Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-09-20 / 18. szám

1959 szeptember 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL A MOCSÁR LILIOMA (Folytatás.) — Hallja csak, fiatal igyato­­mi polgár (Uj szó: ajánlom az I. osztály figyelmébe.) — Nini, hát “egy” már van itt — csuklá az ifjú ur vissza­­hökölve. — Itt van egy forint; nemze­tem reménye, fogja s menjen vissza a korcsmába; s keresse fel, akit abból a főkötőből el­vesztett. Ennek nagyobb hatása volt rá minden szónoklatnál. Visz­­szavette a határozati javasla­tát s beleegyezett az én módo­­sitványomba. — Ha kettőt ád az ur, estig ott maradok. Ne fukarkodjunk, mikor fel­nőttek neveléséről van ázó, mondám magamban, s meg­dupláztam az eredeti javasla­tot. Ezzel aztán teljesen meg volt elégedve s elkezdett minden­féle szép instrukciókat adni nekem, amik nem találhatók professzor Wolf: “Der Umgang mit den Weibern” illemtaná­ban; mig Frau Rézi ki nem ta­­szigálta az ajtón, akkor aztán valahogy lepotyogott a lépcsőn, folyvást danolva s nem harap­ta el a nyelvét. No, ezzel kedves dolog lesz sógorságba keveredni. Mégis föllármázta az öreget A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. az eltávozásával; odalenn a földszinten valami rekedt lár­ma volt hallható, amiből nem lehetett semmi szöveget kivnni. — Fölkelt az ur? — mon­dám. — Még csak kezdi. Most még csak az első verset káromkod­­ja. A fiák szidja az ablakon ke­resztül. Azután következik majd, hogy a Kozákba vesz bele. Azután elkezdi a csizmá­jának a megteremtőjét szidni, amiért nem megy fel a jobb lá­bára való fele a bal lábára. Ak­kor kijön a kutyát beszidni az ólba. Akkor átkiált a szom­szédra, aki az éjjel megint ide eresztette át a pálinkamoslék­ját. Azután feljön hozzám ve­szekedni. Utoljára marad az Ágnes. Akkor van nálunk “jó reggel”. Mondhatom, hogy a tisztelt házatya pontosan megtartotta ezt a programot. Félhat volt, mikor az első “Kruzifix sakker­­menttel” beharangozott oda­lenn s hét órára került elő a felső traktusba, áldását oszto­gatni a hívekre, az alatt csak köhögés szakította félbe nála a káromkodást: egyszer-egyszer a torkán akadva. Jött már fel a lépcsőn Rézi asszony a tűzhely mellé állt, mintha tüzet készülne rakni. — Tudja az ur. Ha még nem raktam tüzet, akkor azon vesz belém, hogy még sem készitem az ő reggelijét: ha pedig már ég a tűz, akkor meg az a baja, hogy mit vesztegetem azt a drága kőszenet. — Hogy a hetvenhétágu mennykő csapja be azt az aj­tót! — hangzik az ajtónyitás közben. Mindig letörik a kör­möm a kilincsen. Berúgta szépen. Sohasem csalódtam még igy képzeteletmben. Azt hittem a kegyetlen dörgő hang után, hogy valami herkulesi alakkal fogok találkozni, s hát aztán előttem állt agy kis ötödfél láb magas gnóm; elül-hátul pupos, két hosszú keze a térden alul nyulkált, s a lábai közül az egyik befelé görbe volt úgy, hogy minden lépésnél úgy tett az egész alak, mintha fel akar­na dűlni. Hanem hatalmas nagy feje volt; s bozontos haja, ami úgy állt szerteszéllyel, mintha minden egyes szála ir­tóznék a másikkal való érint­kezéstől. Arcán a pedáns ön­hittség regnált, vegyitve a má­morra következő undorral. ’Mikor meglátta, hogy egy idegen is van a konyhában, a szájába szakadt a szó. Nyak nélküli fejét azon a pupos tör­zsön oly furcsán tudta elfordí­tani. Épen olyan volt, mint Me­zőtúron csinálnak olyan kan­osokat, amiknek a