Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1956-05-05 / 9. szám
FIATAL HÁZASOK — Még fenn vagy édesem, — mondja a fiatal férj, aki majdnem hajnalig mulatott, házassága óta első Ízben. —Hogy tudtál ilyen későn hazajönni? Egész éjjel vártalak, le sem hunytam a szemem. — Hát mit gondolsz kedves feleségem, hogy én aludtam? --------vaíCa---------JÓ TANÁCS — Min töröd már megint a fejedet? — Hogyan lehetne a levegőből megélni? — Légy pilóta.--------««§£*>———— BIZONYÍTÉK — Ért Fekete a lovakhoz? — Nem ért. — De hiszen folyton a lóver senyre jár s ott fogad. — Éppen ez mutatja, hogy nem ért hozzá. Már mindenételvesztette.--------------------------ÉRTHETETLEN — Nem értem. — Mit? — Hogy lehet az, hogy ha egy kő esik a korsóra, összetörik a korsó. Viszont, ha egy korsó esik a kőre, akkor is a korsó törik össze. ————<»§£•»------GONDOS APA — Hogy hívják a csecsemőt? — Icig Mórnak. — Micsoda gondolat az, Írországi keresztény gyereknek ezt a nevet adni? — Azt akarjuk, hogy gazdag bankár legyen belőle. ELMÉLETI FŐZÉS — Mit főztök ma ebédre? — Más hiányában — terveket. Cs. p Híradó 303 A P*rth CLEAN FUN Vol. XVII. évfolyam. — No. 9. Detroit, Mich., Cleveland, O. 1956 május 5. 51 — Már megint most jön haza. hajnalban, — perei az aszszony férjével, — tudja maga ki az olyan ember, aki minden idejét a kocsmában tölti? — Hogyne tudnám, — válaszol a férj, — az a kocsmáros.---------------------------KERESKEDŐK — Ne, neked Pista, — kiált az utcán haladó kereskedő ember a másikra. — Becsaptál, hát most megfizetek érte s azzal két hatalmas pofot mér le Pistára. — Nézd, Sanyi, — mondja amaz csendesen, — már ezerszer kértelek, hogy az üzleti ügyeket az irodában tárgyaljuk le.--------tm 5 £ -------AZ ELLENTÉT — Férjecském, jó lenne nekem egy uj kalap. — Nincs értelme, hogy egy uj kalapot vegyél, drága feleségem. — Miért ne lenne értelme? — Az ellentét miatt. — Miféle ellentét miatt. — Egyszerűen azért, mert a kalap uj, divatos volna, alatta pedig a fej régi, divatja-mult.--------------------------KÉSZÜLŐDÉS — Ejnye, kedves szomszéd, mit< hempereg maga itt a földön? — Hát a korcsmáros felkért, hogy készüljek haza, — válaszol Boros uram, nagy nehezen föltápászkodva.--------------------------NEM HISZI — Fiam, — mondja az apa, — én soha nem csókoltam meg egy leányt, mielőtt anyáddal találkoztam. El tudod majd mondani ezt a te fiadnak is, ha az úgy mint te most, legénysorba kerül? — Igen, de én elpirulnék, nem úgy mint apa, mikor ilyet állít MIT AKAR? — Álmában beszél a férjem, — panaszkodott egy asszony az orvosának. — Ez nem súlyos betegség, — felelt rá az orvos, — és köny nyen meggyógyítható. Itt vannak ezek a labdacsok, ebből mindennap adjon be neki egyet s attól meggyógyul a férje. — De orvos ur, Ön nem ért engem. A férjem nagyon érdekeseket mond, ha álmában beszél. Amit én akarok öntől, az az, hogy adjon nekem valamit, amitől ébren maradok. SZERKESZTŐSÉGBEN — Kisasszony, nem tudja kérem, hogy a szerkesztő ur elolvasta-e a verseimet ? — Még nem olvasta el, mert a papírkosár még üres.--------------------------AZ ÁLARC Imre egy reggel találkozott j az unokanővérével, aki tulsá-1 gosan ki volt festve. — Szent Isten — szólt hozzá, — miféle fátylat vettél fel. Ezen a holmin keresztül nem is látszik az igazi arcod.--------va5 £ ^-------A NAGYOBB BAJ — Te tűröd, hogy ez a Gábor mindenféle hazugságokat hireszteljen rólad? — Bánom is én, csak az igazat ne mondja. HOGY EL NE BÍZZA MAGÁT... — Ki volt az a remek férfi, akivel tegnap este láttalak? — Megmondom, ha megígéred, hogy nem mondod meg a férjemnek. — ígérem, hogy egy szót sem szólok neki. — A férjem volt. VAN EGY KIS FÖLD . . . Van egy kis föld messze-messze A szivemnek olyan nagyon drága. Alatta a világ kincse, Az a kis föld mégis olyan árva . . . Nincs rajt’ virág, rég elhervadt Könnyeivel nem öntözte senki, Anyám sírja az a kis föld, ügy szeretnék oda, oda menni. Szeretném az anyám sírját Beültetni illatos rózsával, Átölelni a fejfáját, Simogatni lelkem sugarával... Lehajolva megcsókolnám a sirhalmát Bocsánatot kérve, Tudom, hogy az édesanyám Mosolyogna odafent az égbe’. ----------------------BALESET UTÁN — Hol vagyok? A mennyországban? — Dehogy is, férjecském. Hiszen én vagyok itt melletted, a te kis feleséged.---------------------------VISSZAUTASÍTÁS — Drágám, úgy szeretem magát, hogy képes lennék magáért a világ végére is elmenni. — Rendben van, menjen a világ végére, de maradjon is ott.--------------------------AZ UTCÁN — Na, min töprengsz? — Az utcaseprőket nézem, s azon gondolkozom, hogy az utca seprők nem praktikus emberek. — Hogy-hogy? — Úgy kérlek, hogy ha praktikus emberek volnának, seprő helyett porszivógépet használnának.
