Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-07-20 / 14. szám

1960 julius 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 3-IK OLDAL Gyermekrovat MAGYAR VAGYOK Szeretem én ezt a földet. Amely nékünk kenyeret ád, De szivem sohsem felejti A távoli magyar hazát. Vándormadár vagyok én most, Messze élek más országba Csak a szellők szárnyán repül Gondolatom a hazámba. De ha kérdezik, ki vagyok, Szivemből mást nem mond­hatok: Magyar vagyok, az maradok, Mig rám Isten napja ragyog. Az uj kenyér Aratás után nagy munka kezdődik a gazdáknál. Csépel­nek. Búgnak a cséplőgépek. A cséplőgép kicsépeli a kalászok­ból a gabonaszemeket. A mag belehullik a zsákokba. A gabonát a magtárban tart­ják. Ami eladó, azt beszállítják a városba. Eladják. A gazda rakott szekérrel, vagy teherau­tóval megy a malomba, őröltét. Finom, fehér lisztet visz haza. Az asszonyok boldogan da­gasztanak a friss lisztből és sü­tik a friss, ropogós, jóizü ma­gyar kenyeret az uj lisztből. Mikor asztalhoz ül a család, akkor az édesapa, vagy az édes­anya kezébe veszi a kenyeret. A kés hegyével keresztet ir rá. Csak azután szel belőle. Ez régi szép, magyar szokás. Ilyenkor arra emlékezünk, hogy min­dent a jó Istentől kapunk és az uj kenyeret is az ő nevében szegjük meg. A gyermekek szeretik a ke­nyeret. Ha éhesek, ezt mond­ják: — Édesanyám, kérek egy kis kenyeret! Ha vajat vagy lekvárt ken rá édesanyjuk, annál jobban ízlik. A szegény koldus is egy darab kenyeret kér, mikor bekopog az ajtón: — Az Isten nevében, adjanak egy kis kenyeret! Adunk is neki jó nagy karéj kenyeret. Adjunk a szegénynek abból, amit az Isten nekünk adott. SZÜLETÉS- ÉS NÉVNAPRA rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a “KIS DONGÓ”-t, mert az a legjobb, legolcsóbb ajándék minden magyar részére. FÜRÖDJÜNK A meleg nyár mindenkit a vízbe hiv. A napsugár és a für­dés igen szükséges. Egészsé­günk megőrzője mind a kettő. Az ügyes gyermek megtanul úszni. A nagyobbak ugródesz­káról fejeseznek a vízbe. Lab­dázni is lehet a vízben. Jó mu­latság a fürdés, úszás. Akik viz mellett laknak, eljárnak csóna­kázni. Az evezés erősiti testün­ket. Motorcsónakkal messze le­het kirándulni. A napozás barnára festi bő­rünket. A napsugár ingyen or­vosság. Nyáron nem félek az esőtől sem. Nyári eső csak viz! Vitorlázás a Balatonon Magyarországon van egy gyönyörű nagy tó, Balaton a neve. Olyan nagy tó ez, hogy egy felnőtt ember három nap, és három éjjel mindig mehet­ne, mig egyik végétől a másik­hoz érne. A Balaton partja kö­rös-körül csupa fürdőhely. Ezer és ezer kisgyermek és felnőtt fürdik a Balaton vizében min­den nyáron. A Balatonon gőzhajók jár­nak. De sokkal több a vitorlás csónak. Ezek gyorsabban ha­ladnak mint a gőzhajók. Úgy suhannak a vizen, mint a gyorsvonat a sínen. A szél viszi őket. Ha egyszer hazamengyünk Magyarországra, elmegyünk a Balatonhoz. Beleülünk egy vi­torlásba és úgy repülünk vele majd, hogy a halaknak is tátva marad a szája! Magyar halászlé A jó Isten nemcsak a földe­ken és a fákon, bokrokon ad táplálékot az embereknek. A vizekben is gondoskodott táp­lálékunkról. A folyókban, ta­vakban, tengerekben halak él­nek és a hal húsa nagyon fi­nom. A magyar folyókban és ta­vakban is sok a hal. A Duna, a Tisza és hatalmas tavunk a “magyar tengernek” nevezett Balaton hala igen izes. A halat a halászok halásszák. Hálóik­kal emelik ki a vízből. Mikor felhúzzák a hálót, kövér pon­tyok, tátogó csukák, bajuszos harcsák fickándoznak benne. Sokféle hal van. A halászok jól értenek a hal sütéséhez, főzéséhez. Aki egy­szer eljut Szegedre, ebbe a szép nagy magyar városba, kóstolja meg a szegedi halászok levesét, a halászlét. Még a király sza­kácsa sem főz annál különbet! MAGYAR ARATÓK DALA — Tompa Mihály verse — Hajnal hasad, harmat esik, Munkálkodjunk sötét estig! Gyűl a maroké hosszabb a sor Majd alhatunk