Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)

1964-11-20 / 22. szám

1964 november 20. Kis Dongó Irta: SZITNYAI ZOLTÁN MERÉNYLET A SZIGETEN A mérnök előreküldte autóját s ők hárman gya­log indultak el a Margitsziget felső végéről. Az asszony hallgatagon lépkedett a két férfi között, néha megállt s mély lélegzettel szivta fel a lomib­­lehellet s a nyári virágzás illatát. Szép, meleg éj­szaka volt s a langyos szélzugásban a szerelem só­hajtása szálldosott a fák között. A sétány bét szé­lén, ahová ágaknak sűrű sötétje terült, ábrándozó mozdulatlanságban simultak egymáshoz szerelmes párok a padokon. Az asszony ajkán néha hallha­tóvá sűrűsödött a lélegzet, amint e boldog és ifjú búj kálóknak csókos, ölelkező sorfala közt elhalad­tak. Kicsit irigykedve s azzal a gyöngéden mosoly­gó megértéssel, amit csak asszonyok tudnak érez­ni a szerelem jelenléte előtt. Ereiben irtózatos szá­guldással keringett a vér, amit a vacsora közben elfogyasztott pezsgő könnyű mámora is felkorbá­csolt. Az asszony az édesen jó szédületét érezte, amit csak egy szerelmes férfi ölelő karja hozhat egyensúlyba. Lehunyta a szemét, hogy könnyeb­ben felidézhesse, szinte hallhatóvá tegye azokat a gyöngéd szavakat, melyeket a tánc közben föléje hajló férfi suttogott a fülébe. Egymás mellett ha­ladó lépteik ritmusában néha összesimult a testük, az ujjaik gyors és röpke ölelkezésekben fonódtak össze ilyenkor. Szép, gyönyörű az élet a halhatat­lannak látszó ifjúság nyáréji, csillagos boltozata alatt. Egy szót sem értett férjének szavaiból, aki a megszokásba közönyösödött férjek nyugalmával, eltávolodva haladt a másik oldalán s tudományos értekezések aprólékos és pontosan megszövegezett mondataival arról beszélt, hogy minden bűnöző jel­lemén vannak bizonyos stigmák, melyekből előre meg lehetne állapitani a bűncselekményt, amit majd egyszer elkövetni fognak. — Ni, egy szabad pad — kiáltott fel az asszony. Máris odaröppent 'és elhelyezkedett a pad közepén. A férj jobbról ült le, a mérnök balról. Az asszony a tiltott öröm mohóságával nyújtotta kezét a mér­nöknek a jótékony sötétség leple alatt. Csak arra a pár pillanatra húzta el, mig megvillant a gyufa lángja és a két férfi cigarettára gyújtott. Aztán még mohóbban burkolódzott az erős tenyérbe. — Szóval te azt állítod — fordult a mérnök a férj felé, — hogy egy ember múltjának, életkö­rülményeinek és jellemének alapos ismerete mel­lett, a pszihopatalógust nem érheti váratlanul az, ha az illető mások számára érthetetlenül és várat­lanul valami bűncselekményt követ el. — Kétségtelenül — felelte a férj. — Ez ép oly adottság, mint az organizmus különféle tulajdon­ságai, melyekből pontosan megállapítható a beteg­ségi hajlam, sőt maga a kór is, amit a szervezet idővel kifejleszt magából. A bűnöző hajlam csak a laikusok előtt titkolható, mi, a tudomány embe­rei — s ezt a büszkség némi hangsúlyával mon­dotta — e téren nem ismerünk véletleneket. A mérnök pár pillanatra olyan mélyen eltűnő­dött, hogy ujjának ölelése is meglazult az asszony kezén. Aztán ismét a férj felé fordult: — Mernéd állitani, hogy például engem illetőleg pontosan fel tudnál állitani jellemem képletét. A férj nevetett. Magától értetődik. Ez aztán ■ — Beismeri? — kérdi a bíró. — Mindent beismerek ... — rebegi Tihamér, csakhogy már szabaduljon.. —Szóval a marha és gazember kifejezést va­lóban használta. — Használtam. A másik fél már vallott, kihallgatják a tanukat is s a biró két órakor kihirdeti az ítéletet. Hogy az ügyet átteszik a felsőbb bírósághoz. Ti­hamér kitámolyog. Mit csináljon? Hát ennyit kell neki szenvedi azért a bitangért. S másnap, vasárnap délután a kávéházban már együtt ülnek. Még egy tárgyalás? Nem. Inkább kibékültek. igazán könnyű dolog. Gyermekkaruk óta ismerik * egymást s életük úgy nőtt fel egymás mellett, mint két szomszédos fáé az erdőben. Köröskörül mély csend volt, sehol egy pad a kö­zelben s az elhagyott sétauton már senki sem ha­ladt keresztül. A két cigaretta parazsa vörösen iz­­zott a sötétségben. A mérnök még egy utolsót szip­pantott a dohányfüstből s a felszitott parázs szik­rázó lobbanásánál elszánt és kérlelhetetlen villa­nást pillantott meg- az asszony. Aztán elröpült a cigaretta s elhulló, vékony, piros fonalat rajzolt a sötétségbe. A mérnök mélyet lélegzett. Nyugtala­nító halsejtelemszerüség volt a hangjában, ha nem is lehetett komolyan venni, amit mondott: — No és mit szólnál ahhoz, ha teszem én, akit már kölyök-kora óta ismersz, akiről azt is tudod, hogy kiegyensúlyozott, sőt jónak mondható körül­mények között élek, most hirtelen fegyvert sze­geznék rátok és azt mondanám, hogy ide minden pénzt és minden ékszert? A férj egy pillanatig nem tudott szólni. Azt akarta felelni, hogy butaság s ha mégis megten­né, legfeljebb rossz vicc, de önkénytelenül arra kellett gondolnia, hogy a délután folyamán na­gyobb összeget vett át, amiről egyedül a 'barátja tudott s a pénzt elfeledte páncélszekrényébe zárni. Védekező mozdulattal összébb húzta kabátját, ami­ért nyomban az indokolatlan gyávaság szégyenke­zését érezte. Mérges lett, amiatt is, hogy ilyen ko­molytalan rébuszokat adnak fel neki. A tudomány embere ő, akinek nem hivatása éretlen élcelődések­re válaszolni. Hagyjuk az ilyesmit, beszéljünk más­ról. Az asszony is hallgatott egy ideig, ijedt szo­rongással a szive körül. Még erősebben szorította a férfi kezét, mintha vissza akarná tartani va­lamitől. De ő a gondolat lehetőségét nem utasítot­ta vissza, képzeletekből élő asszonyösztönei már je­leneteket szőttek arra az esetre, ha mégis meg­történnék. Nem akarta hinni, de mégis hitte, hogy lehetséges. Aztán hevesen mondta: — Én . . . én . . . egyszerűen kiütném a fegy­vert a kezéből. Aztán segítségért, rendőrért kiál­tanék. A mérnök mosolygott. Nem olyan könnyű a fegy­vert kiütni az ő kezéből s kissé megroppantotta a vékony ujjakat. Meg elugrani sem olyan könnyű a fegyver elől. Rendőr? Hol akadna olyan rendőr, aki elhinné, hogy az adott esetben, ő a köztudo­más szerint is gazdag ember, közönséges rabló­merényletet követ el, egy régi barátja ellen, akinek társaságában alig előbb kedélyesen költötte el a vacsorát. Hogy az elrablóit pénz bizonyítana? Pénz nála is van. Nagy pénz ? Az is akad. Nem, ebben a furcsa esetben még csak panaszt sem lehetne tenni, mert nem akadna senki, aki hitelt adna an­nak. Magukat tennék nevetségessé. S mindezzel csak azt akarja 'bizonyítani, hogy ha egy ember ki tudta már vívni a közibizalmat egy magasabb társadalmi légkörben, az veszélytelenül követhet el olyan bűncselekményt, ami csak a társadalom aljánál van divatban. S ez egyben válasza is a férj előbbi tételére. Az már bosszúsan felelte: — Ugyan kérlek, csak nem beszélünk komolyan egy ilyen butaságról? S akkor váratlan dolog történt. A kéz, mely az előbb még az asszony kezét ölelte, szinte durván elszakadt attól. Gyors mozdulattal a hátsózsebbe nyúlt s megvillant a sötétben a revolver acélteste. Félreérthetetlen komolysággal hangzott a felszólí­tás.: — Ide a pénzt! Mig hármat számolok. Egy . . . Az asszonyt ellenállhatatlannak látszó nevetés in­gere fogta el, de mire a hangok kibújtak a torkán, csodálatos módon a rémület halk nyöszörgése lett belőlük. A férj önkénytelen mozdulattal a melléhez kapott, ahol a tárcáját őrizte. Azt akarta monda­ni, hogy elég volt az ostoba tréfákból s érezni kezd­te, mint zudul a vére a végtagok felé, sápadt az arca, szólni akar és nem tud. S amit eddig alig lá­tott a sötétben, megélesedik előtte egy szempár csillogása elszántan, félelmetesen. Aztán csak a hangot hallotta, mely keményen vezényelt tovább: — Siessünk, nem érek rá, elő azokkal a bankje-HARMADIK OLDAL Legolcsóbb és legszebb ajándék névnapra, születésnapra, vagy bármely más alkalomra a a “Kis Dongó” Előfizetése egy évre 4 dollár. —. ,-----------------------------------------------------------------------­A “Kis Dongó” uj címe: C/O “Kárpát” Publishing Co. 5705 DETROIT AVENUE Cleveland, Ohio 44102 JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésremi ező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit, Michigan 48217 Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555. Magyar ifjúság lapja a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, G A R FI E L D, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja LaneSuper Service gazolinállomás és SHELLUBRICATION Ternyák István, tulajdonos 1709 LAWNDALE AVENUE (a Lane St. sarkán) Telefon: VInewood 1-2290 Tire és battery szolgálat, valamint megbízható autójavítás. Orvosi receptre készítünk gyógy­szereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit, Michigan 48217 SOLOSY TEMETKEZÉSI INTÉZET 8480 SOUTH STREET VInewood 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3206 Fort Street JohnK. Solosy - Robert M. Gordon DUnkirk 3-1870

Next

/
Oldalképek
Tartalom