Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1961-03-05 / 5. szám
2-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1961 március 5. LEGVITÉZEBB * HUSZÁR “KIS DONGÓ” regény Simonyi József huszárezredes kalandos életének ismertetése. IRTA: JÓKAI MÓR (Folytatás) A jámbor lakosok akkor nem hogy megtámadták volna Simonyi menekvő seregét, sőt maguk segítettek a huszároknak lovaikat felnyergelni és siettették az elmaradozókat. Amint Simonyi a város kapujához ér, odaugrott hozzá az órás s nyujtá neki mind a két ott hagyott arany óráját. Azokat bizony ott feledte volna, ha a jámbor francia utána nem szalad velük. XVII. A lyoni nap. A franciák végerőfeszitése nem használt már, mindenütt tért veszítettek: Augerau tábornok végre Lyonba vonta össze hadseregét azon kétségbe esett szándékkal, hogy ott az utolsó emberig védeni fogja magát. A szövetséges sereg, a Rhone folyam innenső párjáról nézett vele farkasszemet, s azon folyt a tanakdás, hcl lehetne e folyón átkelni Lyon ostromára? A Rhone vize krülbelül olyan nagyságú, mint a Tisza, de olyan sebes, mint a Körös, s amikor megárad, hajóval is nehéz rajta általkelni. A franciák minden hidat leégettek maguk mögött, a dereglyéket átvitték a túlsó partra s a folyam tavaszi áradása miatt tábori hidat lehetetlen volt rajta verni. Többször megpróbáltatták kozákokkal az átusztatást, de azok mindig kénytelenek voltak visszatérni a ragadó ár forgói közül s azt mondták, hogy az lehetetlen. Ekkor érkezett meg a Hardegg-hadtesthez Simonyi. Megérté, hogy miről van szó; még folytatását is tudni akarta a tennivalóknak. Nem elég átmenni a túlsó partra, de megtámadni Lyon városát s megrémíteni a magát biztoságban hivő ellenséget. Ez a munka az ő számára született! Március 20-ikán a Rhone vize szokatlanul sok jégtáblát sodort hullámai közt, annak jeléül, hogy valahol magasabb részeken az álló jq° megindult. Késő este alkonyat után nekiindult Simonyi e jeges árnak három svadron huszárjával és egy ezred kozákkal, hogy a túlsó partra úsztasson. Nemsokára az egész csapat a viz közepén úszott; nem látszott más ki a habból, csak a 'lovak tüsszögő fejei, a huszárok övig elmerülve, a kozákok lovaik nyakára borulva, meszszenyuló dárdáikkal. Egy-egy éles jégtorlatot vitt középük a sebes hullám; egyegy paripa horkolva bukott el gazdástól. Az elmerült lovag tudta, hogy kiáltani vétek s úszott a másik lovába kapaszkodva, vagy elhalt, ha a hidegtől görcs állt tagjaiba; egy jajszó nélkül. A többi csendesen haladt : előre. A túlparton mg? csak őrei sem voltak az ellenségnek felállítva, annyira hihetlen eszme volt, hogy itt valaki átjöhessen. Az első sor végre partot ért, és sietett a többit kivonszolni a vízből. Megjelent az 1961-es Históriás Kalendárium A 320 oldalas amerikai magyar naptár, gyönyörű képes kiadásban, megrendelhető a “VASÁRNAP” kiadóhivatalában 1 dollár 75 centért. — írjon erre a címre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 SOUTH BELLE VISTA AVENUE Youngstown 9, Ohio. Elgyalázva a hidegtől, gémberedten jutott partra az egész vakmerő csapat, facsaró viz minden ruha s fölöttük a hideg éjszaka, csípős tavaszi szelével. Simonyi azt gondolá, hogy a munka kimelegit s rögtön szétküldé száz lovagját, hogy nyargalják be az utakat, s hirdessék mindenfelé, hogy az egyesült hadsereg átkelt a Rhone folyamon, s a Párisba vivő országutat fenyegeti. A huszárok egész Lyon kapujáig száguldoztak, s a külváros előtt felállított őrszemekre kezdtek lövöldözni. A rémület leírhatatlan lett Lyonban, annyival inkább, mert ez oldalról legkisebb veszélytől sem tartottak. Augerau rögtön felpakoltatott s még azon éjjel kivonult hadseregével a városból s reggel a szürkülő hajnal megmutatá Simonyinak a távol országutakon végig vonuló hoszszu csapatokat, mikből kivil- I lógtak a szuronyok. Az ellenség hadereje elhagyta Lyont. Csapatait vigyázatosan felosztva a város körül, maga kétszáz huszárral és száz kozákkal megindult Lyon városába betekinteni. És ez nem volt huszáros bohóság: aminőt egykor Hamburgban követett el. Ez egy bátor merénylet volt, melytől az egész egyesült hadsereg élőhaladása föggött. Meg kellett tudni, minő erő áll ellen Lyonban? és e tudósítást megküldni a fővezéreknek. A feladat első fele könnyű, de a második nehéz. Hogy fog Simonyi a vizen keresztül visszamenekülhetni, ha üldözőbe vszik? Ezt mind jól megfontolta és tett felőle. A Faubourg de la Guillotiere elővároshoz érve, semmi ellenállásra nem talált. Mindenütt, pisztoly-lövésnyi távolban, egy-egy kozákot hagyott hátra maga után. így jutott el egész a kőhidig, I mely a belvárost a külsővel ösz- I szeköti. Itt egyszerre János káplár, ki hat legénnyel, mint előőrs lovagolt előre, megpillantja a piac közepén álló francia lovasságot. Egy egész hadoszlop volt ott még. Azok is, amint mégpillanták a huszárokat, egyszerre megrohanták őket. Ez volt a legválságosabb óra. Simonyi átlátta, hogy itt most visszafordulni annyit tesz mint biztosan elveszni. Ha ők a városból kiengedik j masukat szorítani, az ellenség meglátja, hogy mily kevesen vannak; s ők fáradt, elcsigázott lovaikkal mielőtt a parthoz érnének, össze lesznek aprítva, s ha újra meg akarják kisérteni a folyamon való átj usztatást, egy sem menekül meg közülök. j Orvosi receptre készítünk gyógy- I szereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 YV. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan. Itt csak a kard segíthet ki! Hirtelen összegyűjtő embereit egy svadronyával dühösen szemközt csapva az ellenséggel, azt merészen visszaverte. A franciák megfeszítették minden erejüket, hogy Simonyit kiverhessék a síkra, de ő is elővette minden vitézségét/ hogy őket semmi áron ki ne' bocsássa a szűk utcából. Ez volt rá nézve az élet, vagy halál kérdése. Végre a franciák fáradtak ki a kétségbeesett viadalban s nem tudhatva meg, kik és mik következnek azon pár száz vitéz háta mögött, akik a főutca torkát elfoglalva tartják? Elcsüggedve tértek vissza, felgyujták podgyász-szekereiket s a vienni országúton kivonultak a városból. A következő pillanatban már Simonyi nem tudott semmit arról, hogy minő halálos veszedelemben forgott, s hogy magához következetes maradjon, még ő rohant a futók után s elfogott belőlük tömérdek tisztet, tábori készletet és vagy háromszáz katonát. Még aznap délben segítséget kapott Simonyi Hessen- Homburg herceg által s másnap reggel Lyon városa piacán osztotta ki parancsait; — zsákmányul nyerve ágyukat, táborszereket s megszabadult hadifoglyokat mindenféle nemzetekből. E merész harc jutalmául nyerte ott a csatahelyen a Lipót-rend kormányzói keresztjét. -• •: XVIII. A szerelmes oroszlán. Még egyszer elszabadultak a harcok denevérszárnyu angyalai. Még egyszer ki kellett huzni azt a kardot, mely már annyi véres nyomot hagyott az ellenség földjén. Még egy véres csata, melyen négy óriás birkózott egymással. Azután elcsendesült minden; Napoleon, a hős elbukott. (Folytatjuk) JOHN K. SÖLÖSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó DETROITBAN 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: \T 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St. — Tel. DU 3-1870