karácsonykor. Édes hazánk boldog ország, A jó Isten, beh jó hozzánk! Amit szemünk, szivünk kíván: Bőven terem síkján, halmán. ----------------------------­VÁGTATÓ MÉNES A PUSZTÁN A régi magyarok nagyon sok lovat tartottak. Akkor még nem voltak traktorok, gépko­csik. Sok ló kellett a gazdák­nak. Sok ló kellett a katonák­nak, a magyar huszároknak is. Mikor sok volt a ló, akkor a nagy legelőkön, a pusztákon tartották őket. Ilyen nagy pusz­ta már csak egy van Magyar­­országon. Ez a Hortobágy. A Hortobágyon sok ló, szarvas­­marha és juh legel. Olyan nagy ez a puszta, hogy nem látni a végét sem. A pusztában nagy gémeskutak állnak. Ott itatják a sok állatot. Szépek a szelíd juhnyájak. Szép a nagy marhacsora is. Száz és száz tehén, borjú, ökör legel egy gulyában. Legszebb azonban a ménes. Egy ménes­ben több száz ló van. Ezeket lo­vaspásztorok, a csikósok őrzik. Tavasztól őszig künn élnek a pusztán. Ház nincs ott. ők is az Isten szabad ege alatt alusznak. Leteritik a subát, az az ágyuk. Ha esik az eső, akkor sem áznak meg. Megvédi őket a suba. Mikor a ménest hajtják, ak­kor hosszú karikás ostoraikkal durrogtatnak. Nyerítenek a lo­vak. Felkapják fejüket és vígan futnak. A farkuk úgy lobog, mint a zászló. Gyönyörű lát­vány ez. A csikósok olyan deli legények, mint az ősmagyarok voltak. Darutollas kalapjuk alól büszkén néznek a világra. A csikós a leghíresebb magyar pásztor.--------é»-.-----------­EMLÉKVERS Adja Isten, hogy ember légy: Ép, erős, bölcs és jó, Józan, okos, jámbor, igaz, Jó és balsorsban állandó. BRIMM, BRUMM, BIKA BŐ! — Irta: Pohárnok Jenő Brimm, brumm, bika bő, Hangos most a nagymező! Az orrában vaskarika, Úgy sétál a mérges bika. Még a fák is remegnek, Vigyázzatok, gyermekek! Bő, bő! bika bőg, Szarva tépi a mezőt, Pásztor-ostor durrog, dörren, Áll a bika most már csöndben, Brimm, brumm, bika bő, Ismét csendes a mező.---------s 3 >"*"•-------­KIRÁNDULÁS A falusiak mindig az aranyos napsugárban élnek. Falun a le­vegő is tiszta, a városi leve­gőben sok a por, korom. A vá­rosiak szívesen mennek el ki­rándulni. Elmennek erdőt, he­gyet járni. Szabad levegőt szív­ni. Erős cipő, hátizsák és kész a kiránduló öltözet. Erdőt, me­zőt járni, hegyre mászni na­gyon élvezetes dolog. Az erdők mezők, vizek hívják is az em­bereket: Jöjjetek, jöjjetek! Friss levegővel, arany napsu­gárral várunk rátok. Aki elfá­rad, lepihenhet az árnyas lom­bok alatt! A jó Isten igen szép világot teremtett. Menjünk, gyönyör­ködjünk benne. Kisfiúk, kislá­nyok cserkészeknek állnak be. Akkor azután vígan járják a mezőt, erdőt, rétet. Legyünk mi is kis cserkészek!---------§»>-------------­A MAGYAR LEGÉNY Az Alföldnek sik mezején, Ott terem a magyar legény. Pörge kalap van a fején, Cifra suba vállahegyén. Ha felpattan a lovára, El-kinyargal a tanyára. (Czuczor Gergely) Magyar szakácskönyv — angol nyelven amerikai mértékegységgel DÍSZES KIADÁS — GYÖNYÖRŰ SZÍNES KÉPEKKEL Szegő Imre, a budapesti Szent Gellért szálloda volt főszakáesa, az ételek — és Réthy cukrász a tészták, sütemények, torták, stb. receptjeivel. Tartalmazza: levesek, húsfélék, főzelékfélék, körítések, saláták, halak magyaros elkészítési módját, valamint főtt és sült tészták, sütemények, torták, kalácsok, rétesek, kiflik, stb. magyaros elkészítésének módját. Rendelje meg a másodgenerációs gyermekeinek, menyének, vejének, amerikai ismerőseinek s a bevándorolt magyarok, akik amerikai családhoz kerültek, adják oda amerikai háziasszonyuknak, akik bizonyára örömmel veszik, ha a világhirü magyar konyha szerint elkészitett ételeket megismer­hetik, készíthetik és fogyaszthatják. — Ára szállítási díjjal 1 dollár — Megrendelhető a következő cimen: KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich. — Csakis a pénz előzetes beküldése esetén szállítjuk. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom