Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900
— 11 :i találkozás egyikre sem tett kedvező benyomást; Rákóczi elkedvetlenedett. hogy Károknak oly csekély hada van, Károly meg, hogy az erdélyi hadnak oly csekély a harczképessége. Bármilyen volt is a had, ha Károly maradhatott volna élén. nagy sikereket mutathatott volna fül. Károlynak azonban saját birtokainak meg- védelmezésére haza kellett sietnie junius elején, majd meg vezérét Steinboekot is haza hivatta és igy Rákóczi távol hazájától, attól elvágva, ellenségtől körülvéve, magára maradt. Nem maradt más mentség, mint vitézül átvágni magát, vagy visszavonulni. Egyiket sem tette, hanem a hozzácsatlakozott kozákokra bizva magát, Kis-Oroszországon át Ukrania felé húzódott. A tatárok épen ezen az utón jöttek a lengyelek segítségére s így Rákóczi épen az ellenség torkába vezette seregét. Csakugyan már julius 26 án meghallotta, hogy.a tatárok már Kamenicznél vannak. Hadi tanácsot tartva, azt határozták, hogy a fejedelem siessen haza Erdély védelmére, a sereg vezetését Kemény János vette át. Julius 27-én nehány század magá val Erdély felé menekült, hová nemsokára meg is érkezett. A fényes sereg pedig aug. első napjaiban bekerittetett s az egész tábor hadifogságba esett. Ennél nagyobb csapás Erdélyt nem érhette; némelyek szerint 15, mások szerint 23 ezer ember esett .tatár rabságba, kiket a tatárok maguk között fölosztva, szerte szét hurezoltak, hol a mint az egykarú ének kesergi „testünk elszáradott, szivünk elhervadott, lelkünk elbágyadott.“ Itt pusztult el legnagyobb része a seregnek, mert a kiváltás bajos, nehéz volt s maga Rákóczi, ki mindennek oka volt, meg nem nyitotta kincstárát, hol fölhalmozva állott a kincse. A sereg pusztulása még csak a vész előhírnöke volt; a tulajdonképeni romlás csak azután következett, midőn tatár, török és lengyel hadak borították el a szerencsétlen Erdélyt, mely védtelenül állott s valóságos siralomvölgygyé változott. Ki fiát, ki fér,ét, atyját, rokonát, avagy jóbarátját siratta. A török meg kegyetlen fenyegetéseket küldött, a német örvendett Rákóczi romlásán. Rákóczi meg tétlenül nézte, mint közeledik a veszély; ha nem oly fukar, s nem a maga, hanem országa jólétét tartotta volna szem előtt, még elháríthatta volna Erdélyről a veszedelmet s családjának megmenthette volna a trónt. Az erdélyi népet számos kapcsolat fűzte a Rákóczi család hoz; tisztelet, szeretet és becsülés környezte s ha Rákóczi a
