Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1960-10-05 / 19. szám
4-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1960 október 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN The Only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Publisher - tulajdonos: Mrs. Bela Kolos — Szerkesztő; Bédy Lajos. Munkatársak: E lap minden olvasqja. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés $1.50 verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. Tudósítás az olimpiászról — GYEREKCSINY — A napokban zajlott le az az olaszországi világolimpiász és elhatároztam, hogy ezt mi is meg fogjuk csinálni. Megtudtam, hogy anyusék nem lesznek délután otthon és szétküldtem a sporttagoknak az értesítést: “Urak! Délután 3 órakor olimpiász!” A tagok délután pontosan megjelentek. Ki kettőkor, ki négykor. Dudás már egykor ott fütyült a kapu előtt. Amikor szüleim végre elmentek, összehívtam a bandát, azaz a sporttagokat. Felálltam az esővizes hordóra és úgy szónokoltam: “Uraim! A sport nem beszéd, hanem tett. Ne beszéljünk mi sem, hanem nyúljunk a tettekhez. Jelen nemes bajnokság kupadöntő. Az eredmények pontozva lesznek, a zsűri én leszek. — Akkor te nem versenyezhetsz — szólt Pujkatojás. — De igen, — szóltam én. — De nem, — szólt ő és meglökött. A vitát avval zártam le, hogy kimásztam az esővizes hordóból s Pulyka tojást szabályszerűen kupán billeaitettem. — Megkezdődött a “kupabajnokság” — szólt röhögve Puffancs. — Egy jó pont a javamra — kiáltottam a borostölcsérbe a a közönség felé, — húzzák fel a zászlót. Muki zsineget dobott keresztül az antenna-dróton és felhúzta Öcsi kerítésen száradó nadrágját. Fő a lényeg! Nem igaz? A közönség tapsolt. A közönség: Málika, Cinike, Pintyőke és Öcsi volt. Én a taps közben leereszkedően hajlongtam a nézőtér felé, miközben cviki-puszit integettem. A második szám diszkoszvetés, indítványozta Muki. Az ám, de nincs diszkosz. Nincs egy rossz tányérotok? — kérdezte Pulyka tojás. Hogyne, hogy eltörjük, — védekeztem. Dehogy törjük! Nézd Laci, arra felé fogunk dobni, ott fel van ásva ugráshoz a föld, ott nem törik el, — próbált rábeszélni Puffancs. Nem volt időm védekezni, mert öcsi cipelt is már egyet a konyhából. — Megállj Laci, megmondalak anyukának, ha hazajön, szólt le Málika a tribünről. — Jó, jó, csak árulkodj, te Judás, — azért is dobás, — adtam ki a parancsot. Pulykatojás kört rajzolt, beleállt és egypár himbálás után dobott. Sikerült is neki eltalálni a disznóól ajtaját. Mivel az nem volt felásva — a tányér összetört sziwel zuhant le és megszűnt tányér lenni többé. Hehehe, — maradt még 11 ugyanolyan. Egy kicsit azonban sajgott a nadrágom, de hamar felderített egy látvány. Ugyanis Puffancs annyira röhögött, hogy beleesett a kacsaúsztatóba. — Olimpiai súlyemelés — vezényeltem és sorba próbáltuk Puffancsot kiemelni a pácból. Nekem már majdnem sikerült, csak az utolsó pillanatban visz-Magyar szakácskönyv — angol nyelven amerikai mértékegységgel DÍSZES KIADÁS — GYÖNYÖRŰ SZÍNES KÉPEKKEL Szegő Imre, a budapesti Szent Gellért szálloda volt főszakácsa, az ételek — és Réthy cukrász a tészták, sütemények, torták, stb. receptjeivel. Tartalmazza: levesek, húsfélék, főzelékfélék, körítések, saláták, halak magyaros elkészítési módját, valamint főtt és sült tészták, sütemények, torták, kalácsok, rétesek, kiflik, stb. magyaros elkészítésének módját. Rendelje meg a másodgenerációs gyermekeinek, menyének, vejének, amerikai ismerőseinek s a bevándorolt magyarok, akik amerikai családhoz kerültek, adják oda amerikai háziasszonyuknak, akik bizonyára örömmel veszik, ha a világhírű magyar konyha szerint elkészített ételeket megismerhetik, készíthetik és fogyaszthatják. — Ára szállítási díjjal 1 dollár — Megrendelhető a következő címen: KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich. — Csakis a pénz előzetes beküldése esetén szállítjuk. — szaejtettem, mert kicsúszott a nadrágja a kezemből. Mivel másodszor is visszaejtettem és Muki is kétszer próbálkozott — hiába — itt Pulykatojás győzött, akinek sikerült egy hatalmas rántással kicuppantani önmagát a szószból. Igaz, hogy a fél nadrágtartója a kezemben maradt. Puffancs prüszkölt és szitkozódott. — Még te beszélsz! — csittitottam. Örülj, hogy kint vagy a vizből. Ha sokat beszélsz kiakasztunk a kötélre száradni. Nézze meg az ember!!! Használt az erélyes fellépésem, mert az udvar sarkába vonult, leült a favágótőkére, előkotorászott a zsebéből egy kiflivéget és azt rágcsálva sandított felénk. — Uraim, mi legyen a következő szám? — kérdezte Muki. — Talán céllövészet, — indítványoztam. Harsogó éljenzéssel helyeseltek a bajnokok és pillanatok alatt előkerültek a csúzlik. — Mi legyen a cél? — kérdezte Pulykatojás. Öcsi azonban már' hozta is. Egy fületlen edény volt, amit a félszer mögül húzott elő. — Éljen öcsi! Kinevezlek ezennel szertárosnak, — veregettem meg a vállát. Mikor ki volt tűzve a cél, Puffancs odasompolygott és kijelentette, hogy akkor nem haragszik, ha a lövést ő vezényelheti. — Helyes a bőgés, — szólt Muki, — Nesze itt a riasztóm. A bajnokok sorbaálltak, Puffancs nekihuzakodott és bum! Az edény csörömpölve darabokra tört,' azonban még egy csörömpölés hallatszott. — Ki volt az? — kérdeztem a mosókonyha betört ablakára mutatva. — Én az edényt találtam el — szólt Muki. . — Nem igaz, én treffeltem el az edényt — vágott közbe Dudás. — Az enyém találta el éppen a közepén, aki nem hiszi, annak még a követ is megmutatom — szólt dühösen Pulykatojás. Minthogy a jussomat én sem hagytam, hamarosan, egy kupac lett belőlünk. — Szabadtéri birkózás, — röhögött Puffancs és közben ujjongva biztatott bennünket: “Üsd, vágd, nem apád!” Tartott a hősies küzdelem egy darabig, mig egyszer csak éreztem, hogy valaki beleharapott a nadrágomba. — Szabálytalanság! Ne harapj ! — üvöltöttem és hátranyultam, hogy nyakon foghassam a pasast. Az illetőnek szőrös volt a nyaka és nem volt más, mint Floki. — Megállj, te haramia! Kenyéradó gazdádat bántod, és orron akartam fogni. A bűnös azonban eliszkolt. Kikecmeregtem a. kupacból s a harapás helyére nyúltam. Sajnos, a folytonossági hiány kézzelfogható volt, mig a hiányzó darabot Floki diadalmasan hordozta a hölgyek körül. A hölgyek vihogtak. Öcsi Flokit kurgatta, Puffancs a földön hempergett a nevetéstől. Végre a három bajnok is szétvált hagy lihegve és kölcsönösen megállapodtunk, hogy egy-egy jó pont Írandó a javunkra. — Folytatjuk az olimpiászt — biztattam a bajnokokat. — Helyes! — lelkesedtek ők is. De mi legyen a következő szám? — Ui, ui, röf, röf, röf, — hangzott fel most az ól felől. Két pár csülök és egy rózsaszín orr jelent meg az ajtaja felett. — Hopp, megvan! — ugrottam fel. — Hátra van még a lovaspóló. — De hol van a ló? — Ott ni! — mutattam az ól felé. — Hurrá! — kiáltották az elszánt sportférfiuk. Én kiválasztottam a fekete disznót, Pulyka kapta a szőkét. — Hát nekem hol a lovam? — kérdezte Dudás. — Mivel csak két disznónk volt, törtem a fejem a megoldáson. — Megvan Laci! — szólt Dudás. Mukiéktól elhozom a kecskét, tőlünk meg a Cuki bárányt. Közben Mukit is viszszahivtam negyediknek. Amig odaleszel, én beszerzem az ütőbotokat és a labdát. Már mentem is fel, hogy az esernyőket, sétabotokat meg a ping-pong labdát lehozzam. Mire az udvarra értem, már ott ugrált Mukiék kecskéje és vidáman bégetett a Cuki bari. Elkészítettük a kapukat, középre tettük a labdát és a disznóól felé indultam. — Legjobb lesz az ólban felülni! Öcsikém, te pedig ha szólunk, nyisd ki az ajtót. Az ólban heves tiltakozással fogadtak. — Fel-fel vitézek a csatára! — és ezzel a fekete koca hátára pattantam. — Brrr, berregett Pulykatojás, miközben megcsavarta a fekete koca farkát, úgy tett, mintha egy motort kurblizna be. öcsi az ajtót kinyitotta, mi pedig nagy robajjal kivágtattunk. — Kezdődik a mérkőzés! — ordított Dudás és apu esernyőjével nagyot ütött a labdára. — Fröccs! — csattant a labda Pulykatojás képén és csörgött lefelé a sárga lé. Az történt ugyanis, hogy mig mi a lovakkal bajlódtunk, Öcsi tojással cserélte ki a pingpong labdát. * A közmondás szerint, minden tréfás történetnek csattanóval kell befejeződni. Kivételesen ennek a végére nem én tettem a csattanót, hanem a papa, amikor hazajövet meglátta az olympiai bajnokság színhelyét.