Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-08-20 / 16. szám

4-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1960 augusztus 20. KIS DONGÓ - CLEAN FUN The Only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Publisher - tulajdonos: Mrs. Bela Kolos — Szerkesztő: Bédy Lajos. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés $1.50 verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. Beszámoló a “Bridgeporti Szövetség” konvenciójáról HÁNY ÓRA VAN...? Befejeződött az American Life Insurance Association né­ven működő országos magyar biztositó intézmény 41-ik kon­venciója, amely junius 23-án és 24-én folyt le Atlantic City-, ben. 45 delegátus és igazgató képviselte az egylet tagságát, amely főleg Connecticut, New Jersey, New York, Ohio, Penn­sylvania, Michigan, Illinois, In­diana és West Virginia álla­mokban lakik. Az igazgatósági és központi tisztviselők jelentésein kivül a konvenció határozatai főleg az előző napokban gyülésező bi­zottságok tárgyalására és az eb­ből eredő ajánlatokra voltak alapozva. A delegátusok leg­többje részt vett a bizottsági munkálkodásokban, melyeknek eredményeként az igazoló, alap­szabály módosító, pénzügyi és jelölési bizottságok adták le a jelentéseiket a konvenciónak. A gyűlés első napján ellenje­lölt nélkül lett megválasztva Szegedy L. István elnöknek, Frank E. Gerry pénztárnoknak és Chopey G. Jenő számvevő­nek. A többi tisztségekre 48 szavazattal 12 ellenében a kö­vetkezők lettek megválasztva: John P. Evans, titkár: Janik Lajos (Cleveland, O.) alelnök; Káldor Kálmán (St. Louis, Mo.), Dr. Molnár Kálmán (New York, N.Y.), Katziáner Zsigmond (Philadelphia, Pa.), Nagy József (Detroit, Mich.), Paulovics János (Bridgeport, Conn.), Norman Tolson (Buf­falo, N.Y.) és Paul Molocko (Fairfield, Conn.), igazgatók. Az utóbbi két igazgató első al­kalommal lett választva, mig a többi tisztviselők már hosszú éveken át szolgálták az intéz­ményt. Szegedy István elnöki jelen­tésében rámutatott az egyesü­let sikeres munkálkodására a legutóbbi konvenció óta, mely idő alatt közel 15 millió dollár értékű uj biztosítási kötvény lett kiadva és az emelkedés ezen négy évben több mint 7 millió dollárnyi biztosítást tett ki. Az egylet vagyona 1960. ja­nuár 1-én $4,406,930-t tett ki. A delegátusok jóváhagyták a központ által kért alapszabály módosítási javaslatokat és fel­hatalmazást adtak a jövőre ter­vezett még nagyobb szabású terjeszkedési munkálkodásnak. ----------------------­MEGJÁRTA Malaclopás ügyben vallatják a cigányt, aki körömszakadtig tagad: — Hát tekintetes biró ur, há in vittem el ázsokat á bidos málácsokát, hát ne legyen nyugovásom á pokorsóbá, fo­rogják holtom után, há igázsát nem mondtám. Nem sokára meghalt a ci­gány, rövidesen az öreg biró is, aki aztán a fényes mennyor­szágban keresi a falubelijeit, de eszibe jutott a cigány is. Meg is kérdi az egyik szárnyas rendfönntartó közegtől: — Nem tudná-e megmonda­ni, hogy a mi füstösünk, a Ber­talan, hol van? — Dehogynem. Ott van az előszobában, megtettük ven­tilátornak. — De hosszú az orrod ma, Pali ecsém — nézett rá a fiatal titkárra a miniszteri tanácsos. A titkár idegesen kapott a cigaretta tárcája után: —Eh, hajítófát sem ér az egész élet! — mondta csaknem kiáltva s olyan fanyar képet vágott, mint aki ecetet szagolt. — No-no ecsém, tán elnyer­ték a pénzedet? A titkár ellegyintett maga előtt: — ó, bárcsak az történt vol­na. Nagyobb bajom van nekem. Sokkal nagyobb, kedves Kál­mán bácsi. A tanácsos felkacagott: — Akkor talán a jó fogadat húzták ki, mi? Mondjad no, mert mi a fene baja lehet egy huszonhat esztendős ember­nek? Ha csak az nem, hogy pá­­j inkát ittatok a borra. — Ugyan-ugyan, Kálmán bá­csi, hiszen a te névnapod óta színét sem láttam az italnak.