Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-07-20 / 14. szám
2-IK OLDAL Kis Dongó 1962 julius 20. A láthatatlanj j ember Irta: H. G. WELLS A rendkívül izgalmas és fantasztikus regény érdekes változatokkal szórakoztatja olvasóinkat. (Folytatás.) Ez pedig azért van igy, mert a porrátörés következtében megsokszorozódnak az élei és a lapjai, szóval az a felület, mely a fényt megtöri vagy viszszaveri. Az üveglapnak csak két felülete van, de a porrátört üveg minden szemcséjének igen sok felülete van, mely a fényt megtöri és visszaveri és alig enged át a poron valamit. Ámde, ha ezt a fehér, porrátört üveget vízbe tesszük, azonnal eltűnik, láthatatlanná lesz, mert a porrátört üvegnek és avíznek a fénytörési indexe majdnem ugyanaz és a fény csak kevésbbé törik meg és verődik vissza, amikor az egyik anyagból a másikba megy át. Az üveget láthatatlanná tesszük azáltal, hogy az övével majdnem azonos fénytörési indexű folyadékba tesszük. Minden átlátszó test láthatatlanná lesz, mihelyt oly anyagba, környezetbe helyezzük, melynek fénytörési indexe azonos az övével. És ha egy pillanatig gondoikozik^íBff *feg Ä gőben is láthatatlanná lesz, ha fénytörési indexét valami módon egyenlővé tennék a levegő indexével. Mert akkor nem lenne sem fénytörés, sem visszaverődés, amint a fény keresztülmenne az üvegből a levegőn. — Igen, igen, — mondotta Kemp, — csakhogy az emberi test nem porrátört üveg! — Nem, — felelte Griffin, — meít még sokkal átlátszóbb! — Értelmetlenség! ,.. — Ezt mondja ön, orvos létére? Hogy felejt az ember! Tíz év alatt már elfelejtette mindazt, amit a fizikából tanult. Jussanak eszébe mindazok a testek, amelyek átlátszók, bár nem látszanak annak. A papiros — például — csupa áttetsző rostokból készült, s azért fehér és nem áttetsző, amiért a porrátört üveg fehér és átlátszatlan. Olajozsük ki a fostok közeit olajjal, úgy, hogy ne legyen másutt fénytörés és fényvisszaverődés, mint a felületeken: mindjárt oly áttetsző lesz a papiros, mint az üveg. De nemcsak a papiros lesz ilyen, hanem a gyolcsrost, a pamutrost, a farost és a csont, Kemp! A hús, Kemp! A szőr' és az idegek, Kemp! Szóval az egész emberi test, kivéve a vér vörös színét és a szőrök festőanyagát: minden áttetsző, színtelen szövetből alkotódik. Ilyen kevés is elég hát ahhoz, hogy láthassuk egymást. Mert az emberi test legnagyobb része, az élő teremtmény rostjában, épp oly áttetszők vagy átlátszók, mint a viz. — Persze, persze! — kiáltott izgatottan Kemp. — Éppen a múlt éjjel gondoltam a tengeri lárvákra, meg a kocsonyástestű puhányokra. — Most végre megért engem? ... Most világosan látja azt, amit én tudtam és gondoltam, amikor hat év előtt elhagytam Londont. De senkinek nem szóltam .róla. Naervon előnytelen helyzetben folytattam a munkámat. A profeszszorom, Hobbema, becstelen tudományos kolóz volt. Lelkiismeretlenül ellopta a más tudományos gondolatát, állandóan kémkedett és leselkedett. Nem közöltem vele semmit, nehogy kénytelen legyek megosztani vele sikeremet. Csendben dolgoztam. Lépésről-lépésre közeledtem az eredményhez. A feltevés kísérletté, a kísérlet valósággá érett. Egyetlen élő léleknek sem szóltam felőle. Befejezett, sikeres munkámmal meg akartam lepni a világot, hogy egy csapásra híressé le-Szeretettel kérjük, ha hátralékban van előfizetési dijával, szíveskedjék azt mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfizetési dijat hessek. A festékanyagok lényegét kutattam, hogy kitölthessem a kísérletem mentében mutatkozó hézagokat és ekkor szerencsés véletlenből — nem előre megfontolt szándékból — fiziológiai felfedezést tettem. -— Mi volt az? — Ön ismeri a vörös vérsejteket. Én átváltoztattam őket fehérre, elszíntelenítettem őket anélkül, hogy az élettani szerepüket bármiben is megváltoztattam volna. — Hihetetlen! — kiáltotta Kemp csodálkozva. A láthatatlan ember felugrott. Fel és alá járkált a kis rendelőszobában. — Elképzelheti, hogy milyen jól emlékszem arfa az éjszakára. Későn volt. Napközben nem dolgozhattam, mert az együgyü, bámész tanítványok egyre zavartak. Néha hajnalig virrasztottam ott. Egyszerre fellobbant agyamba a gondolat. Egyedül voltam a tágas, kihalt laboratóriumban; a nagy lámpák csendes, ragyogó fényt sugároztak. — Átlátszóvá tehetnék egy állatot, egy élő szövetet. Kivéve a szőrében levő festékanyagot. És magamat is láthatatlanná tehetném. És egyszerre tisztán éreztem, hogy mit jelent ez reám nézve, aki csúf külsejű Albínó vagyok. Ez a gondolat tökéletesen hatalmába kerített. Abbahagytam a szűrést, — melyet éppen végeztem, — odamentem a nagy üvegablakhoz c.3 hibázol iám a~ magasan fénylő csillagokra. — Láthatatlan lehetnék — ismételtem. A feladat véghezvitele csodával lenne határos. Én ekkor már tudtam, hogy véghez fogom vinni. És sejtettem a roppant előnyt, amelyet a láthatatlanság biztosítana. A titokzatosság, a roppant hatalom, a korlátlan szabadság. Nem láttam akadályt magam előtt. Gondolkozzék csak rajta. És én, a kopott, szegénységgel sújtott, visszataszító külsejű tanárjelölt, aki együgyü fiukat tanít valami vidéki kollégiumban, egyszerre mindezt megszerezhetném. Kérdezem magától, Kemp, hogy mit tett volna az én helyembe? ... Mindenki rávetette volna magát erre a felfedezésrse. És én még három évig dolgoztam irtózatos, egétverő erőfeszítéssel. Minden legyőzött nehézség után újabb áthághatatlannak látszó akadály tornyosult előttem. S valahányszor fölkusztam egy szédületes meredeken, megint egy másikat pillantottam meg, amely még magasabb, még szédületesebb volt. A sok részlet, a sok figyelmen kívül hagyott apróság. És a csüggedés és a kétségbeesés. És a tanárom, a terhes vidéki professzor, aki mindig lesett és zaklatott: hogy mikor teszem már közzé a munkámat? zuk meg a feher papirost, tölt- pontosan megfizeti. MÉG KAPHATÓ AZ 1962-ES ÉVI Históriás Kalendárium Az Ízléses kivitelű, képes amerikai magyar naptár megrendelhető a “VASÁRNAP” kiadóhivatalában. Ára: $1.50. — írjon erre a címre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 SOUTH BELLE VISTA AVENUE Youngstown 9, Ohio. Orvosi receptre készítünk gyógyszereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan. És a tanulókkal való kínlódás! Három teljes évig gyötrődtem igy! — És háromévi titkos, képtelen erőfeszítés után rájöttem, hogy nem tudom befejezni a munkámat. Lehetetlen volt. Lehetetlen. — Hogyhogy? — kérdezte Kemp. — Pénz — mondotta a láthatatlan ember. — Nem volt pénzem. Az ablakhoz ment és kibámult a verőfényes vidékre. Azután hirtelen visszafordult: — Megloptam az öregemet! Kifosztottam az apámat! Halkan, szinte suttogva tette hozzá: — A pénz nem volt az övé! És ő agyonlőtte magát! XX. FEJEZET. A great-portland-utcai házban. Kemp dermedten ült egy percig és lélektelenül meredt arra a fejetlen alakra, aki háttal feléje fordulva, kinézett az ablakon. Majd összerezzent, j eSZéb&^jttíutt' 'varaim, íeiUgTouv, megfogta a láthatatlan ember karját és elvezette az ablaktól. — Ön fáradt — szólt hozzá részvéttel. — És míg én kényelmesen ülök a karosszékben, ön addig föl-alá futkos! Foglalja el az én helyemet. Griffin hallgatott egy darabig, majd hirtelen tovább folytatta: — Mikor ez történt, én már nem voltam a kollégiumban. Ez multév decemberben volt. Szobát béreltem Londonban, tágas, butorozatlan szobát egy piszkos, régi házban, a rosszhirü, szennyes great-portlandíutcában. A szoba csakhamar megtelt az apám pénzén vásárolt kísérleti eszközökkel. A munka állhatatosan, sikeresen haladt. Minden nap közelebb vitt egy lépéssel a célomhoz. Olyan voltam, mint a sürü ködből kilépő ember, aki váratlanul értelmetlen rémdráma közepébe bukkant. Eltemettem az apámat. (Folytatjuk.) JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555
