Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1909
- 13 — követelményeihez mérten fejlesztessék s minél előbb kiegészíttessék. Ebben az időben ugyanis Holló Lajos ügyvédet — a ma már országos nevű kiváló politikust és publiczistát — választották meg iskolaszéki elnökül, ki az őt mindig jellemző ideális lelkesedéssel s nagy konczepcziókkal fogott hozzá a tanügy rendezéséhez, városunk művelődési nívójának emeléséhez. Első ez irányú felszólalásához a városi közgyűlésen azt az indítványt kapcsolja, hogy tekintettel a 3000 tankötelesre, a meglevő 5—6 osztályon felül még 25 osztályt kell haladéktalanul szervezni, mivel az egyes osztályok annyira zsúfolva vannak, hogy azok termei többet befogadni képtelenek s e miatt a tanító sem felelhet meg kötelességének, mivel minden osztályban többre rúgott a tanulók száma száznál s igy a szülőket sem lehet gyermekeik tanítására kényszeríteni. A közgyűlés elveti ugyan az indítványt, mert óriási terhekkel járna elfogadása, „de nem zárkózik el az elől, hogy néhány osztálylyal ne szaporítsa a meglévő osztályok számát.“ Csak a kezdet volt nehéz; pár év múlva fokozatos fejlesztéssel az uj 25 osztály már fennállott s a tanítók fizetése is 300 forintról 550 forintra emelkedett. A népiskola fejlesztése, növendékeinek nagyobb száma természetesen hatással volt a gimnázium jövőjére és fejlődésére is. A figyelmet s érdeklődést iránta e körülmény önként felkeltette. Eme érdeklődést és felkarolást czélozza az 1884 —5-i értesítő is, melyben Holló László, az intézetnek tanára s később igazgatója, a többek között a következőképen ir: „Ha a haladást tartja szem előtt közgyűlésünk, Írja fel zászlójára egy főgimnázium felállítását és szervezését s létesítse meg ezen eszmét, mely városunk művelődésében egyedüli eszköz volna arra, hogy anyagi elő- haladásunkkal karöltve városunkat a kor színvonalára emelje annál inkább, mivel helyzeténél fogva erre képesítve van.“ Sokat tett azonban e czél érdekében a mai (a fennen említett 1883.-i törvényben gyökerező) főigazgatói intézmény rendszeresítése, mely intézmény ugyan eddig is fennállott, de jóformán csak névleg, mert a politikai s tanügyi viszo-
