Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-04-20 / 8. szám

CLEAN FUN Vol. 20. évfolyam Detroit, Michigan — 1959 április 20. — 8. szám. A KÖVÉRSÉG HASZNA — Minek jár maga folyton a nyomomban? — szól egy kövér lány az utcán mögötte haladó sovány fiúnak. — Bocsánat, a szél ellen vé­dekezem.---------------------------■ LEGÉNYFOGAS — Kisasszony, őrülten szere­tem kegyedet, de . . . — Hát beszéljen a mamával. — De teljesen el vagyok adó­sodva. — Akkor hát beszéljen a pa­pával. NEM SIKERÜLT RÁBESZÉLÉS — Ki volt az a férfi, akivel olyan hosszan beszéltél az ital­mérő előtt? — Az üzlet tulajdonosa. — S mit mondott neked? — Hogy már nem ad több hitelt, mig a régen elfogyasz­tott italokat ki nem fizetem.--------V«? -------­DOLOGBAN VAN Vendég: Beszélhetek az édes­apáddal fiacskám? Gyermek: Nem lehet, a pa­pának éppen dolga van. Vendég: Ugyan mi? Gyermek: Kikap a mamától. ---------vs 5 £*»---------LÁNYOK BESZÉLGETNEK — Mondd csak, mi a te vő­legényed? — Tudós. Roppant okos em­ber és engem ész nélkül szeret.---------4 5 -------­HIDEGVÉR Egy teherautó vezetője kissé rövidre fogott egy kanyarodót és keresztül törve az ut men­tén álló ház falán, berobogott a szobába. A háziasszony a túl­só sarokban ült és varrt. A soffőr rémületében nem tudott okosabbat mondani, mint ezt a kérdést: — Nem tetszik tudni, merre van a legrövidebb ut Chicago felé? — Dehogynem, felelte nyu­godtan az asszony. Itt balra a fiókos szekrény mellett, aztán mindig egyenest.---------#3 £ ------­ITALMÉRŐBEN — Szép Julcsa, adjon egy csókot! — Nem adok. — Akkor hát kérek egy po­hár pálinkát!--------<«3 £»»-------­ESKÜVŐN — Miért sirsz mama, — kér­di anyjától a templomban a kis fiú, akinek nővére esküvő­jén voltak, — hiszen nem te mész férjhez? — Azért sirok, mert mikor és esküdtem, akkor mosolyog­tam, holott sírnom kellett vol­na.--------««3 5*-'-------­ZENEÉRTŐ — Nem is tudtam még, ked­ves bátyám, hogy fiad zeneértő. — De még milyen! Ötszáz lépésről már tudja, hogy klari­nét szól-e, vagy pedig nagybő­gő a vendéglőben. FALUHELYEN--------<«3 -------­MEGCÁFOLTA — Azt hiszem, — mondja a börtönben a foglyot látogató lelkész, — hogy önt az iszákos­­ság hajtotta ide. — Téved tiszteletes ur, — ön nem ismeri ezt a helyet, mert itt egyáltalán nem lehet inni, hogy hajthatott volna ide a pálinka utáni vágy? Vendég: Ugyan szomszéd, miből is van ez a borotva? Borbély: Ez? Tiszta acélból. Vendég: Hát biztosan azért hányja a szemem tőle a sziklát.-------.^3 ------­KÉRDÉS — Papa, milyen nyelven be­szél a bor? — Hogy jut eszedbe ilyen kérdés? A MUNKAKERÜLŐ HÁZTÜZNÉZÖBEN Udvarló: Mondja Mici, szo­kott édesapja inni? Mici: Igen, még pedig a leg­finomabb skót pálinkát. És még mit akar tudni? Udvarló: Azt, hogy hol tart­ja az italt édesapja?--------««3£*>------­EZ MÁR BAJ — Meg tudod te magadat ugv borotválni, mint egy bor­bély? — Gondolom, hogy igen, csak az a baj, hogy nem tudok köz­ben magamhoz beszélni. EZ MÁR VALAMI — Minek örülsz úgy? — Feltaláltam a cseppfolyós levegőt. — Mi az? — Az eső.---------------------------­A LÓ GAZDÁJA Gyi te, te fakó! — szólonga­­tá a falusi ember gebéjét, amely a teher alatt majd lero­gyott mert hátán gazdáját is, meg a malomba szállítandó terhet is cipelé. A ló utóbb mozdulni sem akarván, a gazda saját vállára vette a zsákot, s igy biztatá nyergéből a lovat: — Gyi te, te fakó, — mégsem mozdulsz? pedig most már én viszem a zsákot, nem te. KÉTSZERES BAJ — Uram, én fülig szerelmes vagyok a kegyed lányába, — szól a kérő a leány apjához. — Ejnye, ejnye, ez baj, — mondja a leány apja, — már hogyan lehet ön egyszerre fü­lig szerelmes is, fülig adós is! SZTRÁJKJARVÁNY Asszony: A tehén nem adja le többé a tejet. Gazda: Ejnye, az árgyélusát! Már még a tehén is sztrájkol? — A mama azt mondta a nagymamának, hogy tegnap a bor beszélt belőled.----------------------­KÖLCSÖNÖSSÉG — Szabad Irénke felkérnem egy keringőre? — Igen, uram ... de én nem tudok ám táncolni! — Annak örülök; mert én se tudok. GONDOLJON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE! — Maga bizonyára kapna munkát, — mondja az asszony egy koldusnak, — ha megbo­rotválkozna, megfésülködne s úgy jelenne meg a munkafel­vételnél. — Tudom azt már évek óta s éppen azért nem boroválko­­zom. r* "»--------f ----------­MEGOLDÁS — Hogyan lehet két almát, egyenlő három részre osztani. — Főzd meg almaszósznak s akkor oszd azt három részre.---------««§£*»---------­Szerkesztői üzenet Értesítjük olvasóinkat, hogy megjelent az 1959-ik évi kato­likus naptár, melyet nálunk megrendeltek s azt elküldjük azoknak, akik megrendelték. Csak korlátozott példányban kaptuk Mr. Jánossytól, a lap képviselőjétől s ha azok kifogy­nak nálunk, tőle megrendelhe­tők. Cime: Árpád Jánossy, 11787 Whithorn, Detroit 5, Mich.

Next

/
Oldalképek
Tartalom