— Másról van most szó. — Miről no, ülj csak le, osz­­tán beszélj. A titkár leült az íróasztal mellé állított karszékre és na­gyot sóhajtott: — Összekaptam Ilonkával. A tanácsos szájából kiesett a szivar, úgy megrázta a kaca­gás: — Ó, hogy az ördög vigyen el, te kölyök, hát ennek kerí­tettél ilyen nagy feneket? Ha­­ha-ha, hogy még ők összekap­tak! Világrengető dolog. Hát ez csak amellett bizonyit, hogy igencsak szeretitek egymást. No, oszt min kaptatok össze? A titkár kényszeredetten kez­dett dobolni az asztalon: — Hát hiszen nem nagy dol­gon, kedves Kálmán bácsi, de mégis összekaptunk. — De min? — Az uj ruháján. Mert én nem akarom és nem engedem, hogy Ilonka olyan rikítóban járjon. — Lári-fári, te szamár kö­lyök tán még félsz, hogy meg­nézik benne? Hadd nézzék, ak­kor is a te menyasszonyod ma­rad az. A titkár sirós dühvei, maka­csul recsegte: — Én abban a ruhában látni sem akarom. Inkább lerántom ezt a jegygyűrűt az ujjamról most mindjárt. Le én! Kálmán bácsi megcsóválta a fejét s már nyúlt is a pipája után s olyan elgondolkozó moz­dulatokkal tömködte meg azt, mint aki nemcsak a dohány­zacskóban, hanem egyszer­­smint az emlékei között is koto­rász. Amikor rágyújtott, tűnőd­ve nézett az első füstkarika után: — Ne csinálj bolondot, Pali öcsém. Mert amit elhamarkod­va csinál a szerelmes ember, azt először az eszével bánja meg, aztán meg a szive bűnhő­dik miatta. A Csákváryak ko­nok természete szorult tebeléd is, éppen úgy, mint énbelém, de én meg is ittam jóegyné­­hányszor ennek a konokságnak a levét. Mert, figyelj csak ide, elmondok neked valamit, amit még sohase mondtam én el sen­kinek. Ma már kacagok rajta, pedig rá ment erre az esetre jó darab a szivemből is, az egész­ségemből is, a vagyonomból is. A titkár hirtelen elnyomkod­ta a cigarettáját s minden ér­deklődésével Kálmán bácsit fi­gyelte. Tudta, hogy ez a szikár, kemény tartásu öreg ur, a Csákváryak nemzetségének ez a legidősebb tagja, sok meg­döbbentően érdekes esetnek volt a hőse a múltban s ami kellemetlenség érte az élet­ben, annak mindig csak a ko­­noksága volt az oka. Tragiku­san és nevetségesen konok tu­dott lenni. — Ha megkötötte magát, szuronyokat szegezhet­tek a hátának, mellének, akkor sem tágított az ő vélt igazsága mellől. Csak azért sem. Mert Csákváry Kálmán nem enged. Inkább elevenen fordul le a sir­­gödörbe. — Igen, Pali öcsém, a konok­­ságom miatt történt az is, hogy hat esztendeig jártam jegyben szegény megboldogult Mariska nénéddel, — nézett szomorká­sán a titkárra s valami halk önvád remegett át a hangján— pedig ez sem volt nagy dolog, éppen úgy, mint most a tied, de nekem elég volt ahhoz, hogy szerettem volna miatta romba dönteni a világot. Hát persze si­került is aztán romba dönteni a magam világát, de ezt aztán alaposan. Figyelj csak ide, hogy mi történt. Az történt, hogy amikor Mariska nénéddel jegyben jártam, egyszer rande­vút adott nekem Budán, a Krisztina téren. Megbeszéltük, hogy pont ötkor a sarkon talál­kozunk. Én borzasztóan meg­örültem ennek a randevúnak, mert hiszen épen az előtte való nap békültem ki Mariska né­néddel. Ha jól emlékszem, két hétig voltunk akkor haragba s akkor is valami csip-csup dol­gon kaptunk össze. Persze nem nekem volt igazam. Csak hát én megkötöttem magamat s azért sem engedtem. Még ha nem nekem volt igazam, akkor sem. Azért vagyok Csákváry, hogy ne engedjek. Igazam van Pali öcsém? — kérdezte olyan hévvel, mint aki ebben a pilla­natban már ismét lelkesedik az egykori nagyszerű konokságá­­ért s ha szegény Mariska élne és valamiben igaza lenne, most ismét nem adna neki csak azért sem igazat. — Szóval a Krisztina tér sar­kán kellett találkoznunk — SZERKESZTŐI ÜZENET Felkérjük kedves olvasóinkat, hogy költözködés esetén — az adminisztráció könnyítése végett — úgy a régi, mint az uj cimet közöljék szerkesztőségünkkel. Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú Süzetben A legnépszerűbb uj és régi magyar nóták gyűjteménye tiszta és olvasható nyomással. Ára szállítási díjjal 1 dollár KIS DONGÓ — 7907 W. JEFFERSON AVENUE — DETROIT 17, MICH. — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom