Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-07-07 / 26. szám
1L évfolyam, 26. szám Ára 60 fillér Kiskunfélegyháza. 1957 július 7 rtimúimv POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Útmutatás Befejeződött az MSZMP országos; pártértekezlete. Rövid szavakkal visszaadni nehéz egy ilyen értekezlet légkörét, hangulatát. Talán így: elvi és harcos, egyszerű és természetes. Az értekezlet egyetlen dekorációja egy felirat volt: »Erősítsük pártunk egységét, a munkáshatalom, szocialista építő munkánk alapját!« A küldöttek, az előadók nem használtak nagy szavakat, nagy jelzőket. A pártkonferencia vezérlő, fő irányt mutató eszméje valahogy így foglalható össze: Együtt a tömegekkel ! Nyolc hónappal az ellenforradalom után természetes, hogy a párt fő tanácskozó szerve a proletárdiktatúra megerősítésének útjait kereste. És ezt így fogalmazta meg: »A párt és a tömegek kapcsolatának kérdése a proletárdiktatúra viszonyai között a proletárdiktatúra erejének legfontosabb kérdése. Ha a párt és a tömegek kapcsolata gyengül, gyengül a proletárdiktatúra ereje is.« Az értekezlet határozata beszé. gazdasági feladataink óriási mivoltáról és a határozat igyekszik erre irányítani a kommunisták tevékenységét. A gazdasági munka, a pártmunka előterébe kell hogy kerüljön. Ez azt jelenti feladatként, hogy meg kell győzni a tömegeket a gazdasági feladatok helyességéről, azok megvalósításának módjáról, meg nyerni egyetértésüket és ezzel kiváltjuk cselekvő, támogató munkájukat. A jelszó nem új a magyar kommunisták munkájában. Az elmúlt évek folyamán a párthatározatokban sokszor található. Van azonban a múlthoz képest egy lényeges különbség. A pártértekezlet határozata nemcsak betűjében, nemcsak egyes részlet-intézkedéseiben, hanem egész szellemében példát mutat a párttagságnak, hogy hogyan kell ennek a követelménynek eleget tenni. Nagyon fontos a tömegek rokon- szenvéért és támogatásáért folytatott harcban, hogy mindig a valóságnak megfelelően értékeljük helyzetünket. A reális erőviszonyokból induljunk ki és határozzuk meg a teendőket. Az értekezlet is ezt alkalmazta. Az eredmények biztatóak. Még az ellenség is beszél egy ú. n. »magyar csodáról«. Rövid idő alatt sikerült sokat elérni. Az értekezlet mégis figyelmeztetett: el bizakodott ság mutatkozik a pártban. Kádár elvtárs azt mondotta erről, hogy jelenleg ez a legnagyobb veszély, mert ez magával hozza az éberség tompulását és azt, hogy csökken a tömegek megnyerésért folyó munka, Ez a múlt hibáihoz vezethet. Az elbizakodottság a hatalmon lévő párt legsúlyosabb hibája. Ezt a tanulságot drága áron szereztük meg. A kommunisták vezető testületé első országos tanácskozásán felemelte intő szavát és szerénységre figyelmeztet mindnyájunkat. A dolgozó tömegeket napi életükben rengeteg apró, kisebb-nagyobb jelentőségű kérdés foglalkoztatja. A gyermeKbénulásröl és a Küztisztaségrűl Beszélgetés a uirosí egészségügyi osztály vezetőiével Beszélgettünk dr. Mészáros Lajossal, a városi egészségügyi osztály vezető orvosával. Megkérdeztük tőle, hogy a gyermekbénulás veszélyével, s ezzel kapcsolatos köztisztasági állapotokkal hogyan állunk Kiskunfélegyházán? . Elmondotta, hogy a városban keringő rémhíreknek semmi alapja nincs. Az Egészségügyi Minisztérium különböző rendelkezéseket adott ki, amelyeke! a város területén is az egészségügyi osztály, mint hatóság, végrehajt. Ilyen például az, hogy a strandfürdőről a három éven aluli gyermekeket egyelőre az ország különböző területein fennálló járványveszély miatt eltiltották. Egy másik ilyen intézkedés, hogy a kirándulásra, vagy üdülésre induló ifjúsági csoportok vezetői néhány nappal az indulás előtt feltétlenül tájékozódjanak az egészségügyi osztályon, Július első vasárnapja: Szövetkezeti Nap A járás földművesszövetkezetei és kisipari termelőszövetkezetei készülődnek a szövetkezeti nap megünneplésére. Bugacra, Tőserdőbe és Álpárra a halászcsárdához szerveznek kirándulásokat, autóbusszal és vonattal. Á hagyományos kirándulásokon nem hiányzik majd a jó ebéd és ital — ígéri a földművesszövetkezet. A dolgozók pedig várják. A KTSZ saját konyhán is főz. így a szövetkezetek napja a pihenés ideje lesz. ———♦wr mm— Templomtűz Alpáron A mezőgazdasagi termények tűzvédelmével kapcsolatos szolgálat nemrégiben megkezdődött. 2-én 2 óra tájban füstöt éreztek a szolgálatban lévők, de azt hitték, hogy valamelyik közeli lakóházból a kéményből jön. Reggel 5-kor a szolgálati idejük lejárt, otthagyták a figyelőhelyet, de a tanácsházán lévő szolgálatosokkal közölték, hogy mit észleltek. Röviddel utána a készültség tagjai és a templom körül tartózkodó más személyek észrevették, hogy az épület templomtoronnyal szembeni végén füst tódul ki és kisebb lángok is jelentkeztek. Megszólalt a kürt, félreverték a harangot, riasztották a községet. A községi tűzoltóság S —10 tagja rövidesen beavatkozott. Egyidejűleg értesítették a félegyházi és a kecskeméti tűzoltóságot. A tűzoltók kiérkezésükkor veszélyes, gyorsan terjedő tetőtűzet találtak, tgy perc alatt két sugár eredményesen támadta az égő padlásrészt. Az eredményes beavatkozásban segítséget adott a községi tűzoltóság működése is, mert a félegyházi alosztály kiérkezéséig sikerült a tűz terjedését gátolniok. A tűz keletkezésének oka valószínűleg gondatlanság. Ugyanis eipző nap délután és a koraesti órákban a templom padlásán gyerekek, illetve felnőtt személy is járt, állítólagos denevér-keresésre. A tűzfészek közelében tüzet okozó gyufásdobozt, gyufát és cigarettaszipkát találtak. A községi plébánossal történt beszélgetés során megállapítást nyert, hogy a mentési munkálatok alatt, vagy a tűz által semmiféle értéktárgy, vagy berendezési tárgy meg nem rongálódott, vagy el nem veszett. A tűzkár kb. 6500 Ft. Megszűnnek fj kubikgödrök Különböző irányú javaslatok eredményeként a városi tanács elhatározta, hogy a kubikgödröket eltünteti. Állandó probléma a szemétlerakóhelyek létesítése. A szemét behordásával lassan eltömik a gödröket. Ez elég lassú folyamat. Még mindig megfontolandó gondolatnak tartjuk néhány levelezőnk javaslatát, hogy termelőszövetkezet vagy másvalaki létesítsen haltenyészetet és feltétlen kerítsék be. Érkezett olyan javaslat is, hogy a város adja ki a bekerített területet sporthorgászoknak, de legyen bekerítve. hogy az a terület, ahová üdülni, vagy kirándulni indulnak, nincs-e lezárva járványveszély miatt. így sok felesleges kellemetlenséget lehet elkerülni. Annak a reménynek adóit kifejezést, hogy Félegyházán nem valószínű a járványos gyermekbénulás. Tavaly ugyan volt egy megbetegedés és két évvel ezelőtt néhány megbetegedés. A betegség négy évenként jelentkezik periodikusan járványszerűen és ez Félegyházán nem esedékes. Nemcsak ennek, de általánosságban minden betegségnek megelőző védekezése az általános tisztaság. Az a kérése, hogy mindenki a saját területén fokozottabban takarítson és különösen a közös használatú helyiségeket gondosan takarítsák, szükség esetén fertőtlenítsék. Az alföldi városoknak — sajnos — általában jellegzetessége a sáros, poros, takarítatlan állapot. A város takarítása csak a közutakon történik és ez sem teljesen kielégítő. Éppen ezért szükséges, hogy a háztulajdonosok, állami házak esetében illetékes vállalatok fokozottabban gondoskodjanak a tisztaságról. A közös használatú illemhelyeket folyamatosan fertőtlenítsék. A közületeket az egészség- ügyi osztály apparátusa állandóan ellátja, de ez az apparát kicsi és nem is foglalkozhat a város ilyen irányú munkáival. Mindenkinek saját feladata ez. A fertőtlenítéshez, — mivel a klórmész hiánycikk — megfelel az oltottmész is. Azt kéri az egészségügyi osztály a város lakosaitól, hogy az utcákat sokat söpröges- sék, locsolják, a közös használatú helyiségeket mésszel fertőtlenítsék, a házakat, a lakásokat meszeljék, tartsák tisztán. Annál is inkább, mivel a tavaszi kampány idején a mész éppen hiánycikk volt. Javasolnánk a magunk részéről a piactér közelében, a központi helyeken a városi tanács helyezzen el, vagy helyeztessen el papír és hulladékgyűjtő edényeket. Különösen egy-egy piaci nap után a környék járdái veszteti csatatérhez hasonlítanak. Ezzel is elősegítenénk a köztisztaságot. Ezek a kérdések nem mindig a központi politikai kérdésekkel össze- függőek, és nem is kerülnek a politikai élet központjába. Mégis égernek, mert megoldásuk a dolgozók életviszonyainak jobbá alakulását segítik. A kommunistáknak ismerniük kell közvetlen, de tágabb környezetük, dolgozótársaik problémáit és öntevékenyen segíteniük kell azok megoldásában. 1945-től igen komoly eredményeket értünk el az ötletes, sokszor áldozatos »aprómunkával«. Többek között nagy segítsége volt abban, hogy kivívtuk a munkáshatalmat. Ma a viszonyok változtak. A módszerek is mások ennek megfelelően. De az aprómunka, a dolgozókkal való törődés, apró, életviszonyaikat megjavító, kellemetlenségeiket feloldó segítés ma is a tömegek közötti munka egyik alapvető módszere. Ez is mód ahhoz, hogy a tömegek figyelmét felkeltsük a nagy, országos jelentőségű problémák iránt is. Nagyon fontos, hogy a pártmunka homlokterébe olyan kérdések kerüljenek, amelyek nemcsak a kommunistákat, de a széles dolgozó rétegeket is érdeklik és felkeltik azok aktivitását. Ezeket a nagyjelentőségű kérdéseket kell a dolgozók számára a kommunistáknak érthetővé tenni. Ez a sokszor említett »őszinte hangon« történjék. Az országos pártértekezlet őszinte hangjával, a tárgyalás elviségével és szenvedélyességével példát adott a jövőbeni kommunista munkára. A párt a jövőben is őszintén, érthetően és egyszerűen tárja a dolgozók elé az ország gondjait, bajait. Tanácskozzunk a dolgozókkal, kérjük támogatásukat, ne féljünk a kényes kérdésektől sem. Bizalomra a dolgozók bizalma lesz a válasz.
