Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-07-07 / 26. szám
2 Félegyházi KűzlOnv Mintegy 3 hete húzódik a 7. sz. italbolt problémája. Ugyanakkor érthetetlen módon senki sem veszi észre, hogy városunkban nincsen tejivó, mint pl. Kecskeméten vagy Szegeden. Naponta a nagy málna, vagy fagylalt mellett jól esne egy- egy pohár tej, péksüteménnyel. Igaz, hogy ehhez hozzá lehet jutni a népbüf- fében is. Itt meg nem lehet leülni. A fogyasztáshoz a duhajok lármája közepette, a borgőzös pipafüstben erős gyomor és idegzet kell. Talán még lenne valami csendes, alkalmas hely, ahol szerényen meghúzódhatna ez a tejcsárda, ahol természetesen nem lenne illő sem a dohányzás, sem a duhajkodás. Ilyen egyének bizonyára nem járnának ide. Városunkban ehhez minden adottság megvan. Csupán csak egy kis jóakarat hiányzik. Ha a borkóstoló jövedelmező, akkor a tejcsárda még jövedelmezőbb lenne, mert sok kisember és diák itt fogyasztaná el a reggelijét, nem is beszélve a piacos napokról. Hiszem, hogy az asz- szonyok is örülnének annak, ha a férjüket, a leányok meg az udvarlóikat itt látnák „búsulni" a fehér asztal mellett. Balogh Rendeletek... | A Tanítóképző hangversenye Földadó fizetéséről: Földadót köteles fizetni az, akinek földadó alá eső területe van, vagy olyat bármilyen címen használ. Minden földterület földadó fizetésére van kötelezve, amelynek megállapított kataszteri tiszta jövedelme van. A kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 4 kg búzát kell fizetni földadóként. Ha egy kataszteri hold jövedelme 20 aranykoronát meghaladja, vagy szőlőnél harmincat, az ezen felüli aranykoronát figyelmen kívül hagyják. A földadót búzában köteles megfizetni, akinek használatában 4 kataszteri hold, vagy több földterület, vagy egy kát. hold szőlő, vagy ennél több van. A 400 szögöinél nagyobb és 4 kát. holdnál kisebb teiületek után a földadó pénzben fizetendő. A Minisztertanács évente meghatározza azokat a terményeket, amelyekkel a földadó befizethető. Abban az esetben, ha vetőmagon és személyes szükségleten felül búzafeleslege az adózónak nincs, ezt a pénzügyi osztálynál igazolni kell, (Személyi szükséglet: 6 éven aluli 160 kg, 6 éven felüliek 220 kg.) Ha az adózó területe tisztán szőlőművelésü, minden igazolás nélkül borban fizethet. A kivetett földadó minden külön felszólítás nélkül július 1-én esedékes és búzával, vagy egyéb gabonával szeptember hó 30-ig. Más terménnyel történő fizetés esetén no1957 június 29-én kettős ünnepségre ügyeltek fel Kiskunfélegyháza dolgozói. Jó előre hatalmas plakátokról értesültek, hogy a: évenként megismétlődő, hagyományos hangversenyét e napon tartja az Állami Tanítóképző és Petőfi Sándor Gimnáziuma. „Szocialista kultúráért“ érdeméremmel kitüntetett vegyeskara. A műsoron egyaránt szerepeltek madrigálok, klasszikus művek, opera-kórusok. A műsort Udvardy Tibor és Dénes Erzsébet, a: Állami Operaház neves művészei tették színesebbé. Fél 9 órakor jelent meg a: intézet udvarán emelt színpadon Kapus Béla, az énekkar karmestere. Mosolygó arccal magabiztonságot, hangulatot csal az énekkar valamennyi tagjára, s felhangzanuk Kassler kórusművének kezdő szavai: „Ünnepre jöttünk zengő énekszóval...“ és zengett a dal.. . Lassus: Zsoldos szerenádja, majd Mozart v. Flies: Bölcsödala már az első percekben lenyűgözte a jelenlévőket, Viharzó taps kisérte Udvardy Tibor, az Állami Operaház népszerű művészének számait: Virágária a Carmenból, Csajkovszkij: Lenszkij áriája az Anyegin c. operából, majd Erkel: Hunyadi László áriája a Hunyadi László c. operából. Művészi képességeinek legmagasabb fokáról tett tanúbizonyságot fellépésével. A kórus művészi szereplését mi sem bizonyítja jobban, hogy a közönség lelkes követelésére még a műsorban nem szereplő operakórusokat is el kellett énekelni. Méltán mondhatjuk az egyik hallgató szavával, hogy ez hosszú, lelkiismeretes és kitartó munka eredménye lehel. Amikor köszönetét mondunk ezúton is az Operaház tagjainak, s az énekkar valamennyi tagjának, élükön Kapus Béta karnagyukkal, mindannyiunk követelésévé tesszük Kodály: Békedalának záró akkordjait: Békét a világnak! Békét minden népnek ! vember hó 15-ig kamatmentesen fizethető. Ha az adózó a határidőig nem tesz eleget kötelezettségének, július 1-től kezdődően egy ezrelék késedelmi kamatot fizet. A fizetést nem teljesítő termelőket a helyszínen elszámoltatják és amennyiben megállapítják, MEDDIG maradnak érvényben as ellenforradalmi határosatok hogy gabonafelesleget eltagadott, úgy a földadó hátralék minden kilogrammja után 1.— forint bírságot fizet. Mentesek a földadó fizetés alól azok, akiknek tulajdonában, vagy használatában 400 négyszögöl alatti földterület van, mentesek az állami tartalékföldek, parlagveszélyes földek, valamint az illetményföldek használói. Ideiglenesen mentes az újjonan telepített szőlő használója 4 évig, gyümölcsös 6 évig, erdő pedig 20 évig. A mentesség a betelepítést követő évtől kezdődik. Félegyháza közönsége kultúr- igényes közönség- Hosszú ideje probléma volt már, hogy a város kulturális igényeit, a jelenlegi kul- turszervek nem képesek kielégíteni. Igen súlyos ok volt ebben az, hogy a Móra Ferenc Kultúrház szűk, épülete kicsinynek bizonyult és már régen bővíteni kellett volna. Az ellenforradalom a szocialista kultúra vívmányait sem kímélte. Megindult a városban a régi, kétes hírű és értékű ipartestület szervezése és fölhasználva az ellen- forradalom zűrzavarát, beköltöztek törvénytelenül, önkényesen a járási kulturházba. Hivatkozással, hogy ez valaha az övéké volt és egyszerűen birtokba vettek, minden ingó és ingatlant. Czakó József ellenforradalmi elnök, ezt november másodikén kelt határozatával szentesítette. Ezzel egyidőben elrendelte a kultúrház felszámolását. Amikor az ellenforradalmat fegyveresen levertük, a helyzet kezdett megszilárdulni, Czakó úr visszavonta előző határozatát és szerényebb határozatot hozott. Megfelezte a helyiségeket és a kulturális szempontból rosszabb elhelyezésű részt adta a kultúrháznak. A kultúrház igazgatója ebben az időben nagyon el volt foglalva. Tudniillik versekei tanult, amit az ellenforradalmároknak szavalgatott alkalom adtán. Nem izgatta magát túlságosan a kultúrház helyzetéért. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatot hozott, hogy az úgynevezett ellenforradalmi Forradalmi tanácsok határozatait törvényen kívül helyezi. Ekkor a megbízott igazgató megfellebbezte Cza- kóék törvénytelen határozatait és kérte a kultúrház helyiségeinek a visszaadását. Melyek a kultúrház indokai? A város és járás kulturális munkájának állami szervezését, valamint a város kulturális igényeinek kielégítését egy nagy teremmel, ameMóra Ferenc Kultúrházban július 9-én, este fél 9 órakor a Szabadtéri színpadon közkívánatra megismétlik EISEMANN MIHÁLY: BÍSTYA SÉTÁNY 77 című nagyoperettjét. lyik évek óta kicsiny, képtelenség ellátni! A kisiparosok, a K10SZ, eddig is tartott fenn iroda helyiséget és eddig is voit helyisége a kultúrotthon helyiségében. Ezentúl is megtalálhatják szórakozásukat. Ehhez nem szükséges, hogy a város többi dolgozóit klikkszerűen kizárják. Van ugyan fültanúnk, aki elmondja, hogy ott szórakozás ürügye alatt, néhányan még ma is népidemokrácia ellenes hangokat engednek meg maguknak. Ezt viszont nem szükséges állami segítséggel biztosítani. Maga az a puszta tény, hogy a beköltözködés az ellenforradalom hangulatát észavarát kihasználva történt nem nevezhető túlzottan tisztességes, vagy demokratikus szándéknak. A Magyar Népköztársaság Miniszter Tanácsának 136|1951|VII. 4.|M. T. számú rendeletének 4. §-a kimondja, hogy a Kultúrház céljára szolgáló helyiséget más célra igénybevenni, ha az igénybevétel 14 napnál hosszabb ideig nem tart. az illetékes járási, járás alá nem tartozó városban a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának előzetes engedélyével szabad. 14 napnál hosszabb ideig tartó igény- bevételhez a szakminisztérium előzetes hozzájárulása szükséges. Amint látjuk, ez a rendelkezés messzemenő védelmet biztosít a kultúrotthonok, a szocialista kultúra számára. Véleményünk szerint a városi tanács VB. jószándékú tagjai mégis hibát követtek el, amikor jóváhagyták és megerősítették 1957. április 16-án Czakóék határozatát, mert ezzel továbbra is lehetetlenné teszik a kulturális élet tervszerű beindítását, hibát követtek el azért, mert a határozat meghozatalához a szakminisztérium előzetes engedélye szükséges lett volna és helyet adtak egy ellenforradalmi cselekmény helytelen utókövetkezményeinek. Úgy gondoljuk, ez több mint lakáskérdés. KUN DEZSŐ művelődési felügyelő QlyitoU &zmwtel a aár ú tlMu i . A heti zsúfolt programból nehéz kiválasztanom, miről szóljon mai írásom. Az utolsó órában mégis úgy döntöttem, hogy az iparitanulók évzáró ünnepélyéről és munkakiállításáról írok. Nekik van a legnagyobb „protekciójuk" nálam, hi- 1 óba is titkolnám, úgyis sokan tudják, hogy sok 1 kedves és szomorú emlék ' fűz a régi „inasiskolához", ahová 25 évig hazajártam, ' ahol nemcsak tanuló vol- ' tam, hanem óraadó is, ahol nemcsak söprögettem, de j igazgató is voltam. ' Most azonban nem erről 1 akarok írni, nem is taná- ' esős, mert holnap már ka- ' pom a névtelen levelet ' sötétben bujkáló „barátom- ! tói", hogy ez sem érdekli, í mint ahogy nem érdekelte [ a Kossuth-iskola falán el- ( helyezett tábláról írt meg- I emlékezés sem. í Ezt az ünnepélyes alkal- f mat ragadom meg arra, I hogy rövid összehasonlí- j tással megmutassam azt a , fejlődést, amelyen a szak- j munkásképzés keresztül- j ment az inasoktatástól a I tanulónevelésig, alig egy I évtized alatt, j Minket még azzal ijeszt- | gettek, hogy ha nem tanulunk, inasnak adnak. Mást azzal ijesztgetik a szülők csemetéiket, hogy ha nem tanulnak, nem veszik fel őket iparitanulónak. A „mumusból"kitüntetés lett. Ez érthető is, mert ki kell azt érdemelni, hogy valaki bejusson a munkásosztály soraiba,ahonnan nyitva áll a kapu egészen a legmagasabb fórumig, a legfelsőbb funkcióig. Elégtételt kaptunk szombaton valamennyien, mesterek és régi szakmunkások, akik végigszenvedtük az inaséveket. Büszkén tapsoltunk az ügyes fiataloknak, akik bemutatták, hogy nemcsak a szakmunkában,hanem a kultúra és sport minden ágában is megállják a helyüket, és úgy éreztük, a mi régi, titkos vágyunk is teljesült. Örömmel néztük a kedves lányokat, akiken nemcsak az elegáns ünneplő ruha fest jól, hanem szépek és csinosak a munka- és sportöltözetben is és rátermettek a sportra, mintha mindig csak azt csinálnák. Az iskola kapuján belépve, a remekbe készült kiállítási tárgyakat nézem, de egészen mást látok. Nem ismerek rá a rozoga, patkányfúrta épületre. Új üvegfolyosók, az ablakon 2 függöny, az udvaron virág, f Csak az öreg gesztenyefa £ a régi. Eltűnt a régi, nyitott m szemétgödör és eltűnt az m a régi szellem is, amelyik ■ azt hirdette, hogy ahová £ ez a „társaság" beteszi a £ lábát, ott nem terem fű. I Régen is voltak olyan jeles tanulók, mint most Rádi Ilona, Szombati Margit, vagy Fazekas István, talán akadtak volna olyan ügyes sportolók is, mint Bajáki Mária, Görög Ica, £ Bodor Béla és a többiek, f akiknek felsorolása nem ff az én feladatom, a sport- tudósítónk biztosan be- £ számol róluk, de a „régi ff jó világban" ez lehetetlen ^ volt. „Véletlenül" mindig £ akadt sürgős munka, vagy f házkörüli tennivaló a sport * helyett. Még a „fölösleges" tantárgy tanulása alól is felmentették a tanulót a mester kérésére, hogy több £ időt töltsön a műhelyben, r Nem is tudom, hogy a ^ nevelőket, vagy a fanítvá- & nyokat dicsérjem-e, talán P az egész oktatási rend- ¥ szert, vagy azt a rendszert, £ amelyik ezt az eredményt fi lehetővé tette: a népi . demokráciát! 1ói& Ohild&á k Vágósertés és vágómarha áráról: Szerződéses sertéshízlalás 1957. év július 1-ével indul. Legkorábban október hó első napjától, legkésőbb 1958. év szeptember 30. napiáig kell átadni. Szerződéskötéskor termelőszövetkezetnek 600 forint, termelői társulásnak, egyéni termelőnek 400 forint kamatmentes hízlalási előleget adnak. Szerződéses hízottsertésára: 90—125 kg- íg hús és húsjellegű sertés 15.— Ft, 125—. 165 kg-ig 16—17.— Ft, 165 kg-on felüli hízottsertés 18.— Ft, 90—105 kg-íg cacon- sertés ára 16.— Ft kilónként. 1957. július l-ével megkezdik a szerződéses marhahízlalás szerződését. Július elsejével a bika- és tinóhízlalást, üszőhízlalást, november 1-ével pedig a felnőtt marhahíz- lalást Előlegként darabonkint 300—1000 forint előleget folyósítanak. Átvételi árak: bika és tinó 400—550 kg- ig 16—10.— Ft, 550 kg felett 17—13.— Ft, hizlalt üsző 850—450 kg-ig 13—9.— Ft, 450 kg-on felül 14—11.— Ft, felnőtt hízott marha, ökör és tinó 14—9.— Ft, tehén, üsző, bika 13—8.50 Ft. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére egy tételben átadott szarvasmarhák után mennyiségi felárat fizetnek. Szarvasmarhaés borjú levágásának szabályozásáról: Vágási engedélyt kaphat szarvasmarhára és borjúra: termelőszövetkezet, egyéni gazdálkodó és szarvasmarha tartással foglalkozó más személy, saját tenyésztésű, vagy nevelésű állatra és csak különleges alkalomra, vagy nagyobb mezőgazdasági munkálatok alkalmával. (Esküvő, aratás, cséplés, stb.) Szarvasmarhát és borjút magánfogyasztás céljára levágni csak húsipari vállalatok vágó- hídján, tanács által fenntartott közvágóhídon, földmüvesszövetkezetek által fenntartott, hatóságilag engedélyezett vágóhídon, vagy más állami szervek, vagy kisiparosok által fenntartott, hatóságilag engedélyezett vágóhídon lehet. A levágott állat bőrét át kell adni. iooooooooooooooooooooooooooooooocxxxxxxxxxioooqoíkk«» Könyvismertetés Voynich, Ethel Lilian: VIHAR ITÁLIA FELETT (Bögöly) | A regény a múlt század harmincas és negyvenes éveinek itáliai szabadságmozgalmáról szól. Hőse, Rivarez, (Bögöly), aki nemcsak forradalmár, hanem lenyűgöző egyéniségű ember is. Szenvedéllyel és ellentmondásokkal telített ielleme igazi romantikus hőssé avatja. Méltó párja Gemma, a melegszívű, de erős akaratú asszony, akinek sorsával öészefonódik Rivarez sorsa, a közös eszmékért való küzdelemben. A regényt érdekes témája és színes meseszövése teszi élvezetes olvasmánnyá. Móra Ferenc Kultúrházban július hó 8-án, hétfőn este fél 9 órakor a Magyar Játékszín művészei bemutaiják fl vén bakancsos és fia a huszár című 3 felvonásos vidám színművét. I I ........■■■—— I ■■
