Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1909
— 12 — litani ? Eire a városatyák a következő végzést hozták: Ezen községben régibb időktől jótékonyan felállított kisgimná- zium újólagos visszaállítása a község minden rendű lakosainak legfőbb óhajtása, örömmel üdvözli a helytartó-tanács erre vonatkozó kegyes leiratát s habár már a helytartó- tanácshoz intézett kérvényében a városi elöljáróság és a gyűlés kijelentette, hogy a tanítást az illető felsőbbség által megállapítandó szabályok szerint kívánja a városi közpénztárból díjazandó tanítók által teljesítetni, ezen felhívásra nem késik ismét ünnepélyesen kijelenteni, hogy a tanítók fizetését egyedül viselni s a felsőbbség által meghatározandó tanszabályokhoz alkalmazkodni teljesen kész s magát ezennel kötelezi is. A helytartó-tanács a következő évben végre is megengedte a gimnázium visszaállítását, de csak bizonyos feltételek és kötelezettségek vállalása mellett, melyekre nézve a városi közgyűlés 1861. október 29-i ülésében a többek között a következőképen határozott: „Itt ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk s magunkat kötelezzük, hogy a gimnázium helyiségéül a várost tulajdonjoggal illető, régebben is e mai napig egyedül e czélra használt, e czélra épített s a legjobb karban lévő 7 külön osztályból álló épületet jelöljük ki.“ Aláírva: Mihálovits János főbíró, Szabó János, Seres László tanácsnokok, Endre László, Varga Mátyás, Tarjányi Bálint képviselők és Fejes Márton főjegyző. Azonban az újonnan megnyílt gimnázium további élete sem volt valami szerencsés; az idők szelleme egyáltalában nem kedvezett fejlődésének. Sajnos, a tanári állást, már csekély dotácziója miatt is, többen csak ideiglenes, átmeneti állásnak tekintették. Egyébként is kevés volt az érdeklődés, még kevesebb az illetékes tényezők részéről az anyagi áldozat a gimnázium iránt. Uj korszakot nyitott meg intézetünk történetében is az 1883. évi középiskolai törvény rendelkezése, mely megkövetelte, hogy a középiskolai tanszékek csak okleveles tanárokkal tölthetők be. Ez a törvény s egész városi köz- oktatásügyünk rendezése adta meg az impulzust arra, hogy algimnáziumunk a kor igényeihez s a felsőbb hatóság
