Városi katholikus Szent László főgimnázium, Kiskunfélegyháza, 1923

3 KUNZ BÉLA 1855-1924 Alighogy e tanév elején elbúcsúzott tőlünk s meg­vált intézetünktől, hogy a megérdemelt nyugalmat élvezze, még egy év sem telt el és mi vettünk Tőle búcsút mindörökre. Alighogy megkezdte a pihenést, ha ugyan ez pihenésnek volt mondható, elment az örök pihenés és nyugalom honába. Akik ismerték és meg­hallották hirtelen halálának hírét, nem akarták elhinni a szomorú valót, hogj' a konzervált szervezet oly hir­telen felmondja a szolgálatot. Amint kezelőorvosa a halál megállapítása után megmondotta, oiyan volt élete vége, mint az óra működése. Amint a nehezék lejárt, megadott a működés. Őt a szíve ölte meg. Kunz Béla a régi tanári gárdának egyik tipikus alakja volt. Tanár a szó legnemesebb és legideálisabb érteimében. Tanári egész élete, tanári a sorsa és tanári a halála is. .Katonacsaládnak szülötte, aki Komáromban, abban a bevehetetlen, erős földvárban lát napvilágot 1855 december 25-én. Nevelése, magatartása katonás és ez megnyilvánult fegyelmezésében, beszédjében is. Már 1878-ban ő közszolgálatban van s attól kezdve egész haláláig, 46 éven át áll a magyar nevelés és tanítás szolgálatában. Még halála előtt egy nappal tanít. Kez­detben mint főiskolai tanársegéd teljesít kiváló mesterek mellett szolgálatot, majd innen a sors elsodorja s előbb Nyitrán a polgári iskolánál működik, majd onnan 1887- ben lekerül az Alföldre és a Csehély Adolf eltávozásá­val megürült rajztanszékre választja meg Kiskúnfél- egvháza város közönsége. Tanszékét 1887 március 25-én foglalta el s attól kezdve egész 1922 január 1-én történt nyugdíjaztatásáig ő látja el egyfolytában a rajztanári tanszék teendőit, sőt nyugdíjaztatása után mint helyet­tes és óraadó működik 1923 június 29-ig intézetünkben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom