Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-04-05 / 7. szám
1962 április 5. 3-IK OLDAL Áprilisi naptár Április elseje, úgy is mondják: “bolondok napja”. Magyarországon szokásban volt a “becsapás”, “ugratás”. Ugyan melyik gyerek, vagy akár felnőtt nem “járatta bolondját” pajtásával, ismerősével, vagy azok ővele? Bolondul kezdődik a hónap és odahaza az időjárás is megtartotta ezt a bolondériát. A legszebb tavaszi napon is egyik pillanatról a másikra megeredt az eső, vihar kerekedett, szél támadt, vagy esett a hó, ahogy neki tetszett. Ezidén a Megváltó szenvedésének és halálának hete, a Nagyhét, 15-én kezdődik. Ez Husvét hete, amely gyönyörű egyházi szertartásaival és ezernyi szines, vidékenként változó népszokásaival, és bennsőséges hangulatával különösen szép és megható volt otthon Magyarországon. 19- ike, Nagycsütörtök, népiesen Zöldcsütörtök, mert a hagyományok szerint csaknem minden családnál spenót került az asztalra. A reggeli misék nagy harangzúgása után a Feltámadásig még csak egy lrisharang sem szólalt meg többé, mert azt mondták, hogy: a harangok “elmentek Rómába”. 20- ika, Nagypéntek, Isten Fiának, Jézusnak keresztrefeszitése és halála napja. Minden templomban felállították a Szent Sirt, a halott Krisztus Tiasz-, gipsz-szobrával, s nagyobb városokban, ahol sok a nép, néha fél nap is eltelt a “szentsir-látogatással”, olyan szépek is voltak ezek a feldíszített sírok! 21- ike Nagyszombat, gyönyörű és megható feltámadási körmenetekkel, amilyenek csak Középeurópában voltak szokásban. A körmenet élén a feltámadt Jézus szobrát vitték az Utcákon végig, a hosszú sorban térdeplő és éneklő hívek között. Akkor újra megszólaltak a “Rómából visszatért” harangok s a körmenet után pompásan esett a hagyományos tormás, meleg sonkából, keménytojásból és húsvéti kalácsból álló vacsora. Azóta az Egyház rendje is megváltozott a nagyizombati böjttel kapcsolatban. 22- ike, Husvét vasárnapja. A gyerekek felébredéskor az ablakban megtalálták a húsvéti nyuszi ajándékait és nagy volt iz öröm a családban is. 23- ikán, Husvét hétfőn, a fiuk sorba látogatták leányjpatásaikat “húsvéti locsolásra” cs Husvét keddjén a lányok ▼isszalocsolták őket, kamatostól. Úgy a fiuknak, mint a lányoknak pirostojás járt ezért.. 25-ike, Szent Márk, a buza•zentelés napja a legtöbb magyar vidéken. Lapképviseló'ket AZ ORSZÁG MINDEN RÉ• SZÉBEN FELVESZÜNK. Kis Dongó GYERMEKROVAT Tavaszi madárhangok Kora tavasszal megszólal a cinege. Azt mondja ez a kis madár: Nyitni kék! Nyitni kék! A szőlősgazda megérti. Fogja a kapát és belefog a szőlőnyitásba. Ilyenkor már kering a szőlőben a nedv, ki kell tehát szabadítani a takaró alól, hogy rügybe szökhessen. Mikor már az erdő és a kert fái kilombosodtak, megjön téli tanyájáról az aranyszínű málinkó vagy sárgarigó. Nagyon szépen szól, akár a furulya mély hangja: Kell-e dió, fiú? A feketerigó meg igy furulyázik: Huncut a biró! Földrajzi alapismeretek: A látókör Ha a toronyból, hegyről, dombról, vagy más magasabb helyről körültekintünk, messze ellátunk mindenfelé. Ki nézett már körül valamely magas hegyről? Az a kör, amelyet szameinkkel ilyenkor belátunk, a látókör. Minél magasabb helyen állunk, vagy minél kevésbbé akadályozzák a tárgyak (fák, épületek, stb.) a kilátást, annál nagyobb a látókörünk. Mi minden esik látókörünkbe, ha helységünknek valamely magas pontjáról körülnézünk? A szántóföld felett a magasban a kis pacsirta ezt mondja: Dicső, dicső Kikelet, kikelet, Kivirit, kivirit A virág, a virág Mind! A gyerekek sült burgonyát ettek vacsorára. Fújták az ujjúkat, mert forró volt nagyon. — Milyen furcsa — mondta Laci — az emberek gyökeret is esznek, nemcsak gyümölcsöt? — Miért gondolod, hogy a krumpli gyökér? — kérdezte nagyapa. — Mert a földben terem. Láttam Csengődön, hogy szedték fel kapával a bokor aljából. — Igaz — mondta nagyapa —de mégsem gyökér. A krumpli a növény gumója. Olyan része a burgonyanövénynek, mint a lakásunknak az éléskamra. A burgonyanövény kis éléstárába, a gumóba sok tápláló nedvet gyűjt, ő sem saját magának gyűjti, hanem a gyerekeinek. A fiuk nevettek. — A gyerekeiknek? Miféle gyerekei vannak a burgonyának? — Hozzál csak ide egy nyers krumplit, Andris — mondta nagyapa. Andris fürgén hozta a burgonyát. Szép nagyot választott. — Látjátok ezeket a kis csomókat? — mondta nagyapa, és apró rügyekhez hasonló kis dudorodásokat mutatott a burgonya felületén. — Ezek a burgonyagyerekek. Tavasszal, mikor felhoztam a burgonyát a pincéből, egész hosszú hajtások voltak rajta. Amikor hámoztuk, letördeltük őket. — Igen, én is emlékszem — mondta András. — A burgonya meg egészen ráncos, fonnyadt volt. — Azért volt ráncos — mondta nagyapa — mert a kis hajtások kiszívták belőle a tartalékot tápláló nedveket. Ebből nőttek, fejlődtek. Ha a gumót a földben hagyjátok, a fejlődő hajtások lassankint A fecske visszatér régi fészkéhez, kitatarozza. Fészke sárból épül, a madár nagy ügyesen megtapasztja, közbe fűszálakat, szalmát is belevegyit. Már hajnalban ott ficserékel valami faágon, rúdon az ablakunk előtt. mind elhasználják a benne levő nedveket. A gumó elszárad, de a hajtásoknak már nincs is rá szükségük. Megnőttek, megerősödtek. Szép nagy levelekkel lélegzenek a föld felett. Lenn pedig, a földben, erős gyökereik nőttek. Ezek m maguk is meg tudják szerer fel tudják szívni a földből nedvességet. Csak essen az es., nincs gondja többé a burgonyának. De mintha csak érezné, hogy uj tél közeledik: most már az uj növény is fejleszt ilyen gumókat a gyökerein. így ujul évről-évre a burgonyanövény. És igy termi nekünk a finom, lisztes gumókat, hogy nekünk sem kell éheznünk a télen át. A gyerekek elgondolkoztak. Most Laci szólalt meg: — Honnan tudták az emberek, hogy a burgonyát meg lehet enni? — Az emberek sok mindent próbáltak, amig rájöttek, hogy melyik növényt lehet megenni, s hogy a levele jobb-e, vagy a gyümölcse. Vagy éppen a földben rejtőző igénytelen gumója. A burgonyának is előbb sötét bogyóját kóstolták meg, de attól bizony betegek lettek. Kidobták a szemétre. Egy kisfiú szedte fel az eldobott növényt, s megkóstolta a szép fehérre sült gumóját. így jöttek rá, hogy az jobb, mint a gyümölcse. A burgonya Amerikából került Európába. Még Mátyás király nem ismerte. Csak később hozták be Európába Amerika felfedezői. Drága pénzért árulták. Eleinte csak a királyok meg a nagyurak lakomáin lehetett sült krumplit vacsorázni. A gyerekek nevettek. Furcsa is volt elgondolni, hogy a sült krumplit valamikor csak a királyok ették! Az épületek, legelők, rétek, szántóföldek, hegyek, erdők, vizek: szóval mindaz, ami a helység körül van, a helység környéke. Hogy a szabadban tájékozódni tudjunk, a látókörnek egyes részeit vagy táját bizonyos nevekkel nevezzük el. A látókörnek azt a táját, ahol a Nap fölkel, Keletnek, — azt a tájat pedig, ahol a Nap lenyugszik, Nyugatnak nevezzük. Ha úgy állunk Kelet és Nyugat közé, hogy jobbról legyen Kelet, balról Nyugat, akkor arcunk Észak felé van, hátunk mögött pedig a Dél tája van. Na most álljatok fel arccal Északnak és mondjátok ez ezt , kis verset: Előttem van Észak, Hátam mögött Dél, Balra a Nap nyugszik, Jobbra a Nap kél. És ezzel, a kis verssel már meg is tanultátok az égtájak neveit. Mi lehet még helységünkön kívül Észak felé? — Hát Kelet felé? — Dél felé? és Nyugat felé? De vannak ám olyan tárgyak is, melyek Dél és Kelet közé esnek; ezek délkeletre fekszenek. Nevezzetek meg ilyeneket! Most már találjátok ki azt is, hogy ha Dél és Kelet között van délkelet, akkor Észak és Nyugat közötti iránynak mi lesz az elnevezése? Most foglaljuk össze: A látókörnek négy fő tája van: Észak, Kelet, Dél, Nyugat. A látókör fő égtájain kívül mellék-égtájak is vannak: Északkelet, Délkelet, Délnyugat és Északnyugat. Magyar ifjúság lapja a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja A BURGONYA
