Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-06-20 / 12. szám

4. OLDAL. KIS DONG0 — CLEAN FUN 1958 junius 20 KIS DONGÓ - CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3 Ellőfizetési ára egy évre: $3; ; eight months $2; four months $1. nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. A visszautasított házassági ajánlat . . A vén testőr irodájában ült s csöndes borozgatás közben né­zegette a régi krónikákat, me­lyeket a könyvtárból esténként kiválogatott. Még szolgálati ideje alatt megszokta a későn­­fekvést s mióta falusi birtoká­ra nyugalomba vonult, nem igen érrintkezett az emberek­kel. Szerette volna az abszolút csendet, de mindig megzavar­ta valami a gondolkodásában. Sokszor a szép királynőt, a bá­jos udvarhölgyet látta álmá­ban, de lassanként megnyugo­dott a gondolatban, hogy ide­je letelvén, megöregedett. Pedig mindössze negyven­­nyolc éves volt és gyakran az ifjúkor lobogását érezte véré­ben. Úgy tűnt fel neki, hogy valaki még lángra tudná lob­bantam öreg vérét, de néha olyan, ernyedtnek és kimerült­nek érezte magát. Éjjel két óra lehetett és a gárdista végre elhatározta, hogy nyugalomra tér. De mi­előtt megtette volna, kopogta­tás hallatszott ajtaján s a kö­vetkező percben egy fiatal le­ány állott előtte. — Te még ébren vagy, Fru­­zsinka húgom? — kiáltott fel meglepetve az öreg testőr. — Tamás bácsi csodálkozik, hogy még ébren vagyok! — szólt dallamos hangján. — Pe­dig ilyenkor már a kisértetek is alusznak a kastélyban. De meg kellett várnom, mig Miska álomba merül, mert ezt a be­szélgetést rajtunk kivül senki sem hallhatja meg. Fruzsinka az unokahuga, SZERETETTEL KÉRJÜE ÖNT ha hátralékban van elő fizetési dijával, izivesked jék mielőbb beküldeni mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize tési dijat lejáratkor men fizeti Miska az unokaöccse volt a vén gárdistának. Szüleik korán elhaltak s mindketten ott lak­tak a vén udvarházban. Az''öreg testőr úgy tekintet­te őket, mint a gyermekeit s gondolatban rég eljegyezte őket egymással. Azokra az időkre gondolt, mikor kis lá­nyokat és fiukat fog babusgat­ni a térdén, akik pajkosan be­lekapaszkodnak kusza szakál­lába s verseket szavalnak neki, ha a születésnapja elérkezik. — És miért nem hallgathat­ja ezt a beszélgetést senki sem rajtunk kivül? — kérdezte a leánytól, aki közben egy zsá­molyra kuporodott a lábaihoz. — Mert te Tamás bácsi épp­oly különös Isten teremtése vagy, mint a többi férfi s ezek valamennyien elitéinek érte, ha fennhangon elmondanám a gondolataimat. Te talán azt hiszed, hogy egy húszéves le­ánynak még nincsenek gondo­latai? — Ilyen istentelenséget csakugyan nem hiszek, — mondta a vén gárdista. De most közöld velem sürgősen a gondolataidat, mert két óra van és aludni szeretnék. Fruzsinka kezecskéjére tá­masztotta az állát: — Mondd meg őszintén, hány éves vagy te, Tamás bácsi. — Ehhez igazán semmi kö­zöd. — És öregnek tartod ma­gadat? — Akár a török időkből való toronyórát ott fenn a magas­ban. A leány felduzzasztottá az orrát. — Rég észrevettem rajtad, hogy afféle kriptabeli alaknak szereted mutatni magad, aki fölött már ősidők óta elmúlt a fiatalság tavasza. Hát azért virrasztottam késő éjszakáig, hogy egyedül lehessek veled és végre okosan beszélhessek a fejeddel. — Haszontalan teremtés, te akarsz okosan beszélni velem. Hiszen ha jól emlékszem, én csucsujgattalak, mikor a pó­lyában feküdtél. — Ez lehet, de azt is tudjuk, hogy a férfinak sohasem nő be a feje lágya. A tizenhatéves le­ány sokkal érettebb, mint a negyvenéves férfi. Ezt