Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-08-05 / 15. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1960 augusztus 5. ÓHAZAI ANEKDOTÁK EGY HIRES SZÍNÉSZ egyszer éppen öltözködött, mi­dőn öltözőjébe belépett a szín­ház igazgatója. — Mit dugott el ön a köpe­nye alá? — kérdezte a színész­től. — A kardomat — felelte a szinész, — melyet a színpadon ki kell majd rántanom a hüve­lyéből. — Mutassa csak! — Itt van — felelte a művész és köpenye alól kivett egy pa­lackot, melyben valami nagyon finom bor volt és az igazgató beléptekor azért dugta köpenye alá, mert ismerte annak gyön­géjét. Az igazgató elvette a palac­kot és egyetlen kortyra kiürí­tette annak tartalmát; azután visszaadta a művésznek az üres palackot, mondván: — Itt van a hüvely, a kardot lenyeltem.-----------rSÍ ----------­MARK TWAIN (1835-1910) amerikai humo­rista előtt egy társaságban a válásról disputáltak. Végre egy hölgy igy szólt: — Ha a férfiak intelligen­sebbek lennének, nagyon sok válás nem történne meg. — Viszont nagyon sok há­­zassság se jönne létre, — felel­te rögtön Mark Twain. ALEXANDRE MILLERAND francia államférfi 1925-ben mint hadügyminiszter gyakran eljárt egy lovoglóiskolába lec­kéket venni. Ugyanis meg kel­tett jelennie a katonai iskola lovasgyakorlatain. A katonais­kolában a két legjobb lovászt bocsátották rendel kezésére. Azonban Millenard, minthogy nagyon kövér volt, kissé nehéz­kesen szállt lóra, ami nagyon komikusnak tűnt fel azok előtt, kik örökösen lovak között van­nak. Egyik napon egy rövid­látó, öreg huszárezredes úgy vélte, hogy kötelessége némi megjegyzést tenni erre. — Úgy tűnik fel nekem,' — mondta, — hogy ön valamelyik gyalogezred tartalékos tisztje; nagyon rosszul lovagol. Fogad­junk, hogy két órahosszat nem tud egyhuzamban lovon ülni. Millerand egy szót sem szólt erre. — Hol van az ön gamizonja? — kérdezte az ezredes. — A hadügyminisztérium­ban — felelte Millerand. — Milyen rangja van? — Semmilyen. — Hogyan semmilyen? Hát mi ön a minisztériumban? — Szerencsétlenségemre a hadügyminiszter vagyok ... GONDOLJON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE! ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes élclap havonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án — jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50 cent. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc­­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem isme­rőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. — VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ....... centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíves­kedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem: ....................................................................................... Utca, box: ............*................................................................... Város: ....................................................................................... Állam: ....................................................................................... — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. — TÉNYLEG Ő VOLT . . . Mr. Gyalu barátjával Eny­vessel megy az utcán. Egyszer j csak meglátnak egy embert, aki lehajolva a cipőjét fűzi. Azt mondja Enyves: — Te, Gyalu, fogadjunk, hogy én arra az emberre rá­ütök egy nagyot, és nem üt vissza! — Ugyan, te hólyag! Miért ne ütne vissza? — Majd azt mondom, hogy összetévesztettem Mr. Csiriz­zel. Enyves tényleg odamegy és teljes lelkiismeretességgel egy olyat vágott az idegen ki­mondhatatlan részére, hogy nadrágja menten megpörkö­­lődött. Az idegen megfordult és minden további nélkül le­­kenyt Enyvesnek egy menny­­dörgős nagy pofont. Enyves vörös ábrázattal, szé­gyenkezve jön vissza Gyalu­­! hoz, aki szinte fuldoklik a rö­högéstől. — Na, ugy-e, hogy vissza­ütött? Enyves feldagadt képét ta­pogatja: — Te,... most nagyon mel­lé fogtam ... Ez tényleg Csiriz volt . . . W «S CSAVAROS ÉSZJÁRÁS Egy pesti bérház udvarán megjelenik a verklis, nehezen tolva a kétkerekű szörnyeteget, hogy aztán tiz percig tartó súlyos csendháboritási me­rényletet kövessen el a ház la­kói ellen. Mikor a verklizést be­fejezte, sorra tányérozza a la­kásokat. Az egyik lakás ajtajá­ban megjelenik a naccsága és dühösen visítja: — Hallja, az ilyen vacak ze­nért nem adok semmit. — Kérem, akkor tessék azért adni valamit, hogy abbahagy­tam ...-----------&4P,-------------­U <J MEGSZOKTA AZ UTASÍTÁSOKAT Az egyik pesti kerületi párt­vezető elhelyezte az egyik párt­tagot a postánál, ahol az ille­tőt levélkézbesitőnek osztották be. Nem is volt semmi baj a kézbesítéssel, de negyedik nap nem találta az egyik címzet­tet. Lement a házfelügyelőhöz, aki sajnálkozva mondta: — Az már nem veszi át, sze­gény a levelet, mert tegnap el­halálozott. Derék postásunk megvakar­ta fejét, aztán elővette a plaj­­bászát és ráírta a borítékra: “Címzett a házmester utasí­tása folytán meghalt!” A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. ARISZTID — AGENOR Arisztid: Nem is mondtad, kéhlek, hogy telt nálatok a kahácsony, kéhlek? Agenor: Oh, nagyon jól, kéh­lek, remekül vacsoháztunk és utána nagy locsolás volt, kéh­lek. Arisztid: Kahácsonykor lo­csolás, kéhlek, hiszen az ' hus­­vétkor van, kéhlek. Agenor: Igen, kéhlek, de meggyűlt a kahácsonyfa, kér­lek. Arisztid: Jó hecc lehetett az, kéhlek. Agenor: Pazar hecc volt, kéhlek, de most sietek. Arisztid: Hova sietsz, kéh­lek? Agenor: A biztositó társaság­hoz, kéhlek, mert porig égett kéhlek. Arisztid: A karácsonyfa, kéh­lek? Agenor: A ház, kéhlek. Arisztid: Oh... kéhlek! Jónak látszani kellemes le­het — de jónak lenni: lelki él­vezet. Hevesi dalok MI ÚJSÁG VAN DELRAYBEN Verset Írtam múlt héten De elhagytam a réten, Azt írtam meg a versbe: Mi újság van Delray-be? Ide figyelj galambom, Tenéked is megmondom, Hogy mit szedtem rímekbe Egy kis Hevesi versbe. Beszélték a kis boltban. Olvastam a DONGÓBAN, Hallottam a rádión, Láttam televízión: Detroitba, Delray-be, A HEVESI SÖRKERTBE, Megnyitottak egy konyhát S kapsz ebédet-vacsorát. Itt főznek csak remekül Az arcod is felderül, Ha egyszer megkóstolod: Elhozod a sógorod. MP •* Mrs. BORBÉLY serényen Dupla kosztot hoz nékem, Olyan jól főz a lelkem: Mint otthon Debrecenben. így hát édes galambom, Ne haragudj, ha mondom, Ez volna a nagy újság, Tudja meg ország-világ. Mi is menjük izibe A HEVESI SÖRKERTBE, Együnk egy jó vacsorát, S igyuk HEVESI borát. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom