Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-07-05 / 13. szám
1962 julius 5. 3-IK OLDAL GYERMEKROVAT A NYÁR Kis Dongó__________ Júliusi naptár A gyerekeknek a régi Magyarországon julius a vakáció, a nyaralás, a gondtalanság, a sport és játékok hava volt. Akit a szülei nem vihettek el a Balaton mellé vagy a Mátrába vagy akármilyen szerényebb levegőváltozásra valamely kies hegyes-dombos és patakcsobogástól vidám helyre (és Magyarország gazdag az ilyen tündér-szépségü helyekben), annak sem volt oka szomorúságra. A nagy városok és főként Budapest annyi nyári örömöt tudott nyújtani strandfürdőivel, uszodáival, erdőshegyes környékével, fás-bokros játszótereivel, hogy a legszegényebb gyer'ek is mindig ktünőnően tölthette a vakációt. Hivatalos egyházi vagy nemzeti ünnep nincs is julius havában, de melyik gyereknek fontos az ünnep, ha nincs iskola? Ám azért néhány érdekes, vagy jelentős dátumot ebben a hónapban is meg kell jegyeznünk. 2-IKÁN, Salós Boldogasszony napján Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatását ünnepli az Egyház. A nagy magyar neve az aratási ünnepségekkel függ össze. . 16-IKA, Karmelhegyi Boldogasszony, a legrégibb Szűz Mária megjelenés ünnepe. 21-IKE, Nándorfehérvár megvédésének évfordulója, fontos magyar dátum, mert 1456-ban a magyar seíegek Hunyadi János vezetése alatt hosszú ostrom után ezen a napon verték vissza Nándorfehérvártól a törököt, olyan súlyos vereséget mérve rájuk, hogy a “török veszedelem” hosszú évtizedekre eltávolodott Európától. Ez a dátum nem pirosbetüs ünnep, de tudni kell azt, hogy mégis mindennap ünnepeljük: A déli harang-szó Hunyadi János nándorfehérvári diadalának emlékét hirdeti az egész világon. 26-IKA. Szent Anna napja. A Boldogságos Szűz édesanyja nagy tiszteletnek örvendett Magyarországon, ezért van az az Anna név annyira elterjedve. A gazdaasszonyok védőszentje. 29-IKE, Szent László király, halálának napja. A szent király 1095-ben halt meg ezen a napon. Akár életéhez, úgy halálához és temetéséhez is csodás történeteket fűznek. A legendák szerint Szent László halála után is segítségére volt szeretett népének.--------------iS ' ■ — GYEREKSZÁJ — Na, Benőke, — szól a nagynéni a kis diákhoz, akinél vendégségben van, — hogy ízlett az ebéd? — Hűm! ... — feleli a gyerek, — nálunk is ilyen rossz ételeket főznek, de legalább többet adnak. Ha beköszönt a meleg nyár, minen ember fürdeni jár. Hej, bizony jól is esik ám a fürdés. Hőségtől ellankadt tagjaink felfrissülnek az üditő viztől. Testünkről lemossuk a port, az izzadságot. Ez előmozditja egészségünket is. Nyáron érik a gabona. Ilyenkor van az aratás és szénakaszálás ideje. Ezek nagyon terhes munkák, de az edzett földmives’azért jó kedvvel végzi azokat. A legtöbb gyümölcs is nyáron érik. Az érett gyümölcs igen egészséges eledel. Ámde az éretlen gyümölcstől könynyen meg lehet betegedni. Az okos gyermek sohasem eszik éretlen gyümölcsöt. Takarítják mái* az Isten áldását. Megérett a búza a kasza alá, sarló alá, learatják. Julius az aratás hónapja. Ez a hónap a legnagyobb munka ideje faluhelyen. Ilyenkor mutatja meg a magyar ember, milyen acélos a karja. Aki meg tudja fogni a kasza nyelét, az mind dologba áll. öreg és ifjú versenyt vágja a rendet. Az a büszkesége a magyar embernek, hogy elmondhassa a népdallal: Vagyok olyan legény, mint te, Vágok olyan rendet, mint te! Hajnalban két órakor már dolgoznak az aratók. Amikor a városi ember még javában alszik, a mezei munkás már ott áll sorban a ringó kalász előtt és megkezdi a munkát. Elől mennek kaszával a férfiak, az aratók, utánuk sarlóval az asszonyok, leányok, a marokszedők. Szép ám ez a munka! Ép most kél a nap, megaranyozza az égboltozatot. A pacsirta énekelve lebeg az aratók feje felett. Dicséri az Istent. Peng a kasza, az érett kalász ledől. A kalászt kévébe szedik és kötik, aztán a kévét keresztbe rakják. Egész nap dolgoznak, még napszállta után is. Sokszor éjjeli tizenegy óráig. Az aratónak nincs több pihenője délebéd után egy óránál és éjszaka Nyaranta néha tikkasztó a hőség. Sokáig nem esik az eső és a nagy szárazság kiöli a veteményeket, elperzseli a legelőt és a rétet. Bizony ez gyakran rossz termést, drágaságot és ínséget is okoz. Máskor meg nagy égiháborü van. Az ég hirtelen elborul. A felhők összetorlódnak. Villám villámot ér. Hatalmas égdörgés rázza meg a levegőt. Majd megnyílnak az ég csatornái s bőven hull az eső. A levegő lehűl, a forróság csillapul, ember és állat felfrissül. Nyáron a nappalok hosszabmak, mint az éjjelek. A mezei munkások már napkeltekor munkához fognak és késő estig dolgoznak. No, majd pihenhetnek a hosszú téli estéken. vágy három óránál. A forró napban szakadatlan dolgozik, csak akkor áll meg, mikor a kaszáját élesíti. No meg, ha eszik. Délebédkor Jehever egy órára a buzakereszt árnyékába. Alszik egyet s azután ujult erővel folytatja az aratás nehéz munkáját. Mikor elvégződik az aratás, ameddig a szem ellát, belepi a határt a sok buzakereszt. Az aratók pedig bevonulnak a faluba, vagy városba. Elől mennek a marokszedő lányok. Színes szalagokkal díszített kalászkoszorukat és kereszteket visznek. Utánuk az asszonyok, legények, férfiak, gyerekek. Énekelve vonulnak végig az utcán s velük örvend a falu apraja, nagyja. Hál’ Istennek. Vége az aratásnak. Manapság azonban az aratók munkáját is megkönnyitik a gépek. Hatalmas aratógépek végzik el azt a nehéz munkát, mait azelőtt az acélizmu emberi kéz végzett. MAI LÁNYOK Olgica egy könyvet hozott haza. A mama belepillant és igy szól: — Olga, ezt neked nem szabad olvasni. — Ugyan mama, ne legyél olyan gyerekes! mm wm mm. .mt ARATAS A térkép Minden'tárgyat le lehet rajzolni. A tárgyak rajzát képnek nevezzük. A földet, vagy ennek egyes részeit, például lakóhelyünket, a környéket vagy még nagyobb területet is éppen úgy lerajzolhatunk, mint bármely tárgyat. Azt a képet, amelyen valamely nagyobb terület kisebbítve van lerajzolva, térképnek nevezzük. A térképen a világtájak szerint tájékozzuk magunkat. Ha arccal a térkép felé állunk, akkor fölfelé van észak, lefelé dél, jobb kezünk felé kelet, bal kezünk felé pedig nyugat. Hogy a térképen eligazodhassunk, meg kell ismernünk a rajta levő jegyek jelentését. A térképen láthatunk vastag, szaggatott vonalakból álló kanyargós láncolatot; ezek az ország határát jelzik. Széles festett sáv is szokott mellettük lenni. Az ország belsejében látható vékonyabb szaggatott vonalkák a megyék határait mutatják. A kanyargó fekete vonalkák a folyóvizeket ábrázolják. A párhuzamos vékony vonalak az országutakat, a fekete-fehér tarka vonalpár pedig a vasutakat jelzi. -Ahol a térkép színe fehér vagy zöldes, ott sik terület van. Ahol vastagodó, meg vékonyodó görbe vonalak vannak egymás mellett, ott domb vagy hegy van. Ahol sürü vízszintes vonalak határok közé vannak szorítva, ott tó áll. A tengert is úgy jelölik, de legtöbbnyire kékes színűre szokták festeni. A térképen látjuk a városok és helységek neveit föirva, de a hely fekvését a nevek mellett álló kalákák vagy pontok mutatják. A karikával kerített pont nagy város, a karika maga kisebb város, a pont maga falu. Ahol a karika helyett csillag van, ott vár áll. Ha a karika mellé egy kis dézsa van rajzolva, arról megtudjuk, hogy ott gyógyfürdő van. A vasúti állomásokat kis zászlóval, a gőzhajóállomást horgonnyal, a postaállomást trombitával, a csatahelyeket pedig keresztbe tett kerddal szokták jelezni. A kisebbített mérték (u. n. lépték) is rajta van a térképen, mellyel az egyes helyek távolságát meg lehet mérni. CSERKÉSZEKNEK TÁJÉKOZÓDÁS A SZABADBAN Hogyan tájékozódunk sivatag közepén, holdtalan, csillagtalan éjjel, iránytű nélkül, egy zsebórával? . . . (• • • • )3[3J[ UBA BJ -.iB :[oq5jutu0AU3j B qiunjp bjo zb ioqe sa qunpzaq iuSojoj ubs -sbi UEjnzg ‘3[3j qunSBui [babC -tUBjnuiÁgBu B ‘qnzssaj aaquru -3ÄU3} H°lhíu b jBjoqasz y)