aki a magyar nép állama ellen támad, az hős, de mi nagyon üdvösnek tartjuk, hogv ezeket itt nálunk keményen felelősségre vonják. Az elbírálásnál nem az ellenségeink véleménye a mérték, hanem a Magyar Népköz- társaság törvényei. Egyes nyugati körök megpróbál­tak ilyen irányban nyomást gya­korolni reái|k. Sajnálatos, hogy né­hány jóindulatú embert nálunk is megtévesztettek. Ezek a jóhiszemű emberek, akik az ellenforradalmá­rok számára kegyelmet kérnek, gondoljanak arra, hogy az emberi­ség nevében előbb az algériai, cip­rusi, ománi, kenyai és még sokfelé élő igaz hazafiak érdekében kellene fellépniük, akiket azért gyilkolnak és kínoznak ma is, mert hazájuk függetlenségéért harcolnak. Vájjon tudtak volna-e kegyelmet kérni az ellenforradalmárok számára akkor, amikor tavaly, az elnöki tanács el­nöke átadta hazájukat halálukig vé­dő, meggyilkolt emberek hozzátar­tozóinak a kitüntetéseket. Mi való­ban az emberiesség álláspontján vagyunk. Ennek értelme számunkra őrködni a nép, a több mint kilenc és félmillió magyar állampolgár bé­kéje és nyugalma feleit. Ez szá­munkra sokkal drágább, mint a gyilkos ellenforradalmárok szabadon bocsájtása esetén, a Nyugat váll- veregetése. Az ellenforradalmi maradványok felszámolásához nagy mértékben hozzájárult az is, hogy a határőr­ség gyorsan talpra állott és telje­síti kötelességét. Néphadseregünk 1957. második felére befejezte újjá­szervezésének feladatait és a béke­időben szokásos normális tevékeny­ségét folytatja. Ősszel bevonultak az újoncok és nemrégen esküt tettek. Az elmúlt nyolc hónop alatt sokat javult az államigazga­tási szervek, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok, állami gazdasági szervek munkája. 1957-ben hatvanhatezer fővel csök­kentették a termelésben közvet'e- nül részt nem vevő dolgozók számát. A kormány az ország rendjének biztosítására, rendezetlen kérdések felszámolására több rendelkezést hozott. Ezek közül sok nagyjelen­tőségű. Az elmúlt nyolc hónap alatt az ország gazdasági élete jelen­tős mértékben erősödött. 1955 tel összehasonlítva az állami ipar terme'ése két százalékkal ma­gasabb volt. Valamivel nagyobb mértékben növekedett a szövetke­zeti ipar és a magán kisipar ter­melése. Együttvéve az ipar hat szá­zalékkal ért el magasabb eredményt, örülhetünk a jó eredményeknek, de semmi okunk sincs az — egyéb­ként mindig káros elbizakodottság­ra, mert sok méga hiba a nehézipar te­rén, de azegésznépgazdaságunkban. A mezőgazdasági területeken 1957. évre nem volt elő rva, kenyérga­bonára kötelező vetésterület En­nek következtében a kenyérgabona vetésterülete 10 százalékkal csök­kent és ugyanannyival növekedett a takarmány növények vetésterü­lete. A csökkent területen öt szá­zalékkal több kenyérgabona termett, az előző évinél. Az egy holdra eső átlag termény az összes fő termé­kekben magasabb volt átlagban, mint az előző évi. Legjobb ered­ményeket az állami gazdaságok és utána a termelőszövetkezetek ér­ték el. A tsz-ek holdanként búzából 2,1, rozsból 1,8, őszi árpából 0,9, zabból 1 mázsával többet termeltek holdankénti átlag­ban, mint az egyéni paraszt gazdaságok. A szabadfelvásárlási rendszer be­vált, minden úgynevezett adminiszt­ratív intézkedés nélkül a felvásár­lási tervet túlteljesítettük. Az adófizetési készség javult. A költségvetési év várható ered­ménye előreláthatóan jelentős több­letet mutat. Az elmúlt évben a munkások és alkalmazónak reálbére átlagban 14—16 szá­zalékkal növekedett, a pa­rasztságé mintegy 8 10 szá­xcrlikkal volt magasabb, mint 1956. evben. A termelőszövetkezetek által kiosz­tott munkaegység értéke országos átlagban, az 1956 os évhez viszo­nyítva növekedett, 33 Ft-ról 41 Ft-ra. Felépült tízezer bányászlakás, állami támogatással 25 70Ö, magán­erőből 23 200 új lakás. Ez jelentő­sen több, mirtt az elmúlt évek át­laga. Tavalyi eredményeink jó kiinduló pontot adnak az 1958. évi népgaz­dasági terv megvalósításához. A terv szerény teljesítése jobb munkát kíván, de megvalósít­ható és megvalósítása nép­gazdaságunk további megszi­lárdítását eredménye* i. Nagy lépést kell tennünk előre 1958 ban, a takarékosság és közvagyon megóvása területén. Az államosításokkal a dolgozók mind egyetértettek, de szép szám­mal vannak még olyanok, akik r.em értik, hogy ez most már mind az egész népé, hanem azt hiszik, hogy nincs gazdája, senkije. És eszerint is bánnak vele. Másrészt a vo’t burzsoá elemek körében elterjedt a szándékos semmibevevése, szét­húzása a közvagyonnak. Ezt fel­világosító munkával és ahol szük­séges a törvény szigorával meg ke l szüntetni. Eltökélt, céltudatos munkával a gazdasági fronton is győ­zelmet aratunk — folytatta beszédét Kádár elvtárs. Az ezévi tervben célul tűztük ki, hogy a nem túlnagy összegű be­ruházásokat központosítva hasz­náljuk fel. Igyekszünk ezzel népgazdaságunk szerkezetét javítani, hogy adottságainknak megfelelő legyen. A kisebb anyag- és nagyobb mun­kaigényes iparágakat kell jobban fejlesztenünk. Törekednünk kell arra, hogy fizetési mérlegünk egyen­súlya helyre álljon és külföldi kölcsönöket csak a leg- elkerülhetetlenebb mértékig szabad igénybe vennünk. Azokat egyszer vissza is kell fizetni. A barátokkal szemben kötelez a becsületérzés és a tisztesség, a kapitalisták ezen túlmenően adott esetben a kama­tot is igyekeznek lehúzni. Ha a kor­mány. a felelős gazdasági funkcio­náriusok és maguk a dolgozó tö­megek, ugyanolyan eltökélt céltu­datossággal és egységben fognak hozzá a meglévő gazdasági kérdé­sek megoldásához, mint ahogy a ránktörő e'lensépgel szemben küz­döttek, népköztársaságunk ezen a téren is teljes'győzelmet arat. Az 1958 as terv jó a macyar dolgozóknak, a szocializmus építésében megfelelő célokat cd, és ha a magyar bányá­szok, ipari munkások, poroszo­tok, műszakiak, értelmiségiek támogatják megva lósítását, nem kétséges, hogy megvalósítjuk. Kádár elvtárs a beszámolóját á kuhurális élet kérdéseivel folytatta. Elmondotta, hogy a kulturális élet sokoldalú és eleven. 24 budapesti és vidéki napilap egy- miliióötszázezer példányban. 16 po­litikai jellegű hetilap kétmillió pél­dányban, 15 kul'urális hetilap öt­százezer példányban, 128 szaklap hatszázezer példányban jelenik meg nálunk. 1957-ben 116 millió volt a mozi látogatók száma. Hatszáznyolc- vanhat a szépirodalmi, 114 ifjúsági, 776 tankönyv, és 1 680 tudományos- és szakművet adtunk ki 32 millió példányszámban. Zenei életünk élénk művészeink alkotnak, színházaink dolgoznak. Szép eredményeket ér­nek el. A sport terén is visszatértünk a rendes mederbe. Sok Európa- és világbajnokságot hoztunk haza. Jelenleg a szocializmus építé­sének központi kérdése ha­zánkban, a mezőgazdaságnak szocialista átalakítása. A kormány politikája arra irányult, hogy fejlessze az egész mezőgaz­daságot, a népgazdaság általános érdekeinek megfelelően. Az ellenforradalmi bomlás után, az ilyen, vagy olyan módon fel­oszlott termelőszövetkezetek több mint fele újjáalakult. Termelőszö­vetkezeteink a nehéz időszakbaní megerősödtek, ez az év a stabili­zálás éve volt. Meg vagyunk győ­ződve róla, hogy okos szóval, meg­fontolt józan intézkedésekkel, jobb­ra, balra kanyargás nélkül a falun is győzelemre visszük a szocaliz- must. Ehhez a munkához igénybé kell venni a termelőszövetkezetek munkájának fejlesztését és példa­mutató erejét, a felvilágosító szót és azt a bizalmat, amely egyénileg dolgozó parasztságunk nagy töme­geiben a párt és a kormány poli­tikája iránt él. Ugyanakkor kitartunk amellett a meggyőződésünk mellett, hogy a szocializmus legjobb és a valóságban a leggyor­sabb útja is, a meggyőzésen alapuló türelmes vezetés. Úgy kell dolgoznunk, hogy az egyé­nileg dolgozó paraszt boldoguljon, a termelőszövetkezeti paraszt még jobban boldoguljon és ez vigye az egyénileg dolgozó parasztot a ter­melőszövetkezet felé. Beszélt ezekután Kádár elvfárs hazánk külpolitikájáról és külpoli­tikai helyzetéről. (Folytatása a 3. oldalon))

Next

/
Oldalképek
Tartalom