külön­ben a tudósok is kimutatták,­­akik egytől-egyig férfiak vol­tak. — És emiatt zavarsz meg az álmomban? Emiatt virrasztot­­tad át magad is az éjszakát? Ha egyéb beszélni valód nincs velem . . . — Hogyne volna! Azt hi­szed, Tamás bácsi, hogy éretlen tacskóval beszélsz? Igenis, ko­moly mondanivalóm van és eh­hez semmi sem alkalmasabb, mint ez a csöndes és magányos éjszakai óra. — Hát rukkolj ki vele! — Nem is teszek lakatot a számra, mert nem azért jöttem ide. Régóta látom én, hogy mi készül ebben az öreg házban. Én árva vagyok, Miskának is elhaltak a szülei, hát te a fur­fangos eszeddel elhatároztad, hogy egymásnak adsz bennün­ket s a házat, a szőlőt meg a birtokot is ránk hagyod. — És ha igy volna? — Akkor is azt felelném ne­ked, hogy ne avatkozz be a jó Isten akaratába, mert ez ki­zárólag a kettőnk dolga volna. Miska derék fiú, aki boldoggá fog tenni egy derék leányt, én is tűrhető teremtés vagyok, de a sors nem egymásnak szánt bennünket. Ehhez nem elég a szőlő, a birtok, a régi ház, s nem elég a te akaratod vagy jó szándékod sem. Abból, hogy egy fedél alatt élünk, még nem következik, hogy összeházasod­junk egymással. — Csak nem vagy szerelmes valakibe, te szerencsétlen? — És ha az lennék? Tudtom­mal húszéves leányok közt ez a betegség nem ritkaság. Jo­gom van ahhoz, hogy szerelmes legyek, mert azt a jó Isten megengedte nekem. — Talán nem vagyok tolako­dó, ha megkérdezném . . . — Nyugodj meg, nem vagy tolakodó, mert magamtól is el­árulnám. Hiszen a gyámom vagy, aki előtt nincs titkom. Hát vedd tudomásul, hogy igenis szerelmes vagyok. — Szadad nevet is kérdez­nem? — Mindent szabad, mert én magamtól jöttem ide, hogy el­mondjak mindent. Hát a sze­relmesem neve Szepezdi Ta­más . . . — Hiszen ez az én nevem. Csak nem akarod azt állítani... — Semmit sem akarok állí­tani, de elhatároztam, hogy ma éjjel őszintén beszélek. Ezért maradtam ébren, bár majd­nem leragadt a szemem. Nem illik egy leányhoz, hogy egy férfiemberhez igy beszéljen. De én most már őszintén beval­lom, hogy halálosan szerelmes vagyok kedves urambátyámba. — Már mint belém? — Ha ez nem vétek a jó Is­ten ellen. — Hát nem Miskával hatá­roztátok el, hogy összeházasod­tok egymással? — Nem kell nekem Miska, sem testemnek, sem lelkemnek. Az öreg testőr felugrott — most ugyancsak nem látszott negyvennyolc évesnek és ma­gából kikelve kiáltotta: — Boldogtalan, mit akarsz, a húsz éveddel? Hiszen egész kényelmesen az édesapád le­hetnék. Nem egy vén rokkant való hozzád, hanem egy délceg fiatal legény.-i leány fölényesen elmoso­lyodott. — Lehet, hogy az édesapám is lehetne, de hogy az nem lesz, az egészen bizonyos. Mit hen­ceg a negyvennyolc évével? So­kan vagyunk mi leányok, aki­ket egyáltalában csak az ilyen korú férfiak érdekelnek. A többi esetleg kamasz, aki nagy­ra van a harminc vagy har­mincöt évével. Mi azonban tud­juk, amit tudunk. Maga fiatal még, csak tetszeleg magának az öreg szerepében. Engem azon­ban nem vezet tévútra. Láttam nehány pillantását, ami a hu­szonöt éves kamasznak sem válna szégyenére s bizonyos va­gyok benne, hogy mellettem még legalább húsz évet fiata­lodnék. Hamarabb leszek én öreg asszony, mint maga öreg ember. Aztán tetszem is ma­gának, hiába tagadja. Csak el­hiteti magával, hogy lejárt az ideje, amióta a császárné ud­varából hazatért, ahol minden asszony fejét elcsavarta, öltené Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 Inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ára szállítási dijjal 1 dollár Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom