Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-06-02 / 21. szám
Félegvházi Közlöny 3 Olvasóink írják: „A tejpiacon az első férfi tej kofa piszkos rultában úrul és a tej emiatt ízléstelen." K.-né, „Elmentem a körzeti orvoshoz-; dr. Kla- zsikhoz. Szabadságon volt. Helyettesíti dr. Kurtzer, ő! helyettesítette dr. Kraján. Végül két és fél órai várakozás után dr. Erdei megkönyörült rajtam és megkaptam a szükséges iratokat. Jó lenne a közönség érdekeit is figyelembe venni az orvosok szabadságolásánál. Mindeneseire az vígasztal, hogy végülis irataimat megkaptam a körzeti orvos helyettes helyettesének a helyettesétől, vagy talán nem is attól... nem tudom. Bürokrácia nélkül nem is lenne szép az életünk?" B. Ö. Nagyobb lakástipltkezfis indul ebben az euben Három darab 3 emeletes, 16 laKásos ás nagy darab földszintes, 2 lakásos ház épGi a Tanítóképző mellett A Félegyházi Közlöny egyszer már szóvátette, hogy Kiskunfélegyházán közel három éve teljesen szünetel az állami lakásépítkezés, jóllehet a városnak legnagyobb gondja éppen a lakáshiány. 1955. évben épült fel a Móra Ferenc téren a BBGy háromemeletes épülettömbje és a Tanítóképző melletti Tiszti ház lakóépülete, s ezzel jó időre meg is állott az állami lakásépítkezés városunkban. Most örvendetes lakásépítkezés tervezése kezdődött meg. A tervek szerint három darab, egyenként három emeletes és 16 lakásos és négy darab földszintes, két lakásos lakóépületet emelnek. A tervek készítése már folyamatban van és még ebben az évben hozzákezdenek a nagyarányú építkezéshez, amely hivatva van a kiskunfélegyházi lakáshiányt enyhíteni. —D— r il'MXwetácélu rjééfiá'wn A szeszélyes Tiszának nem igen lehet parancsolni. Ez volt tapasztalható az elmúlt hetekben Alpár községben is. Az úgynevezett „zöldár“ nem nézve a község dolgozóinak érdekeit, nagy erővel in- dúlt meg, hogy elöntse a bevetett földterületeket- A község dolgozói egybefogva igyekeztek megakadályozni a Tisza mesterkedéseit. Nagyban hozzájárult ehhez a helyi tanács és rendőrség munkája is, akik fáradtságot nem ismerve éjjel-nappal dolgoztak, irányították a munkaerőket, hogy a vizet megállítsák, hogy ne vegye el a bevetettföldeket A helyi szervek munkáját nagy ban hátráltatta, hogy voltak olyar személyek — földdel rendelkezők — akik egyáltalán nem vették fi gyelembe a felszóllítást, illetve a; árvízveszélyt és elbújtak a védelm munkák elől. Őket nem érdekelte az a körülmény, hogy földjeiké elviszi a víz és lehet újra ültetni Az árvízveszélyt sikerült meg akadályozni és Alpár községber az árvíz csak jelentéktelen terüle tét tudott a birtokába venni. Meg említhetjük azt is, hogy az elmúl évben az árvíz elöntött kb. 100( kát. hold területet. Ennek volt kö szönhető, illetve betudható, hogí a szarvasmarha állomány csak jú nius közepén tudott a legelőre ki menni. Jelenleg a szarvasmarhí állomány már kint van a legelőn Ez is mutatja, hogy a község dolgo zói eredményes munkát végeztek Az eredményes munkában vol tak olyan személyek, akik fáradt ságot nem ismerve végezték mun Legkisebb gyermekeink nevében... Egyszer emlékezzünk meg városunk egyik legáldásosabb intézményének, a bölcsődének dolgozóiról. ők kezdik el a nevelést legkisebb gyermekeinknél, ők nevelik arra a kicsinyeket, hogy szeretni kell embertársainkat. Sajnos az a tapasztálat, hogy velük keveset foglalkozik városunk lakossága, de a vezetősége is. Pedig ők igazán megérdemlik az őszinte megbecsülést. Ők vigyáznak legdrágább kincseinkre, szerető gondoskodással igyekeznek pótolni az édesanyákat, amíg azok a munka különböző területein dolgoznak. Az ő gondos felügyeletük mellett ragyogóan tiszta, világos termekben, vagy a szabadban élvezhetik gyermekeink az élet minden szépségét és vidámságát. Az októberi események idején egyetlen napra sem volt bezárva Levegő, napfény, pihenés Ez az előfeltétele a tbc-betegek gyógyulásának. Ezt célozná a Jókai utcában a szülő-, otthon helyén létesítendő TÜDÖFEKTETÖ. Vájjon megvizsgálták-e az illetékesek, hogy ezen a helyen e fontos három előfeltétele a gyógyulásnak biztosítva lesz-e? Véleményünk szerint: nem. Levegő? Nincs! Szűk, poros, forgalmas utca. Fásított parkja, vagy legalább is udvara egyáltalán nincs. Hol fognak az itt elhelyezett betegek a szabadlevegőn kúrázni? Napfény? Nincs! Sűrűn, körül beépített épülettömb, napfénytől elzárva. Pihenés? Nincs! A B. B. Gyárhoz vezető úion autóbuszforgalom, zajos-lármás autó. motor- és kocsiforgalom. Ezek mérlegelésével helyes lenne szakemberek véleményét meghallgatni, mielőtt az állam pénzét egy olyan intézmény létesítésére használnák fel, mely nem fog megfelelni rendeltetésének. kájukat. Nem érdekelte őket, hogy éjszaka van vagy nappal, az vezérelte őket, hogy az évi termésről van szó és azt meg kell menteni. Előfordult olyan eset is, hogy azdletőszemélyneknem volt földje, — tehát nem kellett neki mit menteni — mégis ott volt a gáton és vigyázott arra hogy, nehogy a víz átszakítsa a gátat. A neveket nem lehet felsorolni, mert talán az újság is kevés volna ahhoz Voltak olyanok akiknek érdeke volt, hogy dolgozzanak, de az a munka amit végeztek, az emberfeletti volt. Előfordult, hogy térdigérő vízben dolgoztak és mentették a kenyerünket. Ilyen személy volt pl. Demeter István, Szatmári Mátyás, CseuZ Mihály és még sokan mások. Dicséretet érdemelnek azon fuvarosok, akik nem azért mentek le tölteni, hogy kocsijaikra pár lapát földet tegyenek és ezen keresztül akadályozzák meg az árvíz betörését, hanem megrakatták kocsijaikat becsületesen. Külön dicséretet érdemel pl. Farkas Sándor. Kerepesi Mátvás, Osza István és még néhány fuvaros. Elmondhatjuk, hogy ezek a személyek emberfeletti munkával járultak hozzá ahhoz, hogy megakadályozzák e Tiszának a kiöntését. Molnár Józse a bölcsőde. Napról-napra sok kilincseléssel biztosította a személyzet a szükséges élelmiszert és tüzelőt, hogy gyermekeink ne érez- zenek hiányt semmiben. Órákig álltak sorba cukorért, kenyérért, szappanért, hogy a legszükségesebbet biztosítani tudják. Szeretettel köszöntjük a bölcsőde összes dolgozóit. Fogadják őszinte hálás köszönetünket azért a szerető gondoskodásért, amellyel kö. rülveszik gyermekeinket. A mi megbecsülésünk nyomán még talán gyermekeink is nagyobb ragaszkodással fognak rájuk mosolyogni. Sok édesanya nevében: Laky Kálmánná A József Attila általános iskola tanulói gondosan készülődtek az alpári kirándulásra. Az iskola igazgatója, valamint a nevelők testületének vezetésével a hatalmas „buszok“ váltakozva szállították a vidám gyereksereg százait a tiszaparti halászcsárdához. A gyermekek ünnepén a hűvös, szeles idő sem tudta befolyásolni a tábor kis lakóinak vidám, boldog játékát. Különböző labdajátékokat, táncokat, énekeket, sátorverést és ínycsiklandozó nyársonsült szalonnasütést láthattunk a gyermekszáj- | tói hangos táborban. A füzespart alatt, a szél által felkavart Tisza fodros hullámai j kergették egymást a végtelenbe, halk duruzsolása egybevegyült a gyermeksereg zsongásával. Lehet szebbet elképzelni a regényes Duna—Tisza által szántotta magyar hontól? Nem. Hiába a külföld hazug csábító szava, azok is visszavágynak, akiket az ellenfor- j radalom bűnös izele elsodort ha- j zájukból. Mi azért fájó szívvel gon- ! dőlünk rájuk, mert ők is vissz^- vágynak — szívükből nem tépheti ki senki, ajkukon titkon felcsendülő dal sorait „Hazámba vágyom, Duna—Tisza partja vár...“ Milyen felemelő érzés lenne úgy a szülőnek, mint a messze idegenbe került gyermekének, magyar földön, magyar pajtások között lenni és közösen ünnepelni ezt a napot. A jól sikerült gyermeknap eseményei közé tartozik az a szeretett gondoskodás, amelyet a tanári kar nyújtott a gyermekek érdekét ben. Például Miklós Károlyné, nemcsak mint nevelő, hanem min- jó édesanya, éberen őrködött és szemmeltartotta legdrágább kincsünket a gyermekeinket. A szeretett tanárbácsik pacal- pörkölttel, kolbásszal fűszerezett paprikáskrumplival kedveskedtek a nebulóknak. Szamosi Ferenc igazgató és Kapusi Mihály nevelő a tiszapartot rótták, ügyelve a gyermekek testi épségére. Hosszú sorokban lehetne sorolni a többi nevelők figyelemreméltó munkáját is, mert kivétel nélkül azon fáradoztak, hogy minél szebbé, felejthetetlenebbé varázsolják a gyermeknap programját. Minden szülő megnyugtatására szolgáljon az, hogy gyermekük egészségének, testi épségük megvédése, valamint a jövő egészséges nemzedékének megteremtésének érdekében a pedagógusi kar a legmesszebbmenőkig megtesz mindent. E vidám napon, mintha az óramutató is gyorsabban rótta volna a pályáját, észrevétlenül jelezte, hogy vége a szép napnak. Bizony ez a nap gyorsan eltelt úgy a gyermekeknek, mint a kisérő szülőknek egyaránt. Mindenki fegyelmezetten elfoglalta a helyét az autóbuszokon, s onnan kézlengetve búcsúztak attól a helytől, ahol felejthetetlen élményben volt részük. Csömör János Átadták as ügyészségnek a 0, B. gyár tolvajait Fagó György lopás bűntette, Szécsényi Sándor lopás bűntette, Dobos László és Bárány László orgazdaság bűntette miatt került a bíróság elé. Fagó György, mint csoportvezető külső munkaterületen, öszejátszva Szécsényi Sándor nevű beosztottjával — a vállalat anyagából, a vállalat eszközeit és a hegesztéshez oxigénjét felhasználva fusermunkát végzett. Több megrendelővel megbeszélve abrichtert, pör- kölőket, vaskapukat, kis- és nagy méretben és ehhez hasonló dolgokat gyártottak. A munkák jóré szét munkaidő alatt végezték el Ezzel csak anyagban mintegy 11.000 Ft értékkel megkárosították a vállalatot. Az eset jellemzője, hogy az ellenforradalmi irányzatú munkástanács az ellenőrzéssel egyáltalán nem törődött, a fő gondja ebben az időben a sztrájkvezetés volt. Hogyan is ellenőrzött volna, amikor ő maga is százezer forintos károkat okozott. Fagóék kihasználták az alkalmat, míg odabenn a munkástanács vezetésével „ösz- komfortos sztrájkolok“ kártyáztak, addig ők a vállalattól loptak és fusiztak.
