Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1961-12-20 / 24. szám
2-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1961 december 20, A láthatatlan ember Irta: H. G. WELLS A rendkívül izgalmas és fantasztikus regény érdekes változatokkal szórakoztatja olvasóinkat. (Folytatás.) — Ez legalább cipő! — Az ám, ajándék jószág — mondotta Marvei ur, miközben féloldalra hajtott fővel figyelmesen tovább nézte a cipőket. — És hogy melyik a csúnyábbik pár; azt csak a jó ég tudja. — Hm! ... — dünnyögte a hang. — Volt ugyan már rosszabb cipőm is és sokszor nem volt semilyen sem, de ilyen arcátlanul csúnya lábbelim még sohasem volt. Tagadhatatlanul vastag, erős talpuk van. De egy vándoruton lévő úriember anynyifajta cipőt lát! És elhiheti nekem, uram, hogy bármit próbálkoztam is, az egész környéken nem találtam ennél jobbat. Méjgis, ha ránézek, már utálom. Pedig ez jó cipőtermelő vidék. De hát ilyen az én átkozott szerencsém! Körülbelül tiz év óta ezen a vidéken szerzem be a cipőimet. És mégis így bánnak el velem. Igazán felháborító! — Disznó egy vidék ez, — hagyta-j megbotfankozott hang, — és valóságos barmok lakják! — Ugy-e, — diadalmaskodott Marvei ur, — de a cipőik még túltesznek rajtuk. Lasacskán visszafordította a fejét, hogy a véle társalgásba bocsátkozott ember cipőjét jól szemügyre vegye. Hogy hasznos összehasonlításokat eszközöljön. De nini, ahol az idegen cipőknek állniok kellett volna: ott nem látott sem cipőt, sem lápat. Most teljesen megfordult, de hiába nyújtogatta nyakát és meresztgette szemét, a jogosan feltételezett cipőket és lábakat seholsem találta. Csodálkozva tápászkodott fel a földről. — Merre van, uram? — kérdezte és megszeppenve körülnézett. De csak sik a mezőt látta, amelyen a szél tépázta a zöldelő reketybokrokat. — Bizonyára részeg vagyok, — ijedezett Marvei ur, — rémlátomások gyötörnek. Vagy magamban beszélgettem? Mi az ördög! — Ne tartson semmitől! — nyugtatta meg a hang. — Ne szórakoztasson hasbeszélő bü vészfogásokkal! — fakadt ki Marvei ur. —- Inkább azt mondja meg, hogy hová bujt. — Ne tartson semmitől — ismételte a hang. — Majd maga ijed meg mindjárt — szájaskodott Marvel ur. — Hol a csodában van. Csak nem temették a föld alá! Nem felelt senki. Thomas Marvel ur mezítláb és mélységes megdöbbenésben állott. Távolból harkály sikoltott. — Az ám, — elmélkedett Marvei ur, — még a harkályok is engem csúfolnak. A puszta mind a négy égtáj felé magányos és normális volt. A gödrös, tócsás ut üresen vezetett északnak és délnek. Az iménti harkálytól eltekintve, egyetlen élőlény sem mutatkozott. — Az ital, — hebegte Marvei ur és fázékonyan összébb húzta kabátját a vállán, — a pálinka! Gondolhattam volna. — Maga nem részeg — biztatta a hang. — Legyen egészen nyugodt. Ne féljen semmitől. De Marvei ur halálsápadtra fakult arccal motyogott tovább; — Bizony, az ital. Megesküdnék rá, hogy egy hangot hallottam! — Hát persze, hogy hallott! — Már megint — sóhajtott Marvei ur és ijedten behunyta a szemét. Ekkor azonban valaki galléron ragadta és derekasan megrázta. — Ne szamárkodj! — utasította rendre a hang. — Elittam az eszemet, — nyöszörgőit Marvei ur, — elittam az eszemet, vagy a szellemek incselkednek velem! 5?: I 3?. « i» & 3S 3?: £ 3*: m M & Vb; & Vo; & 3? & » m « 31 3?; 3? 3?. « m & vlv 3?; 3S & * & Ve; 3£ 'AP**'*' BOLDOGSÁGGAL, ÖRÖMMEL TELI KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET jó egészségben, eredményes munkában, békés egyetértésben és sikeres egyiittmunkálkodásban gazdag BOLDOG UJESZTENDŐT kíván a William Penn Fraternális Egyesület minden tagjának, minden fióktisztviselőjének, munkásának, a TESTVÉREGYESÜLETEKNEK, az EGYHÁZAKNAK, az AMERIKAI MAGYAR SAJTÓ HŰSÉGES MUNKÁSAINAK és az egész AMERIKAI MAGYARSÁGNAK a WILLIAM PENN FRATERNALIS EGYESÜLET Központi Tisztikara, Igazgatósága, Ellenőrző Bizottsága, Szervezői Kara és Központi Hivatala. 436 Fourth Avenue Pittsburgh 19, Pa. B B B B "tít B B b B B üt B B B B B B á? a? b b B íá? B B B B B iá? ••«v*-M Kellemes karácsonyt és boldog újévet kíván M. Morof & Son Paint & Wallpaper 8035 W. JEFFERSON AVE. VI 1-2635 — Se ez, se az — oktatta a hág. Figyelj ide! — Elment az eszem! — siránkozott Marvei. — Várj egy percig — intette behatóan a hang. — Nos? — rebegte Marvei ur, akinek az a furcsa érzése támadt, mintha egy kinyújtott ujj mellbelökte volna. — Azt hiszed, ugy-e, hogy képzelődöl? / — Mi egyebet tehetnék? — vakargatta fejét-Marvei.-— Rendben van, — szólott a hang, — majd addig dobállak kaviccsal, mig ellenkező meggyőződésre nem birlak. — De hát hol van ön? A hang nem felelt. Kavics repült a levegőben és hajszál híján majdnem eltalálta Marvel ur vállát. Marvei ur félrekapta a fejét és egy második kavicsot látott, amint felszáll a levegőbe, kacskaringós utat ir le, megpihen egy percre, azután bámulatos gyorsasággal a lába elé esik. Annyira elképedt, hogy moccanni sem birt. j Ismét felugrott egy kavics és mezítelen lábujjáról a tócsába gúvult. Marvel ur talpra ugrott és ordítani kezdett. Vad futásba keresett volna menedéket, de megbotlott egy láthatatlan akadályba, s valami ismét ülőhelyzetbe kényszeritette a földre. — Nos, — kérdezte gúnyosan a hang és most egy nagyobb kő emelkedett a magasba és fenyegetően megállóit a csavargó feje felett. — Elhiszed-e már, hogy igazán létezem? Marvei ur talpra szökött volna, de azonnal ülőhelyzetbe kényszerült. — Ha nem ülsz veszteg, — förmedt rá a hang, — fejbe váglak ezzel a kővel. — Könnyű önnek, — kesergett Thomas Marvel és kezébe fogta megsérült lábujját. Miközben szemét a feje felett táncoló kődarabra meresztette. — Egy szót sem értek az egészből. Maguktól felszálló kövek beszélnek... (Folytatjuk.) Lane Super Service gazolinállomás és SHELLUBRICATION Ternyák István, tulajdonos 1709 LAWNDALE AVENUE (a Lane St. sarkán) Telefon: VInewood 1-2290 Tire és battery szolgálat, valamint megbízható autójavítás.
