Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
— 30 a levegőt jelentékenyen lehűti. Ezen nhnimun azonban Európa égaljára is gyakorol félreismerhetlen befolyást. Miután Európa északi része egy nagy síkság, a mely kelet felé mindinkább nagyobbodik és az ázsiai síkságoktól sem tenger, sem magas hegységek által nincsen elválasztva, (az Ural nem tekinthető akadálynak) az ázsiai minimum az északi tengerek levegőjének szintén vonzási pontul szolgál. Szibéria és Eszak-Európa partvidékeiről a levegő nagy erővel tódul a Közép Ázsiában keletkezett hézag kitöltésére. Ezen áramlás oly erős, hogy ez által még a mesz- sze fekvő Északi tenger és Skandinávia partvidékének levegője is ezen irányban mozgásba jön és az észak-németországi és oroszországi síkságok fölött vonul el. Útjában víztartalmától mindinkább megfosz- tatik, a síkságoktól megmelegszik és igy még jobban képes hosszú útját megtenni, Ázsia keleti partjai felé egészen a Csendes-óczeánig. Az áramlás az által, hogy folytonosan tart, mindjobban erősbödik. Ez igy tart, mignem őszszel az ázsiai légnyomás annyira nagyobbodik, hogy^ a légnyomás-minimum vonzó erejét elveszti. Az Északi és Keleti tengerről jövő monszunszél nyáron víztartalomban bővelkedik és igy Közép- Európában nagy esőzéseket okoz. Itt könnyen azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy az európai észak-nyugati monszunszél keletkezése tisztán az európai sikságok hatásának szüleménye. Nyáron t. i. a German és Szarmát alföld nagyon megmelegszik és igy Európa nyugati és északnyugati tengerpartjának levegője kénytelen kelet és délkelet felé áramlani. Ezen ellenvetés alapjában helyes volna, ha az Atlanti óczeán fölött uralkodó légnyomási viszonyokkal nem kellene számolnunk. Egy teidntet az izobárokra arról győz meg bennünket, hogy nyáron ép úgy, mint télen az Atlanti óczeán északi felében a légnyomás-maximum a 30 szél. fok körül van, mig
