Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1887

mint az igazán tisztességes és szemérmet tűdé példaadás. Ugyanis az a legjobb fegyelmezési módja mind az ifjúnak. mind az öregnek, hogy necsak erényszabályokat kür- tölgessünk minduntalan, hanem jó példa lebegjen szemük előtt. Plat. De leg. 1. V. II. C.: llarwjLős α'ιοω \ρη πολλην, ον Χρυσό)-' χαταΧείκειν, τό ο εοτιν ονχ εχ τον ννν καρχχεΧεν- μ.ατο; το~; νέοι; γιγνόμ,ενον, ό παραχεΧενονται Χίγοντε;, ώ; οεϊ -inn αΙαΧννεο,Χαι τον νεον. ό ο- εμ.φρων νομο^ετμ; το'; -ρεο- βντέροις αν μαΧΧον -καραχεΧζνοιτο αΙσΧννεα^αι τονς νεον;, χχΐ πά)τω)’ μάλιστα ενΧαβεϊσ~αι, μν) τ.οτε τι; αντον ίο·ρ τώ)· ι·έοοι·, ·ί\ XX1 ϊκαχονσι\ ορωντα η Χίγοντά τι των αίσλ'ρών. Tehát nagvon kell óvakoduiok az idősebbeknek, nehogy az ifjak közül valamelyik valami szégyenletes dolgot halljon, vagy lásson, mert ha az öregek is szemérmetlenek, akkor az ifjaknak szükségkép a legszemérmetlenebbeknek kell lenniük: ώ; ό τον αναιαΧ νντονσι γεροντε;, áváyxr\ xa'i rsou; irrxO.yx είναι αναιοεστάτου;. Nem elég csak buzdítani őket, hanem szükséges, hogy maga a buzdító is olyannak tűnjék fel, a milyenre buzdítja az ifjút. U. o. A nevelőknek sokkal inkább arra van gondjuk, hogy az ifjak az ενχοσμια-τ szerezzék meg, mint a tudományokat és a citerázást. Azután gondoskodnak az oktatók — οιοάσχαΧοι ·— arról is, hogy mikor már a gyermekek megtanultak olvasni, akkor azoknak olvasmányul jó költőknek költeményeit a Iják és kényszerítik az ifjakat arra, le gy azokat tanulják meg, mert azokban a régi jó férfiakról sok dicséretes és szép dolgot hallanak; ezt pedig azért teszik, hogy a gyermek igyekezzék azokat utánozni, hogy ő is olyan lehessen. A citerások is gondoskodnak arról, hogy az ifjak roszat ne tegyenek. Azonkívül, ha megtanultak citerázni, ismét más jó költőknek költeményeit tanulják és pedig a melicus költőké1-,, természete 'en olyanokat, melyek a·citerázásra vonatkoznak és rajta vannak, hogy az ifjak lelkében meghonosítsák a rythmnst és harmóniát, hogy szelidebb lelkületuek legyenek stb. Ez vonatkozik arra, hogy Plátó azt igyekszik bebizonyita >i, hogy az erény tanulható. Plat. Prot. XV. C.: Vlsrx ős ταντα si; 6ιοα;χάΧων πίμποντε; τ.οΧί μ. a. XX ον εντέΧΧονται -ε-φ.εΧεϊσ~αι ενχοσμία; των τ.αίοων η γραμμάτων τε χαι χι~αρίσεω; stl>. Plátó a Pol.-ban beszél a számvetési mesterség mivoltáról