Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1961-03-20 / 6. szám
2-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1961 március 20. LEGVITÉZEBB HUSZAR “KIS DONGÓ” regény Simonyi József huszárezredes kalandos életének ismertetése. IRTA: JÓKAI MÓR (Folytatás! Napoleon a waterloi csatát, elveszté, őt magát elfogták, bezárták nagy tenger közepébe, ott elmúlt, elveszett. Elcsendesült minden. Hüvelyébe csúszott a kard, kizöldült a véres mSző, Franciaország városaiban idegen urak parancsoltak. Simonyi Marcigni (Márszinnyi) városába rendeltetett kormányzónak, s a körülfekvő három vármegye (départment) parancsnokának, melyet négy zászlóalj gyalogsággal, saját ezredével s hat ágyúval tartott megszállva. A nagykállói köznemes fia, a tudatlan diák, három vármegyének volt ura Franciaországban ! Marcijmi városba érve, első éjjel mindjárt jelentik nekik, hogy a francia lakosság zendülést forral, s a kis helyőrséget, melyet Simonyi odahozott magával (serege nagy részét könnyebb élelmezés végett a falvakra osztván széjjel) éjszaka meg akarják támadni. Simonyi rögtön tudatá a városbiróval, hogy ő békét jött csinálni, de ha úgy kivánják, tud háborút is csinálni. Ha nem tetszik a lakosoknak az, hogy ő csak oly kis sereggel tartja városukat megszállva, a kedvükért hozhat oda még többet is: ám ők lássák, hogy élelmezik? Meg is tette, amit mondott. Széllyel levő csapatait mind berendelé a városba s beszállásolá a házakba, várta, hogy! hát ez hogy fog majd tetszeni? Néhány nap múlva tizenkét ifjú delnő, a város legszebb, ; legtiszteletreméltóbb hölgyei jelentek meg a parancsnok szállásán. Egy fiatal marquisnő, olyan elmés és szelid, amilyen szép és bájoló, szólt Simonyihoz az igazi érzés hangján. Elmondá előtte a gyászt, melyet nemzetének elestén minden honleány szive érez, csaknem mindegyiknek testvére, férje, édes atyja maradt el a csatában. Minden háznak van halottja. Hivatkozott a magyar bajnok nemes szivére, hogy nem fogja a megalázottak szomorúságát uj szégyennel is tetézni s örömét találja majd benne, ha azokat, kiket vitéz kardja elejtett, gyöngéd kezeivel fölemelheti. Simonyi percenkint növeke' tíö megindulással hallgatá a bűbájos delnő szavait; midőn az sirt, nem állhatá meg, hogy ő is ne könnyezzen, midőn az könyörgött, nem állhatá meg, hogy szive el ne lágyuljon, midőn az őt nemes férfinak nevezte, valóban az is volt. Meghajtó magát a hölgyek tiszteletreméltó arca előtt, s azt mondá nekik, hogy akik kegyelmet kérnek tőle, azokhoz kegyelmes fog lenni. Egy hálateljes pillantás ama minden gyémánt ragyogásánál fényesebb szemekből jutalmazd ez Ígéretét. — Ezen tekintet varázsa soha sem múlt el Simonyi szivéből. Hisz még akkor csak harminchét éves férfi volt; s huszonkét év óta folytonosan a csatamezőn, nem ismerhető meg, hogy mi a szerelem. Még aznap visszaparancsolá összevont seregeit a falvakba, Megjelent az 1961-es Históriás Kalendárium Á 320 oldalas amerikai magyar naptár, gyönyörű képes kiadásban, megrendelhető a “VASÁRNAP” kiadóhivatalában I dollár 75 centért. — írjon erre a cimre: Katolikus Magyarok Vasárnapi a 517 SOUTH BELLE VISTA AVENUE Youngstown 9, Ohio. msak néhány- századot tartva maga mellett. — Éjjel pedig 'tábori zenekarával sorba járta a tizenkét delnő házait s ablakaik alatt mindegyiknél három dalt fuvatott; kivéve a szép szónokét: — ott hatszor hangzott a zene. Simonyi azontúl naponkint találkozott szép ideáljával, a franciák megszerették a magyarokban ellenségeiket, s nem múlt el nap, hogy valamely háznál dáridó, műkedvelői színjáték, s egyéb társas vigalom ne tartatott volna kedvükért. A hős, ki bevégzé Herkules tizenkét munkáját, legyőzetett a tizenharmadikban: legyőzetett a szép asszony szép szemei által. ö, ki Montbilliárd várát egy nap alatt el tudta foglalni, egy sokkal gyöngébb várnak, egy asszony szivének meghódításához alig mert kezdeni. Ha szép volt őt látni a férfiak elleni harcban, csupa gyönyörűség elnézni a nők ellenében. Amilyen bátor és elszánt amott, olyan gyöngéd és félénk itt. Amott nyilt arccal rohant az ágyutüznek, itt csak titokban mert lépést haladni. A marquisnőnek (marquis a franciáknál főnemest jelent, több mint gróf, kevesebb mint a hercegi cim) édesatyja falusi uradalmán lakott, nagyon megfogható okokból félrevonulva a fővárosoktól, mikben idegen seregek tanyáztak. A marquisnő igen szerette édesatyját, az öreg marquis pedig igen szeretett vadászni. Ez időben pedig olyan állapotba jutottak a jámbor franciák, hogy még a vadászfegyvereket is elszedték tőlük. Az öreg marquisnak csak nézni lehetett a szalonkákat, de nem utánuk lőni. Simonyi megtudta az öregnek ezt a kínos állapotát, s rögtön elküldött egy tisztet hozzá írott engedéllyel, mely ! szerint ez a derék, békességes hazafi tarthat annyi puskát, amennyit csak akar, s lőhet vele minden állatot, ami neki megtetszik. A vén marquis el nem tudta gondolni, honnan jön ez a kegyesség egy olyan vadidegen embertől, aki neki soha hírét sem hallotta, de akiről hallhatott ő annál többet. Midőn azután a marquisnő egy napon édesatyját meglátoj gáttá, bámulva hallá az öreg jur által Simonyit magasztalni, kit szivében ő is a legderekabb I férfiak közé számított, Simonyi pedig ezalatt, mig I szivének bálványa atyját látóig atta, megtudta, hogy mely napon fog visszatérni, épen rózsavirágzás idején a környékben minden rózsát összevásá! róhatott s Szent Piertől egéj szén Marcigni városig behinté vele az utat, úgy, hogy a viszszatérő delnő igazán “térdig Lane Super Service gazolinállomás és SHELLUBRICATION Ternyák István, tulajdonos 1709 LAWNDALE AVENUE (a Lane St. sarkán) Telefon: VInewood 1-2290 Tire és battery szolgálat, valamint megbízható autójavítás. járhatott a rózsában”, mint a nóta mondja. Ki tett volna fel annyi találékony gyöngédséget arról a férfiúról, aki eddig csak véres fejekkel szokta behinteni az utat, amerre járt? Az eszme becsületére vált volna akár egy költőnek, —. akár egy római császárnak. XIX. Szerelmes szív, kegyelmes szív. Hej, kemény regula a hadi regula! De keményebb az a törvény, amit győztes urak diktálnak a legyőzőitek elé. A franciák nehezen szoktak azon gondolathoz, hogy ő nekik már most idegen parancsol s kivált faluhelyen nem egyszer megtörtént, hogy Simonyi gyalog horvátjai közül el-eltettek egyet a láb alól, aki azután nem jött elő, mikor a lénungot osztották. E miatt azon vastörvény lön kimondva, hogy amely faluban ily orvtett követtetik el, azt porrá kell égetni, és a bűnösöket minden irgalom nélkül főbe lövöldözni. Egyszer Simonyi elé is három ilyen ellenszegülőt hoztak: egy öreg földmi vest és két ifjú legényt. Tettüket nem tagadták, lőttek Simonyi embereire: valakit meg is sebesitettek; úgy fogták el őket, fegyverrel kezükben. Ezeknek az életért sem adott volna már senki egy eltört dorongot. Elitélték mind a hármat, ki is tették már a siralomházba. Az öreg francia csak azon könyörgött, hogy az ő tettéért ne gyújtsák fel szülötte helységét, ne büntessenek miatta annyi ártatlant is. Mikor már ki voltak téve a siralomházba, jön gyászba öltözve a tizenkét delnő ismét Simonyihoz. A bájos marquisnő lábaihoz borult és sírva könyörgött az elítéltekért. (Folytatjuk) JOHN K. SŐLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó DETROITBAN 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St. — Tel. DU 3-1870
