Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1885

4

órai szöveg lefordítása után elmondatja a tanár a tanulókkal, hogy a következő tárgyalandó rósz mit tartalmaz. Teszi ezt azért, hogy a tárgy tekintetében elő legyenek készítve arra, a mi még következni fog és hogy a múlt órai, és a majd leforditandó rész közt a kapcsolatot megtehessék. Ez igy egészen helves; különösen ha a tanár figyelme mindig éber és ha ő biztos tudatában van annak, hogy az egész osztály tisztában van mindazzal, a mi eddig tárgyalva volt.

A praeparatio kikérdezésénél, tehát az ismeretlen rész tárgyalásánál megteszik ugyan a kérdéseket egymás után az előadók, de nem tanítanak eléggé. Rendesen többet tesznek föl tanítványaikról, vagyis azon balvéleményből indulva ki, hogy azok többet tudnak, mint a mennyit tulajdonképen tudnak, eme tanítási hibájok mellett nem törekednek arra, hogy tudomást szerezzenek, váljon az egyes szók értelme és alakja a tanulók lelkének öntudatos birtokává váltak-e, nem mondatják el velők helyesen kiigazítva többször azt, a mit ők helytelenül mondottak. Radicális hibájuk a sietés itt is nyivánul.

Az előadás utolsó részét képezi az újnak lefordítása. Itt sokszor megesik, hogy a fordítás helyes ugyan, de nem szép, különben egy classicus szövegnek szép lefordítása a gymnásiumban talán egészen el sem érhető. Egyrészt azért, mert a szöveg classicus lefordítása oly sok tényezőt igényel, a melyek a fiú lelkében még nincsenek meg, s mely tényezőknek a magok összeségében való elsajátítása a gynmasiumi oktatásra szánt idő keretén tulmenne. Másrészt pedig azért, mert egy jó fordítás létesítése, eltekintve a legbiztosabb, soha nem ingadozó grammatikai ismerettől, még egy egész sereg reális, történeti és philosophiai ismerethalmazt tételez föl, mely ismerethalmaz a még mindig grammatizáló gynmasiumi tanuló birtokában alig lehet. Onnan van, hogy a tanár ekkor a szó szoros egyszerű fordítással is megelégszik.

Tudjuk, hogy valamely classicus mű fordításához szükséges az alaki és tárgyi magyarázat. Ez a kettő -—• conditio, sine qua non ; a nélkül a classicusok helyes megérthetése absolute lehetetlen. Itt azt tanácsolnám, hogy olyan helyek, a melyek nagy nehézséget gördítenek a tanulók elé, a melyek a criticusok által kellőképen megvi-