Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)

1957-06-02 / 21. szám

2 Félegyházi Közlöny Nincs titokzatos dolog KELETEN Szerettem elnézni a koreai gye­rekeket és hallgatni amint kiáltoz­nak, visongatnak. Kisfiúkon és kis­lányokon egyformán elől-hátul jól „felsliccelt“ hosszú nadrág, tehát, mitagadás „gyostüzelő“ nadrág. A fiúk hajacskája elől egyenesre, „csitrisre“ vágva, a lányok frizu­rája bubis. Valamiképpen mások, mint a mi gyermekeink. Vonalaik gömbölydedebbek, hangjuk véko­nyabb és lágyabb, ez a cérna­hangocska kicsit rekedtes. Egészé­ben mintha önfeledtebbek volná­nak, gyerekebb gyerekek, „super- gyerekek“ — próbáltam megfogal­mazni az érzésemet róluk. Meg­elégedéssel könyvelem el, hogy köztük is sok az ebadta. Minket, magyarokat, jól ismertek a gyere­kek legtöbb helyen. Hangos „szér- vuszu“, „szérbusz“ vagy hasonló torzításban köszöntek ránk. Egy- egy ördögfi tízszer is elibénk ke­rült különböző vargabetűket be­rohanva, hogy tízszer is harsányat köszönhessenek a különös bácsik­nak. Óh, talán gyerekkorunkban a mi kis városainkban, jelesen Fél­egyházán, minket nem kerítettek hatalmukba ilyen ámulatos izgal­mak? Például, ha törpe járkált a főutcán a cirkuszból, vagy maga Czája János, nem is szólva egy négerről. Na és a japánok, akik párosával jártak itt. kivétel nélkül Or. Fazekas Lajos cikksorozata. W. rész szemüveget viseltek, porcellánt, lakkozott szekrénykéket, miegymást árultak. Oda voltunk, elibük ron­tottunk, majd a hátuk mögé, a szánk kissé tátva volt és borzasz­tóan sűrűn szedtük a lélegzetet. A koreai gyerekek mindenekelőtt az európaiak orrával nem tudnak betelni. Keleten az emberek a fe­héreket gyűjtőnéven „nagyorrúak­nak“ hívják. Nincs ebben semmi güny, vagy efféle. Nagyorrú, vagy tréfásabban „elefánt elvtárs“. Nem kétséges, a mi orrunk az ő sze­mükben enyhén szólva túlmérete­zett. Ottani filmeken, ha odavaló színész alakít európai vagy ame­rikai embert, a maszk, figura a kö­vetkező: kissé sasos nagy orr, lo­bogó szőke haj, gyors, ideges be­Tiszteletlen „nagyorrúak" a Buddha körül széd, élénk és megokolatlan gesz­tusok a kezekkel, eleven arcjáték. Különben az orr-ügyről jut az eszembe a következő történet. Folyó mentén haladtunk néhányan, gyalogosan, közel a parthoz. Sok gyerek játszott a parton, a vízben. Nemzetközi, sőt úgylátszik föld­részközi szokás szerint agyagos sarat kentek egymásra és vad har­cosokhoz illően viaskodtak. Mikor megpillantottak bennünket, agya­gos sárból hatalmas, hosszú orro­kat alkalmaztak valódi kis orrukra és illő távolból felénk mutogatták ezeket a barokkos túlzással for­mált szaglószerveket. Közben per­sze a combjukat csapkodták jó­kedvükben. Amint a gyerekek dé- vajul kurjongattak és műorrukat illegették felénk, ijedten, mint a rajtacsípett, magam is megtapogat­tam saját orromat. Azt rögtön be­láttam, hogy hol van az én orrom Apponyi Albertétól, vagy éppen Cyranóétól? A többiekre néztem és fellélegezve állapítottam meg, hogy pl. N. Lajos orra az enyém­nél is terjedelmesebb, B. Imréé pedig épenséggel hosszúkás, sőt elgondolkoztatóan hegyes. így bi­zonyos megfontolás után, nem le­het a dolgot rossznéven venni a gyerekektől. Végülis ezen az orr- epizódon az oldalunkat fogtuk ne- vettünkben. A Hazafias Népfront Bizottság munkájáról (Folytatás az első oldalról) Ez a nagyszerű mozgalom népünk jólété­nek állandó emelését tűzte fő céljául, s ezért tevékenysége nagy jelentőségű és sokoldalú. A népfront bizottságoknak javaslataikon, kez­deményezéseiken keresztül segíteniük kell a tanácsoknak a helyi erőforrások és tarta­lékok feltárásában és felhalmozásában. Köz­re kell működniök a helyes községpolitika kialakításában. A dolgozók anyagi és kul­turális igényeinek kielégítéséi a tanácsok és a népfront-bizottságok, elsősorban azzal se­gíthetik elő, hogy nap mint nap gondoskod­nak városuk, falujuk dolgozóiról, szépítik, csinosítják városukat, falujukat, egyszóval helyes községpolitikát alakítanak ki. VégrehajtóSizoltságaínk a helyes község­politika kialakítása érdekében, ezévi tervei­ket a helyi népfront bizottságok közremű­ködésével már (túl nyom órészben elkészítet­ték. Azonban nem minden községben gon­doskodtak a VB-k a Hazafias Népfront be­vond áról, sőt a községi pártbizottságok és pártszervezetek is több helyen, elhanyagol­ták e tömegmozgalom aktivizálását. Mint ismeretes, az ellenforradalom követ­keztében a Hazafias Népfront Bizottságok tevékenykedése leállt. Katonailag és politi­kailag szétvertük az ellenforradalmat, meg­szilárdítottuk a munkásosztály és szövetsé­gesei hatalmát. Népfront-bizottságaink is, a pártszervezetek segítségével, hozzáfogtak so­raik rendezéséhez, ez évi programterveik elkészítéséhez és a már előzőleg ismert fel­adatok megvalósításához. Több községünk­ben már tartottak üléseket, mint pl. Kun­szálláson és Kiskunmajsán, de a többi köz­ségekben is ezek előkészítése folyamatban van.pl. Petőfiszálláson, Szánkon, Gátéron, stb. A Hazafias Népfront Járási Bizottsága március 20-án tartott ülésén elhatározta, a népfront mozgalom felélesztését, mozgósítá­sát, a pártszervezetek segítségével az elkö­vetkezendő feladatokban való segítés, a szo­cializmus építése érdekében. Ezért irányel­veket adott ki a községi Hazafias Népfront Bizottságok részére és segíti azokat munká­jukban. Községi népfront-bizottságaink helyesen legtöbb községünkben segítették a párt és tanácsszerveinket az április 4.-i, május l.-i, valamint az Anyák-napja, a Gyermeknap és most a Pedagógus nap megünneplésének elő­készítésében. Kunszálláson pl. f. évi május hó 6-án tar­tott ülést a községi népfront-bizottság, ahol megtárgyalták a község 1957. évi fejlesztési tervét és jóváhagyták azt. Elhatározták, hogy segítik a községi tanácsot e nagy feladat megvalósításában és ennek érdekében moz­gósítják a lakosságot is. A jóváhagyott köz­ségfejlesztési tervükben szerepel: hídmérleg beszerzése, piactér bekerítése, népművelési otthon építése a fülöpjakabi részen, dülőutak javítása, járdaépítés, stb, összesen 179.000 Ft értékben. A városi tanács végrehajtóbizottsága má­jus 29*i ülésén hagyta jóvá az 1957. évi vá­rosfejlesztési tervét 1,600.000 Ft összegben. A járási tanács 11 községének terve is el­éri a 3,058.700 Ft-ot. A számadatok bizo­nyítják, hogy ezen a téren is van mit tenni a népfront-bizottságainknak. Élénkül a népfront mozgalom Kiskunmaj­sán, Pálmonostorán, Szánkon, de reméljük, hogy Petőfiszálláson, Gátéron, Jászszentlász- lón és a többi községeinkben is, ahol most bontogatja szárnyait, rövidesen komoly ered­ményekről számolnak majd be. Községi népfront-bizottságainknak igen sok a tennivalójuk, az elmondottak alapján. Ne tétlenkedjenek, hanem lássanak munkához! Segítsék őket ebben pártszervezeteink és érezzék á felelősséget községi népfront-bi­zottságaink eredményes, jó működéséért. Igen fontos politikai kérdés, hogy a helyi tanácsok és a népfront-bizottságok a. párt- szervezet irányíiá-a mellett jó községpoliti­kát folytassanak. Nagy mértékben ezen mú­lik a lakosságnak a helyi tanácsok iránti bi­zalma, a város és a falu politikai életének fellendülése és nem utolsó sorban a lakos­ság életszínvonalának emelése. A tanácsok­nak és népfront-bizottságoknak'ehhez a mun­kájukhoz a pártszervezeteknek, a felsőbb állami és gazdasági szerveknek minden le­hetséges segítséget meg kell adniok. Minden egyes megjavított út, villamosított község, megtisztított legelő, fásííott utca, fel­épített kultúrotthon, létesített park, elhang­zott jó előadás, lefolytatott termékeny vita, elterjesztett jó tapasztalat hozzájárul a város és község jólétének emeléséhez, élete szeb­bé tételéhez. Hatvani András 1 PetifS Mm missra' i Uh g Június 1—5-ig: 1 HA KAR UHÁ RA N Június 6—8-ig: H Vádlottak padján QlililúU szeinnie! a oávú shan . 1 Szép park közepén, a I műemléknek nyilvánított utolsó félegyházi szél­malom mellett ál! a Városi Kórház hatalmas épülete. Á múlt és jelen. A szomszéd városokból jött orvosok csoportjával indultam kórházat nézni. Ók a szakember szemével mérték fel azt az óriási fejlődést, melyen ez a szép és hasznos intézmény nyolc | év,alatt keresztülment. Én csak azt láttam, amit i az a 35.000 beteg, akiket | eddig itt ápoltak és az a i sokezer hozzátartozó, akik I itt megfordultak. I Megkértem a kórház fő- i gépészét: Makai Lajos I barátomat, hogy mutassa s meg nekem a kórház lát- í hatatlan oldalát, azokat a Í berendezéseket és azokat a dolgozókat, akik lehe­tővé teszik a kórház zök­Í kenőmentes működését, akiknek köszönhető, hogy a betegek pontosan meg- ) kapják az előírt ételt, ■ hogy tiszták az ágyak, egy I gombnyomásra égavillany > akkor is, amikor a város- 1 ban vaksötét van, folyik ) a hideg-meleg víz, van gőz, Városi ifórtiáz működik a lift, a csengő és telefon, hogy télen melegek a fűtőtestek. Ételszag és meleg levegő csap meg, amikor belépünk a nagy konyhába. Hatal­mas edényekben fő az ebéd. Gőzzel főznek. Itt még majdnem mindentkézi erővel végeinek, pedig 350 embert látnak el na­ponta. Nagyon kellene né­hány háztartási gép és ventillátor, ezek megköny- nyítenék a konyha dolgo­zóinak nehéz munkáját. A mosodában napi 200 kg ruhát mosnak ki a 45 kg-os mosógéppel. Ez nem nőtt a kórházzal. Az itt dolgozók 2—3 órát rá­dolgoznak a szabadidejük­ből, csak úgy tudnak el­készülni a sok ruhával. Azon aggódnak, mi lesz, ha ez az egyetlen gép elromlik? A csavarógép még ki­sebb, csak 15kg-os.Máshoi 40 kilósból is 2—3 db van. Láttam a házilag készí­tett ruhaszárító berende­Á járás jutalmazott pedagógusai Kéthetes ingyenes külföldi üdülésben része­sülők: (Lengyelországba, vagy Szovjetunióba): Gyetvai József, Cs. Nagy Miklósáé Kun­szállás, Kiss Bálintné Petőfiszállás, Szabó Ilona Alpár. Belföldi kéthetes ingyenes üdülésben és 500 Ft pénzjutalomban részesülők; xxxxyjooooooooooooooc Budai Imre Pálmonostora, Csapó István Kiskunmajsa, Fekete Jánosnc Szánk. Kuruct- István Jászszentlászló, Lajos Erzsébet Kun­szállás. g Pénzjutalomban részesülnek az alábbiak: Gyetvai József, Húdossy István, Kun Dezső 1000—1000 Ft. Alpár: Bánkúti Sándor, Vízhányó Francis­ka 500—500 Ft, Csólyospálos: Felföldi László 500 Ft. Gátér: Kapus Imréné 500 Ft, Jász­szentlászló: Kurucz István, Farkas József né 500—500 Ft. Kiskunmajsa fiú: Csapó István, Mór Miklós, Farkas Jenő 500—500 Ft, Holly Bélámé, Seres Andrásáé 400—400 Ft, Németh István 300 Ft. Kiskunmajsa leány: Czinkóczi Júlia, Bognár Jenóné, Kálmán Erzsébet óvónő, Olasz Bertalan 500—500 Ft, Tóth Györgyné 300 Ft. Nacsa Józsefné Kígyós, Horváth Géza, Czirkó Mártonné Kömpöc, Lajos Er­zsébet, Szampiás Teréz Kunszállás, Kormá­nyos Mihályná Fülöpjahab II., Budai Imre, Deutsch Edémé Pálmonostora, Ménesi Tiborné Petőfiszállás, Fekete Jánosné, Brandt Bélámé 500—500 Ft, Szopota József, Monostori Al- bertné Szánk 300—300 Ft, F. Szűcs Ilona Móricgát, Hóra Imréné Tiszaijjfalu 500—500 Ft. zést. Ezelőtt a parkban J szárították a ruhákat. W A vasalószobában alig ^ látszanak ki a munkásnők a ruhahegyek mögül. ff A műszakiak büszkesége a két árcmfejlesztő. Az g egyik 20, a másik 3 kw ff teljesítményű.Megoldódott ^ a rejtély: miért van vilc- 'X gosság a kórházban, ami- #f kor mindenütt kialszik a villany. ít Így lesz teljes a kórház- 0 ró! alkotott kép. A fehér- ruhás, neves főorvosok, 2 orvosok, nesztelen lépé- Ft sekkel tovasuhanó ápoló- $ nők mellé — akiket min- g denki ismer — állítsuk oda ff az alagsor láthatatlan és rv névtelen dolgozóit is. S Még egyet. Évenként é \\ millió forintba kerül ennek a kórháznak a fenntartása, u Mi lenne, ha a betegeknek f\ az adókönyvvel kellene W igazolni, hogy kifizették az ^ esedékesadót, ezzel hozzá- n járultak a költségekhez, Jj joguk is van azt igénybe 2 venni. Gondolnak-e ilyen n „furcsaságokra", kedves jj olvasóink? 1M OhikUd ü Összesen: 32 személy, 28.500 Ft. Elmélkedés egy pallér sör felett A napokban Tiszaújfalun jártunk. Közben megszomjaztunk és betér­tünk egy pohár sörre. Megkaptuk a pohár sört és elcsodálkoztunk. Teljes pohár sört kaptunk. Nem úgy, mint Kiskuníélegyházán. Egy fecske nem csinál nyarat -— gon­doltuk magunkban, s kértünk még egy pohár sört. Másodszor is teljes pohár sört kaptunk, nem úgy, mint Kiskunfélegyházán. Ajánljuk ezt a Kiskunfélegyházi Vendéglátó Vállalat és a Földmű­vesszövetkezet figyelmébe. T80 Ft­ért teljes pohár sör jár a vendég­nek s nem feles, vagy harmados pohár, ami alaposan vágatva van. —D—

Next

/
Oldalképek
Tartalom