Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1961-01-05 / 1. szám

1961 január 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 5-IK OLDAL füstfaragót balra kerüljük ki, amikor elhaladunk mellette. Ha csak egy ujjal is megérintjük kormos ruháját szilveszter éj­jelén, máris szerencsére tartha­tunk számot az uj esztendőben. Vigyázni kell azonban arra, hogy a kéményseprő valódi le­gyen, ne pedig alkalmi ké­ményseprő, mert akkor az egész szerencseszerzési manő­ver kútba esett. Megölelni sem ajánlatos sem az igazit, sem az álkéményseprőt. A sziveszteri és újévi babo­nás szokások közül a legtöbb jóslással van egybekötve és többnyire ahhoz kapcsolódik, abból próbál a jövőre, szeren­csére, termésre, egészségre, de főleg a lány férjhezmenetelére következtetni, amit először lá­tunk vagy hallunk az uj esz­tendőben. Ezek közül a szoká­sok közül az ólomöntés és al­­mahéjdobás a városi ember előtt sem ismeretlen. A legtöb­bet azonban, igy például a galuskafőzést, a szöszrázást, a papircsillagvágást, a papucs­dobást, a kerítés karóinak megolvasását, a disznóólrugást és a böjtölés utáni álomból va­ló jóslás szokását inkább csak falun ismerik. AZ ÓLOMÖNTÉS abból áll, hogy az ólmot ka­nálban megolvasztják és ami­kor már folyékonnyá vált, egy edény vízbe vagy pedig hideg vas- vagy kőlapra öntik. A hir­telen lehűlő ólom formájából aztán a jövőre következtetnek. Különösen eladó sorban levő falusi lányok próbálják jöven­dőbelijük alakját ilyen módon maguk elé képzelni. Ha a kihű­lő ólomdarabnak kutya alakja van, ez annyit jelent, hogy a jövendőbeli vadász lesz vagy legalább is mészáros. A juh­alak földművest, toll tanítót, kard katonát, ostor kocsist, trombita postást vagy kalauzt stb. jelent. Ha az ólomdarab­nak keresztalakja van, ez ha­lálra mutat. Vannak vidékek, ahol az ólmot, ón, viasz vagy faggyú helyettesíti. AZ ALMAHÉJDOBÁS is hasonló elgondoláson alap­szik. Az almát óvatosan meghá­mozzák, u g y, hogy a héja egészben maradjon, aztán a hé­jat a végénél fogva átdobják a váll fölött. Amilyen betűt a földreesett a 1 m a h é j mutat, olyan betűvel kezdődik majd — a babona szerint — a jöven­dőbeli neve. Vidéken általában sokkal tisztább, sokai változatlanabb formában maradtak meg az év­százados szokások s a nép azok­nak még most is bizonyos jelen­tőséget tulajdonit. Például még ma is érvényben van sok helyen az a régi, jel­képes szokás, hogy az éjféli óra­ütés előtt kezükbe pénzt szorít­va asztalra vagy székre állnak GONDOLJON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE! a legények s amikor az óra utolsót üt, a földre ugranak: — pénzzel a kezükben ugrottak át az uj esztendőbe. Másut az óévet jelképező szalmabábot ásnak el a föld­be a legények: ez a “télteme­tés”. Más vidéken egy suhanc Szil­veszter éjjelén görnyedthátu “öregembert” korbácsol végig a falu utcáján. A suhanc az új­évet, az öregember pedig az óévet jelképezi. Ez a “télkive­­rés”. Ugyanilyen jelképes, az óévet az uj esztendőtől elválasztó szo­kás az “óév kiharangozása” és az újévnek énekkel való üdvöz­lése is. A harangot a jókedvű legények húzzák, a templom köré gyűlt közönség pedig előbb óév-bucsuztató, majd újév-üd­vözlő dalt énekel. Talán sehol a világon nem ünnepük az újévet olyan ben­sőségesen, olyan fényes keretek között, mint Japánban. A fel­kelő nap országában az újév hivatalos nemzeti ünnep, mely­re hetekig tartanak az előké­születek. Újév napján ünnepi színekben pompázik az egész ország; a házak előtt a felkelő napot ábrázoló zászlók lenge­nek. Azonkívül minden ház előtt hosszú, karcsú bambusz­­rudak szöknek a magasba, me­lyeket szalmakötél köt össze egymással s erről a szalmakö­télről fehér papírszalagok lóg­nak alá. Ezek a szent papírsza­lagok a japáni hit szerint ar­ra szolgálnak, hogy az ősök szellemei azokra letelepedhes­senek s együtt ünnepelhesse­nek az élőkkel. Újév ünnepén Japánban minden üzlet, hiva­tal és iskola zárva van; csak a postahivatalok tartanak szol­gálatot, ezekben rendkívül se­rény munka folyik, mert üd-, vözlőlapok millióit kell a pos­tának ezen a napon továbbíta­nia. Az újév Japánban hivata­losan három napig tart, vidé­ken azonban még tovább, egy egész hétig ünnepelik. Már ko­ra hajnalban felkel az egész család, mindenki megfürdik, aztán imádkozik az istenekhez, majd az újévi, reggelihez ül, melynek a cseresznyefavirág hazájában nagy fontosságot tulajdonítanak. Ennél a regge­li szertartásnál a család min­den tagjának részt kell vennie. A hagyomány szerint ugyanis az, aki hiányzik az újévi regge­linél, egész évben - hiányozni fog, távol lesz majd a család­tól. Ezután a szertartás után következik az újévi látogatás: mindenki felkeresi ismerősét és barátját, hogy boldog újévet kívánjon neki. A látogatás alatt a legvidámabb arcot kell mutatni; még a legádázabb el­lenségek is mosolyognak ilyen­kor egymásra s nemcsak az adós a hitelezőnek, hanem a hitelező s a nemfizető adósnak is köteles boldog és vidám új­évet kívánni. Újév első napján az államférfiak és a katonai méltóságok hódoló látogatást tettek az uralkodópárnál, ja­nuár 5-ikén pedig résztvet­­tek a mikádó újévi fogadóesté­lyén, melyet a legfényesebb ke­retben tartottak meg. Rendkí­vül érdekes babona az, hogy Japánban — főleg vidéken — újév napján nem takarítják a szobákat, nehogy a szerencsét kiseperjék. Egy héten át tartanak Ja­pánban az újévi felvonulások, a vallásos körmenetek, a kar­­neválszerü utcai látványossá­gok, aztán minden visszatér a régi mederbe: az iskolákat, üz­leteket, hivatalokat megint ki­nyitják, a bambuszrudakat és zászlókat a házak elől leszere­lik s kezdetét veszi újra a ko­moly munka, melyet néhány napra olyan jólesett felfüggesz­teni. De az újévi mosoly egész éven át ottmarad a japáni ar­cokon. APRÓ ÖRÖMÖK Észreveszed, hogy kevés lap van már csak az ünnepi szó­nok kezében. így nem tarthat már soká. *£• *T* Érzed, hogy körmeid között lassan enged valami igen szo­ros csomó. Sok leveled között, mikor kicsit elkésve nekiülsz, olyat is találsz, amelyre már nem kell felelned. A csecsebecsétől, amit nem szeretsz vagy utadban van, úgy szabadulsz meg, hogy ba­rátodnak ajándékozod, aki örül annak és egészen elképed bő­kezűségeden. Értesülsz, hogy az ünnepség, amelyről szomorú szívvel ott­hon maradtál, elmaradt. APRÓ KELLEMETLENSÉGEK Állomáson halad át vonatod és kiváncsi vagy a helység ne­vére. De másik vonat kereszte­zi az utat és eltakar mindent előtted. * Valakivel bizalmasan közölsz valamit és mikor elfordulsz, az illető már elmondja másnak. ¥ Nincs aprópénzed és tulnagy borravalót adsz. vU V Akkor lépsz a szalonba, mi­kor éppen mindenki hallgat. * Szépasszonnyal vitatkozol és jobbak az ő érvei, mint a tiéid. * Udvariasságból egy pillanat­ra követed a gyászmenetet és mikor éppen angolosan távoz­ni készülsz, valamelyik hozzá­tartozó belédkarol. * Kénytelen vagy lakásodban szembetűnő helyre tenni a ké­tes ízlésű műtárgyakat, ame­lyet szeretetreméltó barátodtól kaptál. Felkérjük kedves olvasóinkat hogy előfizetéseiket vagy egyéb pénzküldeményeiket (Money order vagy American Express Money order) ne személynévre, hanem az újságnak címezzék: “KIS DONGÓ — CLEAN FUN” névre

Next

/
Oldalképek
Tartalom