födele egy medvefő, aztán ha azt a főt fél oldalt teszik vissza a kancsóra. Frau Rézire nézett s hosszú ke­zével az Ágnes szobaajtajára mutatott. Siettem az asszonyságot meg­előzni, mig valami bolondságot nem mond. — Jó reggelt uram! Azért jöt­tem ilyen korán, mert a Köz­lönyből olvastam, hogy ezt a nitroglyceringyárat ma akar­ják árverezni. Meg akartam a dolgot előzni. Mivelhogy én ne­kem épen ilyen gyárra van szükségem; magam azonban nem értek hozzá: ellenben az ön szaktudóssága e téren or­szágosan elismert köztudomású tény; annálfogva kísérletet óhajtanék tenni, hogy nem le­hetne az ön üzleti bilanceának államháztartását olyanformán egyensúlyba hozni, hogy ezen közhasznú gyár továbbra is ki­elégíthesse az országnak nitro­glycerin iránti igényeit. Ez, valljuk meg, hogy szép szónoklat volt. Pedig le sem volt nálam irva. — De a ház­atya nem találta annak. — De van-e az urnák pénze? Ez volt az előzetes kérdés, mely a házszabályok 166. paragrafu­sa szerint, mielőtt az érdemle­ges kérdés föltétetnék, eldön­tendő volt. Elővettem a zsebemből az egész csomagot* mely még az “Első Hazai” szalagjával volt átkötve, e szépen hangzó fel­irattal: “100 darab 10 frtos: = 1000 frt o. é.” Ez nem volt beszéd, de szép volt. — Akkor gyerünk be ide a leányom szobájába. — De a kisasszony talán még alszik. JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendezö 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 — No iszen majd felköl­tőm én! — Nem lehetne más szobába menni? — Ne papoljon az ur már no. Odale a magam szobájába nem vihetem; mert az disznó­ól; a mi tiszta szobám van, azt meg lepecsételték a bírói fog­laláskor. No hát, már most tud­ja. Tessék! — Tudom, hogy a leány fel­öltözve feküdt le; nem fogom őt nagyon zavarni. Mikor benyitottunk a szobá­jába, már az ablaknál ült (ez volt neki a tükör), s a gyönyö­rű szép fekete haját fonta be. A pupos ráförmedt kegyetle­nül. — Hát te fölöltözve fésülkö­­döl! Össze akarod piszkolni a zsíros hajaddal a tiszta ruhá­dat? Vesd le mindjárt. A leány -hozzákészült, hogy szót fogadjon. Az öreg széket tett nekem az asztalhoz, az ablakkal szem­közt. Én azért is a másik székre ültem, hátat fordítva a ruháját letevő leánynak. — Mit fésülködöl az ablak­ban? — rivallt most újból rá az öreg. — Az kell, hogy az egész világ meglásson? (Egész világ!) Az egész világ állt három ve­rébből a száraz szederfán. — A leányával akar az ur ve­szekedni? vagy üzletéről akar beszélni? — kiáltottam aztán én még hangosabban. — No hát akkor üljön le; aztán ve­gyük ki a jegyzőkönyveinket a zsebünkből s kezdjünk el kalkulálni. — De hát hogy híják az urat? (A’ biz Isten magam sem tu­dom még. Az igazi nevemet meg nem mondhatom: mert arról rám ismernek, s megtud­ják, hogy semmiféle vegyítés­ben nem használom a glycerint. Valami közönséges nevet nem használhatok; mert lehet, hogy más ember is viseli s az meg­haragszik érte. Ragadt még egy furcsa név az emlékezetemben még patvarista koromból.) — Az én nevem Koribanya Ignác. (Folytatjuk.) Dr. Gáldonyi Miidós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajá­títására, mert a szavak mellett fel van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, tiszta olvasható betükkfel nyomott könyv Ara postán, szállítási és biztosítási díjjal $3.00 Kis Dongó, - 7907 W. Jefferson Ave. - Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom