Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-02-02 / 4. szám

2

Fél^'yházi Krtzlftnv

Feledhetetlen, szakmai szempontból Is tanulságos és értékes két hetet töltött 300 magyar pedagógus a Szovjetunióban. A bókevonat egyik utasával: HARSÁNY! LA30SNÉ tanárnővel. 3 Kossuth utcai ált leányiskola nevelőiével beszélgetve a szép útról, feljegyeztem néhány érdekességet, mert tudom, hogy ezek olvasóinkat Is érdekelni fogják.

Az óvodától az egyetemig

Az útirány: Kijev. Leningrád, Moszkva volt. Csapnál pazar kü- lönvonal várta a magyar pedagógusokat, 3 étkezőkocsival és 12 tolmáccsal.

Amerre jártak, mindenütt szembetűnt az a gyermekszeretet, amely á szovjet népet jellemzi. Pedagógusaink saját szemükkel győződhettek meg arról a határtalan türelemről, amellyel a szovjet nevelők a gyermekeket nevelik és arról a nagy szeretetről és ragaszkodásról, amellyel a szovjet ifjúság ezért, cserébe, nevelőit elhalmozza.

Leningrád ban egy bőrgyár óvodáját nézték meg, ahol 125 gyermek mellett 10 óvónő van. Ezenkívül orvos, zenetanár, tornatanár, 2 szakács, kukták slb. mind a céltudatos gyermeknevelést segítik elő. 7 fürdőhellyel berendezett fürdőszobájuk, külön nyári óvodájuk van. Éjszakai műszak azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei éjjel dolgoznak.

Vannak olyan iskolák, ahol megvalósítják a politechnikai képzést.

Városokban a 10, falun a 7 osztály elvégzése kötelező. Meglátogatták az egyik leningrádi iskolát. A tanulók száma 1114, akiket 54 tanár tanít, heti 34 órán. Az alsó

• /

tagozat fa-, szövet, az V —VII osztályban asztalos-, lakatos szakmát tanulnak, heti két órát műhelyben. A Vili osztály tanulói már gépekkel dolgoznak, munkapadokon, heti 2 órában, 1 órát üzemben. A X. osztályos tanulók pedig gépkocsi-vezetést is tanulnak és elektrotechnikai gyakorlataik vannak. A nyolcadikos rajz már műszaki rajz. Tavasszal mezőgazda- sági gyakorlatra, 3—4 hétre kolhozba mennek.

Az új moszkvai egyetem 115 hektár (kb. 220 hold) területen épült. 37 emeletes, 240 méter magas. 22 000 szobával. 150 előadó teremmel, 9000 diákkal, akik közül 8000 bentlakó. Moszkvában összesen 24000 egyetemista tanul, a régi és új Lomonoszov egyetemen 9-9100 és 6000 levelező hallgató

A szovjet emberek

Egy 68 éves néni. aki a Sztálin- holhoz tagja, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt cseléd, férje pedig kocsis voll egy uraságnál- A forradalom alatt gyárba ment dolgozni, ahol bármennyit dolgozotl, úgy érezte, hogy hazájáért minden munka kevés, még az ebédidőt is ellopta magától. Lenin-renddel tüntették ki, ma nyugdíjas és az élmunkások palo- MOSZKVA

tájában él, ahol 460 család lakik.

A szovjet emberek művészet iránti érdeklődése meglepői A forradalom 40 éves évfordulója alkalmából rendezed kiállítás előtt egy kilométer hosszú, négyes sorokban álltak az emberek. Képtárakat, múzeumokat állandóan nagy tömegek látogatják.

Fegyelmezettségükről és vendégszeretetükről tesz bizonyságot, hogy a Mauzóleum elölt két kilométer hosszú sorban álló emberek egy hang nélkül vették tudomásul, hogy a 300 magyar vendéget eléjük engedték, hogy 300 ember megelőzte őket.

A tisztaság példátlan. Sehol sem látni még egy eldobott gyufaszálat sem. A vonatot naponta kétszer porszívóval takarították. A gyermekek maguk tartják tisztán tantermüket.

Az elhagyott holmik nem találnak azonnal új gazdára, hanem visszajuttatják azokat jogos tulajdonosaiknak.

A ruhatár előtt nincs tolongás, a ruhatárosnak van ideje feladni a kabátot mindenkire. Nem nagy eset. de jellemző : az előadás alatt felvarrták a kabátra a leszakadt akasztót.

A háború borzalmas pusztításainak nyoma sincs már.

Mindenütt a nagy építkezés, különösen Moszkva körűi és az egyetem környékén, de útközben láttak, hogy a városok szélein mindenütt építkeznek.

A vendégek ellátása fejedelmi volt. Az étrenden szerepelt minden, amit szem-száj kívánt, elővételtől a gyümölcsig és feketéig! Moszkvában a bucsúvacsora 3 őr* hosszáig tartott. Volt lazac, kaviár a vacsora előtt, utána személyenként 3 db mandarin. Mindenkinek 5 különböző nagyságú pohara vott. vizes pohártól a vodkásig.

Felejthetetlen élmény volt. Most a békevonat utasain a sor, hogy a látottakat, tanultakat hasznosítsák l T. ML

Könyvismertetés

KELEN JOLÁN:

Galilei per a XX. században

ti 18-ban letartóztatják és hadbíróság éé állítják a Galilci-kör baloldali, haladó szárnyénak kínáló képviselőit, mert az imperialist* háború ellen jelentős agitácins tevékenységét fejtettek ki. A per óriási feltűnést keltett az akkori Magyarországon, hiszen csupa fiatal, többségben polgári értelmiségről volt szó, akik bátran, félelmet nem ismerne fordullak szembe a statáriummal, hadbíróságokkal toldozott toldozott, teljesen meggyengült Osztrák Magyar Monarchia háborús politikájával.

Kelen Jolán, az események résztvevője, * kitűnő humorú, bútorlelkű ember. 7ó tollú krónikás, írja le visszaemlékezéseit a perről. Köny- nyed stílusban, feszült izgat mássággá!, a megértő és kicsit gúnyoros mosoly dei újévei rajzol olyan tanulságos cs élvezetes történetet, ameljr elsősorban az ifjúságnak szól az ifjúságról.-©GGGGGGOOOGGOGOOOGOOOOOOOOOOOOGOOOOOGGOOOOGOOGOOOGOOO' orooofvooQOGOeQOOOOOOOOOOOOOOOGGOOOOOOOGOOOOOOGOOOOOOOO

Vidám és mozgékony emberke volt Jancsi barátunk. Tízesztendős mind* össze, de már úgy mászott a fakon, hogy szégyenbe hozta a mókusokat. Azért ezzel kicsit sokat talaltam mon- dani, mert mókust bizony még sohasem ért ufói őkelme. Pedig egész nyáron az erdőben szaladgált, egyik fáról a másikra mászott, gombát szedett és figyelte a hangyák érdekes életét.

Nem egyszer megtréfálta a dolgos kis állatokat. Betömte a hangyaboly nyílását és érdeklődve szemlébe, mint gyűlik a betömött nyílások köré mind íöbb és több ijedt hangya. Mint igyekeznek kiszabadítani otthonuk bejáratát a torlaszoktól. Jancsinak csak futó pillanatokig tartott elzárni a nyilast, sok száz kicsiny hangya félóráig erőlködött, míg megtisztították a hangyaboly bejáratait.

Jancsi ilyenkor roppant hatalmasnak és erősnek érezte magát. Pedig a hangyákkal szemben nem volt nagy dolog erősnek lenni. Ne higyjétek azért, hogy Jancsi bántani akarta a hangyákat. Csak kiváncsi volt a hangyák életére. Meg aztán játéknak is érdekes volt ez. S Jancsi bizony nagyon szeretett játszani. Naphosszat csatangollaz erdőn. Szülei szabadjára engedték. Nem volt a környéken veszedelmes vad, sem rossz ember. Meg aztán tudták, hogy az erdő szélénél messzebb sohasem megy. Jancsinak a maga birodalma* ban — így hívta az erdőt — gyöngy- élete volt. Nem is tudta, mi a szomo* rúsáu. Míg csak egy napon... de hisz erről szól a mi történetünk.

Egy napon, hatalmas nyári vihar ulán, megint csak az erdőn sétált a barátunk. Mindenfelé látszott a vihar dúlása. Hatalmas faágak hevertek az útak közepén. A levelekről Jancsi nyakába csöppent a víz. A fűszálak csak kezdtek felegyenesedni félénk görnye* désükből. Egyszer csak egy hatalmas tölgyfa felől gyenge csipogást hall Jancsi. Gyorsan elindult a hang irányába. Közben előre mereszti a szemét, fe* szülten figyel, mikor pillanthaija meg a hang gazdáját.

Nem sokáig kelteti figyelnie. Sárga- tollú kis madár pihegelt egy letört faág alatt. Szegénykének a faág épp az egyik szárnyára eshetett és hiába csap*

GYERMEKEKNEK

Ságvári Endre:

(jaruisi & a kismadár

kodott a másikkal, nem tudott megszabadulni. — Roppant megörült Jancsi a kis madarnak. Kiszabadította a faág alól és tenyerébe vette. A kis madár szíve rémülten dobogott a tenyerében. Egyik veszedi lemből a másikba kerültem — gondolhatta a kis rigó.

Ha így gondolta, nem is igen tévedett, mert megmentője gondolatai már messze jártak. Jancsi kepzeleleben már gyönyörű kalitkát készített a rigónak.

Elhatá ózta, hogy maga fogja etetni* Minden reggel friss vizet ad neki,sárgarépát. tiszta búzát készít a tányerká- jába. Elképzelte, hogv olyan jóban lesznek, hogy a madarka csak az ő szavára fog fütyülni. — Mit fognak ehhez szólni a barátai! Ilyen kincse egyiknek sem volt még.

Futva vitte haza Jancsi a szegény kis remegő madarat. Örömmel mutatta anyjának a talált kincset:

— Nézd, Anyám, milyen nagy*

| szemmel a aámilmn .. . jj

Rógi ismerősünk névé

■ vei találkoztunk a napi 9 lapok hasábjain. Sztán M Ferenc, aki a Bányászati ff Berendezések Gyára ter- 9 melési osztályvezetője volt, Ä ma országos hírnévnek

■ „örvend". Ó volt az, aki 9 annakidején hamis terv- és M statisztikai jelentéseket a készíttetett, hogy 6 és 9 bűntársai magasabb pró- Ä miumhoz jussanak.

ff Városunkból idejében

* eltűnt, de a rendőrség y nyomára jutott és három 0 hónapig volt Kecskeméten

* előzetes letartóztatásban, u Amikor ügyét átadták az ff ügyészségnek, a bírósági

* tárgyalásig szabadlábra fi helyezték.

5 Sztán tudta, hogy „sza- 0 badsága" nagyon bizony- U talon ideig tart, igyekezett 5 tehát idejét „hasznosan" 0 eltölteni.

u Sztán Ferenc csak fém- S ipari gimnáziumot végzett, 0 de mérnöknek adta ki matt gát. Rövid idő aiatt meg- 9 járta az egri gépállomást,

S

az egri lakatosárugyárat, utána az egri finomtachni kai vállalatnál már fő- 0 mérnök.

ff Néhány hónap alatt a 5 viharfelhők ott is gyülelllllli M„FÖMERNÜK“ „ÜDÜLNI“ MENT

M M 11 i

keztek a feje fölött. Közben megkapta Kecskemét ről az idézést, félegyházi bűnügyének tárgyalására, ahova a vállalat gépkocsi jón utazott, mint főmérnök. A gépkocsivezető azonban hiába várta vissza előkelő utasát, meri a bíróság letartóztatta és hat évi börtönbüntetésre írélte.

Sztán Ferenc 1956. októberében megszakította büntetése kitöltését és az egri gyermekkocsigyárban igazgató lett. „Vezetése" alatt ez a gyár is gyorsan rohant a csőd felé.

Sztánt fegyelmi úton felelősségre vonták. A kár elérte a kétmillió forintot.

Kétmillió forint! Közel kétezer dolgozó egyhavi keresete, vagy negyven családi ház építési költsége.

Sztán Ferenc ügye még nincs lezárva. Folytatása van a rendőri és ügyészi szervek előtt, folytatása lesz a bíróság előtt.

Valószínű, hogy mint selejt-embert, hosszú időre kivonják a forgalomból.

Hétről-hétre feltesszük lapunkban a kérdést: mit vár a népi ellenőrzéstől?

Engedjék meg, hogy én is válaszolhassak rá a dolgozók többsége nevében:

Azt várjuk, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Azt várjuk, hogy a becsületes emberek milliói tegyék lehetetlenné és hívják fel az illetékes szervek figyelmétazilyen kétes elemekre, hogy ne százezrekkel és milliókkal, de még fillérekkel se károsíthassák meg büntetlenül a dolgozó népet. És azt vár juk, hogy a bejelentéseket lelkiismeretesen vizsgálják ki és ne hagyják fúrni a bűnösöket. Azt is várjuk, hogy a lakosság és a hatóság összefogásával végre megtisztul a közélel a tolvajoktól, a harácso lóktól, a munkakerülőktől, a nép zsírján élőktől, akik csak a saját zsebüknek élnek, akik lejáratják a népi hatalmat, mert ellenségei a dolgozó népnek, a nép államának.

Zittl OhlldÁd

szerű játékot találtam: Olyan já'ékof, ami még fütyülni is fog nekünk ! Nein tudod, hogy hívjak ?

— Fiam, fiam, nem játékszer a kis rigó, bocsásd szabadon. Nem látod, hogy temeg szegény — sopánkodott anyja.

De Jancsi addig rimánkodott anyukájának, míg az beleegyezett, hogy maguknál tar sak a kis rigót. Addig is, míg elkészüli a kalitka, a kis madár lábát az asztal lahahoz kötötte. Szegény kis rigó! Ft lrepült az asztalra, om csapkodott a szárnyaival tehetetlenül. Végül is kifáradt, abbahagyta *. hasztalan vergődést és csak csendese» pihegett.

J mcsi ezt már nem látta, mert már nagyban készítette a kalitkát az udvaron. Vékony deszkából egy méter magas, egy méter széles, helyre kis kalitkát ütött össze. Mire Jancsi apja este megérkezett, a rigó már búsa» repkedett a kalitkában. Meglepetve nézte a kis madár kínlódását. Azután a felesegéhez fordult: — Honnan került ide ez a szegény rab madár?

Jancsi be sem várta anyja feleletét, lelkendezve mesélte el a történteket.

•— Szép dolog volt, Jancsi, hogy a madárkát kiszabadítottad, nem is vártam tőled mást. De a foglyulejtésről más a véleményem. Tudod, nem szoktam neked semmit sem parancsolgatni, amit meg ne magyaráznék. Most ser» mondom egy szóval sem, hogy ereszd cl a madarat, de szeretném, ha gondolkoznál szavaimon, s magadtól tennéd, amit helyesnek látsz.

Tudod-e te, hogy milyen szomorúságot okozol ennek a kis rigónak, ha igy bezárod? A legtöbb madár nagyon szereti a szabadságot, s elpusztul a fogságban. Ezt a kis rigót is talán várja a fészekben a párja. Ijedten repked már a fészek körül, láija*e jönni valahol. Talán apró fiókái vannak, amiket etetni kellene. Látod, mi yen szomorúan gubbaszt a kalitka sarkában? Most biztos a hegyek járnak a fejében, s a zúgó erdő, ahol olyan boldogan szállonghatott. Ugye, még a lejtőn fumi is milyen nagyszeiű érzés? Hát képzeld csak el, repülni milyen pompás lehet. Te is szeretnél ugye?

— Folytatjuk. —