Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-09-05 / 17. szám
2-IK OLDAL 1962 szeptember 5. Kis Dongó A láthatatlan ember Irta: H. G. WELLS A rendkívül izgalmas és fantasztikus regény érdekes változatokkal szórakoztatja olvasóinkat. (Folytatás.) Később meg akartam fogni, hogy elhallgattassam, de semmiképpen sem hagyta magát. Hol itt, hol amott nyávogott a szobában. Végre kinyitottam az ablakot és nagy zajjal hajszolni, kergetni kezdtem. Azt hiszem, hogy erre megijedt és kiugrott. Azóta sem nem láttam, sem nem hallottam többé. Ekkor, Isten tudja miért, ismét édesapám temetése jutott az eszembe. A szeles, kopár domboldalt láttam. Nem bírtam elaludni. Zugó fejjel, éberen hánykolódtam a hajnali pirkadásban. Lemondtam hát az álomról, sétálni indultam. Csak nem akarja elhitetni velem, hogy egy láthatatlan macska szabadon sétál Londonban? — kiáltott fel Kemp. — Ha meg nem ölték, miért ne? — kérdezte a láthatatlan ember. — Tényleg, miért ne? — kérdezte Kemp. — De folytassa csak, nem akartam félbeszakítani. Valószínűleg elpusztították. Négy nappal később még életben volt. A Tichfield Streeten nagy tömeget láttam; az öszszeszaladt emberek azon tanakodtak, hogy vájjon honnan hallatszik a macskanyávogás. Hallgatott pár percig. Majd hirtelen újból beszélni kezdett: — Igen, még jól emlékszem a nagy változást megelőző reggelre. Bizonyára végigmentem a Great-Portland Streeten, mert egyszer csak ott voltam az Albany utcában, a kaszárnyák előtt: Lovaskatonák nyargaltak a gyakorlótér felé, azután egyszer csak a Primrose-Hille lejtőjén ültem, a ragyogó napsütésben és igen rosszul éreztem magam. Verőfényes, januári nap volt. Egyike azoknak a napsütéses, fagyos napoknak, mely a nagy hóesést megelőzte abban az esztendőben. Agyam túlságosan elbágyadt arra, hogy kieszelje cselekvési terveimet. Meglepett a tudat, hogy most, amikor olyan közel állok a nagy diadalhoz, mennyire közönyössé lettem mindennel szemben. Úrrá lett felettem a kimerülés. A négyesztendei túlfeszített munka megbosszulta magát. Nem maradt erőm sem érzésre, sem cselekvésre. Közömbös fásultságba zuhantam, hasztalan kerestem lelkesülő erényemet, mellyel a hosszú kisérletsorozatba belefogtam. Elvesztettem szenvedélyes tudományos érdeklődésemet, amely annyira elhatalmasodott felettem, hogy még őszhaj u apám feláldozott becsületét is elfeledj tette velem. Most már semmi sem birt fontossággal előttem. De azt mégis éreztem, hogy ez csak átmeneti állapot lehet. Az álmatlanság és a szünet nélküli munka következménye. És hogy vagy megfelelő izgatószerre, vagy feltétlen nyugalomra van szükségem, hogy újból magamhoz térjek és megtaláljam elpazarlot erélyemet. Csak az az egy rögeszmére valló eszme uralkodott felettem, hogy meg kell valósítanom tervemet. Még pedig minél előbb. Mert a pénzem máris fogytán van. Körülnéztem és láttam a domboldalon játszó gyermekeket. A leányokat, akik vigyáztak reájuk és kiszíneztem magamban az elképzelhetetlen előnyöket, amelyeket majd biztosit számomra a láthatatlanság. Egy idő múlva hazavánszorogtam, ettem valamit, bevettem jó adag erős sztrichnint és ruhustól végigfeküdtem az ágyamon. A sztrichnin hatalmas izgatószer, Kemp. Megszünteti a fáradságot. — Pokolian erős, — hagyta iá Kemp, — olyan, mint a palackba zárt ördög. — Uj erőre éledve, de igen Szeretettel kérjük, ha hátralékban van előfizetési dijával, szíveskedjék azt mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfizetési dijat pontosan megfizeti. ismeri ezt az állapotot. — Ismerem! — Valaki kopogtatott az ajtómon. A házigazdám volt, hosszú, szürke kaftánban, zsíros papuccsal a lábán, öreg lengyel kereskedő, aki kérdezősködött, meg fenyegetődzött. Azt állította, hogy én egy macskát kínoztam az éjjel — ez a feltevés az öreg asszonytól származhatott. Követelődzött, hogy ő tisztán akar látni. Tudni akarja, hogy mi történik a szobájában. Az állatkínzás szigorúan tilos, ő nem akarja, hogy őt is megbüntessék. Én tagadtam a macskát. Ekkor meg azt panaszolta fel, hogy a kis gázmotor zúgását hallani lehet az egész házban. Ez igaz is volt természetesen. Mialatt beszélt, gyanakodva bekémlelt a szobámba. Kíváncsian tekintgetett széjjel ezüstkeretü szemüvege felett. Megijedtem, hogy hátha valamit kiles titkomból. Gyorsan elébe álltam, hogy ne lássa a két kis összpontosító gépemet. Ez azonban csak fokozta a kíváncsiságát és a gyanúját. Vallatóra fogott, hogy mit dolgozom? Miért vagyok ilyen zárkózott, ilyen titoktartó? Nem tiltja-e a törvény ezeket a kísérleteket? Nem életveszélyes-e a munka, amibe belefogtam? Nem fizetek többet a rendes lakbérnél és hátha levegőbe röpítem a házat? Ha kétes negyedben lakik is, de az ő há?.& lAMK&g ícitéticiúil tisztességes ház volt. Elvesztettem higgadtságomat. Rá is rivalltam, hogy takarodjon ki. Tiltakozott. A jogairól motyogott valamit. Megragadtam a nyakánál fogva és kilóditottam a szobából. Valami recsegett az ujjaim között és a követelődző gazda elvágódott saját folyosóián. Becsapta mutána az ajtót. Bezártam és az idegességtől reszketve leültem gondolkozni. Kint a folyosón az öreg még toporzékolt egy darabig, de rá sem hederitettem. Aztán elment. De ez elhatározásra érlelte a szándékomat. Nem tudtam, hogy a házigazdám mit tervez ellenem és hogy mire jogositja fel a törvény. Uj szobát béreljek? Ez nagy késedelmet jelentene számomra. Azután mindössze húsz fontom maradt. Ez az összeg is bankban volt, letétben. Eltűnni! ... Ellenállhatatlanul csábított a gondolat. Keresni fognak. Átkutatják majd a szobámat. — Dühös erély szállott meg arra a gondolat'-a, hogy a munkámat meghiúsíthatnák, vagy napfényre hozhatnák eddig elért eredményeimet. Magamhoz vettem csekk-könyvemet és három jegyzet-könyvemet — az a nyomorult csavargó bírja most őket — és mindent föladtam. Poste restante címeztem meg a csomagokat. Ezután egyenesen hazamentem. A lépcsőházban a házigaz-MÉG KAPHATÓ AZ 1962-ES ÉVI Históriás Kalendárium Az ízléses kivitelű, képes amerikai magyar naptár megrendelhető a “VASÁRNAP” kiadóhivatalában. Ára: $1.50. — írjon erre a címre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 SOUTH BELLE VISTA AVENUE Youngstown 9, Ohio. Orvosi receptre készítünk gyógyszereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan. dámmal találkoztam. Nehézkesen csoszogott a lépcsőn fölfelé. Amikor meglátott nagyot ugorva tért ki előlem. Maga is nevetett volna, ha látja. Elképedve bámult utánam és úgy becsapta az ajtót, hogy az egész ház dongott bele. Hallottam, később, hogy óvatosan az ajtóm elé lopakodik, de én nem törődtem vele. Az öreg az ajtóm előtt habozott egy darabig azután elsompolygott. Hozzákezdtem az előkészületekhez. Mindent elvégeztem ezen az estén és a rákövetkező éjszakán. Bevettem a porokat, melyek a vért szintelenitik s amig a hatásuktól bódultán hevertem, hallottam, hogy ismételten kopognak az ajtómon. A kopogás abbamaradt, a lépések eltávolodtak, majd megint hallottam, hogy valaki odajött az ajtóm elé. Láttam, hogy valami papirost dugnak be a küszöb és ajtónyitás között, összehajtott, kék papiros volt. Dühösen felugrottam az ágyról. Feltéptem az ajtót és ráförmedtem a házigazdámra: _____ — Nos, mit akar megint? Az öreg valami kilakoltatási felszólítást nyújtott felém. De valami furcsát láthatott a kezemen, mert meghökkenve tekintett fel az arcomra. Megtántorodott és elakadó lélekzettel meredt rám. Azután hörögve felsikoltott, elejtette a gyertyáját és az Írást. Tapogatódzva, bukdácsolva menekült a lépcsőkön. Becsaptam az ajtómat, bezártam, aztán a tükörhöz siettem. Most már értettem az öreg rémületét. Az arcom fehér volt. Olyan fehér, mint a márvány. De a kísérlet maga irtózatos szenvedéssel járt. Szörnyű, szorongató fájdalom gyötört egész éjjel. Félájultan hevertem az ágyamon, összeszoritottam fogaimat tehetetlen kínomban. A bőröm tüzelt, testem lázban égett. Mozdulatlan hullaként tűrtem kemény, könyörtelen halálkint. Most már értettem, miért nyávogott olyan panaszosan a macska, mielőtt kloroformmal el nem kábítottam. (Folytatjuk.) JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555
