Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
Izland szélességében légnyomás-minimum uralkodik, minélfogva a tenger és szárazföld közötti hőmérsék- letkülönbség nem olyan, hogy északnyugati monszunszél keletkezhetnék. A közép-ázsiai légnj omás-maximum is gyakorol befolyást Európa meteorologiai viszonyaira, habár nem oly határozott alakban, mint a nyári minimum. Ezen maximum Ázsiában a 14 ész. szél. foktól egészen a 80 ész. szél. fokig és nyugat felé mint egy szalag a 10—42 ész. szél. fokok között csaknem az egész föld körül elterül. Csak a Csendes-óczeánban van az 50—58 ész. szél fokok között légnyomás-minimum. Érthető tehát, hogy a levegő nagyobb részben kelet felé a Csendes óczeánra fog áramlani. Folytonos áramlás lesz itt, a mely a hideg és száraz szibériai levegőt Kelet-Azsiába tereli és ezt mindjobban lehűti. A maximum nyugatra szalagként tovább terjedvén, Európába csak északkeleti irányban tódulhat a levegő. Tehát két ellentétes irányú áramlás jön itt létre, melyeknek kiindulási pontja a Baikaltótól keletre a 49 — 63 ész. szél. fokok között van. Ezen kiindulási pont azonban közel esik a Csendes-ócze- ánhoz, mely magas hőmérsékleténél fogva sokkal hathatósabb vonzási pontot képez, mint Ázsia észak- nyugati és Európa északkeleti részei. A következménye ennek az, hogy a levegő nagy erővel és folytonossággal a Csendes-óczeán felé áramlik. Az Európa felé irányuló áramlás gyenge és pedig annál inkább minél tovább és állandóbban tódul a levegő kelet felé. Európa tehát meg van óva a heves, hideg szibériai szelektől. Ázsia légnyomás-maximuma gyengíti sőt talán meg is szünteti az Európa felé irányuló szibériai szeleket. Azon kérdés is merülhet itt fel, hogy ezen maximum gyakorol-e hatást a Zahara meteorologia
