Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900

vetve, de mielőtt már elindult volna, elvesztette a hadjáratot diplomatiailag.

Elvesztette azt katonailag is; mint a legtulzóbb optimista, azt hitte, ha kardját kihúzza, mindjárt fejére teheti már a lengyel koronát. Hadserege azonban szépnek igen szép volt, de támadásra gyenge; vitézek katonái, ő maga is, mit hősi halálával bizonyított be később, de tisztjei sem nem voltak, vagy ha voltak is, nem képzettek; arra pedig, hogy képzett tisztjei legyenek, Rákóczi fösvény volt. Es e fösvénységnek, mely nemcsak a hadsereg szervezésével, hanem a tatár khánnal, a portával szemben is a legfőbb hátrányára vált egész vállalatának, keservesen megadta árát.

Vállalata tehát, diplomatiailag, katonailag veszett ügy volt; politikailag szintén.

Rákóczi, mint protestáns fejedelem, a katholicus lengyelek koronáját akarja elnyerni, hol úgy a főnemesség, mint az alsóbb osztályok visszatértek a katholikus hitre; másfelől meg Lengyel- országnak, mint a katholieizmus vrégső keleti államának felosztása európai kérdés volt, mely általános európai háború kitörését vonta maga után. Fontos vallási, politikai és anyagi érdekei voltak érintve több európai hatalomnak.

Ily körülmények között gyűjti össze 1657. jan. 14-re az erdélyi hadat, hogy azzal a szerződés értelmében Krakkó fölmentésére siessen.

II.

A mily szép reményekkel indította meg Rákóczi vállalatát, ép oly szerencsétlenül ütött az ki. Nem lehet rajta csodálkozni, hisz azokból, miket előbb felemlítettem, vajmi keveset, avagy épen semmit sem Fűlött; azok mind háta mögött történtek. A lengyel korona fénye elvakította s nem látta azt a nagy vihart, a mely föléje közeledik. Ő maga tett mindent, mint absolut fejedelem, önként; tanácsosai, ha közülük akadtak is. kik fejedelmük tervét nem pártolták, nem merték véleményüket, megmondani.

Erdély nemességének szilié, virága kisérte a fejedelmet arra a merész vállalatra, melynél nagyobb, a mint egykorú franczia író mondá, nem folyt abban az időben a földön.

Márcz. 28-án érkezett Krakkó alá. Útjában fogadta Szelep- csényi püspököt, ki egy magyar küldöttség élén visszatérésre akarta bírni, de sikertelenül. Apr. 11-én találkozott X. Károlylyal;