Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1887

egyszersmind vallásosak is legyenek, hogy eszök és szí vök egyformán nemesült legyen, mert „A pasztán tudományos képzés, erkölcsi jellemképzés nélkül kétélű fegyver, mely első sorban arra alkalmas, hogy birtokosa önmagát és a társadalmat sebezze meg vele.“ Látjuk tehát, hogy a nevelés-oktatásnak ethikai és gnostikai feladata van, a melynek teljesítése minden nevelőnek szent kötelessége, hogy igy a lelket arra a magaslatra emelje, melyre az hivatva van, hogy abban meg- legyen az igazi χαλοζά'/αΑέοr. A hit legyen az ember talizmánja, a mely öt megóvja. A nevelés ne legyen hiányos. Tehát arra törekedjünk, hogy a gyermekben az egyik vagy másik tehetséget fejletlenül ne hagyjuk, mért csak akkor lesz az ember egésszé, ha erői összhang zatosan kifejlődnek ; nem szabad tehát az egyik tehetséget a másiknak rovására túlságosan ápolnunk, mert akkor disharmonious lesz az ember, azaz torzalakká lesz úgy szellemi tekintetben, mint testileg, már pedig az a czél, hogy mind a test, mind a lélek aestheticailag szép legyen. Minél tökéletesebbek és harmonicusabbak tehetségeink, annál közelebb jutunk a tökéletes ember eszményképéhez. Kiváló gondot fordítsunk a szellem képzésére, mely az embert minden más teremtmény fölé emeli, hisz a lélek úgy is olyan, mint a bérezi sas, mely· a magasba szeret röpülni. Valóban prometheusi kínokat kellene kiállania a léleknek, ha bilincseiből nem szabadulhatna, nem repülhetne égi hona felé, ahonnan eredett. A testi erők fejlesztése, hogy harmonicus legyen, az magától is értetődik ; de mig egyrészről azt mondom, hogy a test nevelését nem szabad elhanyagolnunk, másrészről hangsúlyoznom kell, hogy első gondunkat a lélek képzésére fordítsuk. hisz Plátó is azt mondja Politeiájában, hogy inkább ápoljuk a szellemet szívhez szóló szép mesékkel, mint a testet kezünkkel, méh' paraenesisét Plátó a szülőkhöz és nevelőkhöz intézi : Πεϊηομεν τά; τροφού; τε v.oé μητέρα; λέ/ειν τοΐ; καϊσί καί πλάττεί)' τά; é υλ'ά; τϋτών τοΐ; μ.ύΑοι; πολΟ μάλλον η τά οώμ.ατα ταΐ; λερήν. Tehát mindenek előtt kedélyét kell nevelnünk a gyermeknek, hogy érezni és szeretni tudjon. Nézzük tovább a kitűnő nevelési elveket, melyeket a görög íróknál találunk. Az ó-korban a nevelésügye a görögöknél állami intézmény volt; igy olvassuk ezt Aristo-