Városi katholikus Szent László főgimnázium, Kiskunfélegyháza, 1923

4

mert nem akadt pályázó a nyugdíjazása folytán megürült tanszékre. Képesítése nem a rajzból volt, hanem a kémia és természetrajzból és mégis rajzot tanított, mely tantárgyhoz vonzotta egész belső világa és érzése. És ezt a tantárgyat tanította oly sok szeretettel és megértéssel, hogy az sem taníthatta volna eredményesebben, akinek szaktárg}-a volt. Mindig talált alkalmat és módot, hogy a vonalak, szögek, képletek tömkelegébe belevigye életgazdag élettapasztalatait és széleskörű tudását a reáltudományok köréből. A fizika, számtan, földrajz, történelem, gazdaságtan, pénzügytan voltak kedves témái, melyekbe egész szakszerűséggel belemélyedt és tanította nemcsak tanítványait, hanem bennünket, kartársait is. Különös előszeretettel beszélt mindig a pénzről, mint értékmérőről s erről külföldi német lapokban is tartalmas cikkei jelentek meg.

Mint tanár pontos, kötelességtudó, csengettyűszóra jött és ment. Óráját mindig gazdaságosan kihasználta. Az ő órája alatt nem unta el magát a tanuló. A tanulókkal szemben szigorú, de igazi atyai szeretettel párosítja a szigort. Mint kartárs előzékeny, senkiről soha semmi rosszat nem mondó, mindenkit igazi munkatársának és jó kollégájának tartott. Összetűzése épen ezért senkivel sem volt. Finom, művelt lelke már előre kizárt minden goromba hangot bárkivel szemben is, közlékeny és előzékeny modora észrevétlenül szerettette meg magát mindenkivel, aki csak vele egyszer is szóbaállt.

Az iskola azonban az ő tettvágyát nem elégítette ki. Az iskolán kívül is dolgozott, de mindig csak a kultúra szolgálatában. Midőn lekerül Nyitráról és látja, hogy itt a leányok tanítása az eleiéi iskolával véget ér, hozzálát és megteremti a polgári leányiskolát. Majd az iparos- ós kereskedőtanoncokra terjed ki figyelme és megalapítja a kereskedő- és iparostanonciskolát és annak alapításától egész haláláig egyik ügybuzgó tanítója maradt.

A 90-es évek elején merült fel az a vágy a város közönségében, hogy a négyosztályos algimnázium főgimnáziummá fejlesztessék. Akadtak szülők, élükön Feuer Lőrinc kereskedővel, akik lelkes agitációt fejtettek ki az algimnáziumnak főgimnáziummá valő