Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
ntil fölötte lévő levegő is nagy mértékben lehűl és a hideg lassan fölfelé terjedvén, a felsőbb régiókban a hőmérsékletcsökkerés folytán, völgyelés támad, a melybe a szomszédos levegő áramlik; így tehát légnyomás-maximum jön létre. A nehéz, lehűlt levegő, hogy az egyensúlyt helyreállítsa, oldalvást a melegebb tájak felé áramlik, tehát lent a maximumtól, fent pedig a levegő minden oldalról a maximum felé áramlik. Ez esetben tehát két áramlás van. A lég- nyomásmaximumnak bizonyos állandósága van, hetekig, sőt hónapokig is eltart; a két áramlás egymást kiegészíti, a mit az egyik lent, a földfelületen elvezet, azt a másik a magasban pótolja és ezen körmozgás addig tart, inig a nap melege a földfelületén lévő hideg levegőt meg nem ritkítja. A légnyomás-minimumok nem oly állandók, mivel nyáron a helyi viszonyok által föltételezett meteorologiai változások sokkal erősebben érvényesülnek mint télen. A kontinensek télen általában olyan meteorologiai hatást gyakorolnak, mint a sikságok, a kisugárzás következtében nagy mértékben lehűlnek és a hideget fölfelé terjesztik. A lehűlt, nehéz levegő, a földfelületen, hogy az egyensúlyt helyreállítsa, oldalvást a tengerek melegebb levegőjébe tódul. A tengerek aránylag melegebb vize fölfelé meleget terjeszt. A szárazföld fölött a levegő, felső régióiban, völgyet képez, mig a tengerek fölött a kiterjedés folytán magasan áll és a szárazföld fölötti völgybe tódul. Miután télen a levegő a hideg kontinensekről a melegebb tengerekre áramlik és ezen utón hőmérséklete folyton növekszik és igy harmat pontjától mindinkább távolodik, a légnyomás-maximumok helyein száraz időjárás és derült ég mutatkozik. A légnyomásmaximumok területei többnyire határozatlan alaknak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a maximumok és minimumok nem mindenkor a síkság közepén — 8 —
