Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
12 oldal mentén uralkodó hőmérsékleti különbség által tételeztetik fel. A felszálló levegő a lehűlés következtében harmatpontjához mindinkább közeledik és fent a hegycsúcs körül felhő, vagy csapadékképződésre szolgáltat okot. De itt nem szabad azt a körülményt figyelmen kivül hagyni, hogy azon esetben, a mikor meleg levegő hidegbe hatol, a vizpá- rák sűrűsödése nem lehet oly nagy, mint azt első pillanatra gondolni lehetne. A sűrűsödés pillanatában a párákban foglalt melegnek egy része szabaddá válik, a hideg és meleg levegő keveréke tehát fölmelegszik és így, nyilván való dolog, hogy a sűrűsödés eredménye csekélyebb lesz. Reggel jobbára már csak a magasabban és mélyebben fekvő légrétegek között uralkodó légnyomáskülönbség fog hatással bírni. Reggel a völgyek és sikságok már annyira lehűltek, hogy a levegő megsűrűsödik, hideg, nehéz lesz, de nem tud elfolyni, mivel akkor nagy kiterjedésben körülötte szintén alacsony hőfok uralkodik és nagy a légnyomás. Ezen levegő tehát a mélyen fekvő helyeken stagnál, mig a hideg hegycsúcsokon lehűlt levegő a lejtők mentén leszáll, nagyobb légnyomásnak kitéve, megmelegszik és a hideg levegő fölött elterül. Éjjel a magasan álló légrétegek melegebbek, mint az odáig érő hegycsúcsok és igy ezek hűtőleg- hatnak a körülvevő levegőre és ezt leszállásra kényszerítik. Hogy a mélyen fekvő helyeken a hideg levegő összegyűl és e fölött a melegebi) levegő; ebből magyarázható azon tény, hogy reggel a köd és a felhők a völgyekben és síkságokon láthatók és a mikor a nap a levegőt megmelegiti, megritkitja, lassan a hegyek oldalain emelkednek. Vízszintesen haladó légáramlatok csak csekély mértékben szenvednek változást a magánosán álló
