Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)
1955-11-05 / 21. szám
1955 november 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ (Folytatás) A szemepillája lebocsátkozott. Látszott rajta, hogy nem tud mit feleni. Hallgatásunkban a csendesség még mélyebbnek tetszett. Valami madárka szólt csak, a homályba fátyolozott lombok mélyén, mintha üvegsipocskát p r ó b álgatna: sip sip ... — Miért nem nősült meg? — kérdezte bágyadtan. És akkor már mozdultam, hogy megragadjam a kezét, és azt feleljem: Miért nem jöttél előbb elém, te tündérek testvére! De akkor odacsörtetett a kavicsos utón a nagylábu próza: a Jenő kölyök. És elzavarta a tündéri percek mámorát. — Kálmán bácsi: a kocsis nyugtalankodik, hogy' azt mondja: csak hétig vállalkozott. Még néhány percet maradtam. Aztán kezet nyújtottam Idának: — Látja, hogy mindig tovább időzök itt, mint amenynyit előre szándékozom. Megszorította kezemet, mintha a lelkét is bele akarná szorítani: — Ilyen az élet, — mondotta szomorún mosolyogva. Még a kocsisok is beleszólnak az ember életébe. — Szólnak a manót! — feleltem a fejemet felkapva. Jenő pajtás, ihol ez a tizes: adja oda a kocsisnak. Menjen a pokolba! Csak azért is itt maradok most nyolcig. — Itt marad vacsorán is! •— szólt a mama megcsillantva az aranyfogát. — Azon talán nem ... — De itt marad! — kérlelt Ida, a kezemet megragadva. Mingyárt jön a papa is. Fölmegyünk eléje az állomásra. És két kézzel fogta a kezemet. Aztán meg tapsolt örömében. A Jenő gyerek elfutott. A mama is újra befordult, hogy a teriték iránt intézkedjen. Újra magunkra maradtunk. — Ügy örülök, — repesett Ida, — hogy végre itt tölt egy estét. Köszönöm! És a kezét nyújtotta. — Boldog vagyok, ha magával lehetek, — feleltem elfogódot't hangon. S az ajkamhoz emeltem a kezét. ő erre a mellemre borult. Én meg még jobban odaöleltem. — Ida, édes Ida ... — Mondd ki hát már egyszer .... —rebegte fuldokolva, s átölelte a nyakamat. — Minek? hisz úgyis tudod. A pap elé már karonfogva mentünk. * Abban az esztendőben sok minden történt velem. ülök egyszer az omnibuszon, amelyik a Krisztinavárosi templomtól járt a Ligetbe, ülök mingyárt a felhágó mellett. A Lnchid végén belép egy vadgalamb-szin ruhás, hamvas bársony-köpenyes halvány hölgy. Szőke haj, bágyadt kék szem, lakk félcipő. Nem omnibuszba illő elegáncia. Lehet Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajanló levelek Írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítványok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, végrendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirdetések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és eseményekkel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ára $150, postaköltség 20 cent, összesen $1.70 Ezen 28b oldalas levelező segítségével angol levelezését könnyen elintézheti.-Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában harminc éves. Ha az orra kissé rövidebb, az álla nem annyira hegyes, szépnek is volna nevezhető. A kezében szürke szarvasbőr táskát lógicált, és a táskából iratok kandikáltak elő. Ahogy fellép, a táska megütődik az omnibusz karfájában: az iratok kifordulnak, szétszóródnak. Többnyire levél, mindenféle elsárgult papirosu régi leyél. — Megálljon! — kurjantom a konduktornak. És szedem az Írásokat össze. — Jaj, — imondja sápadozva a hölgy, — ha csak egy is elvész ... No ez az ügy nem jól kezdődik! — Nyugodt lehet nagysád, — vigasztalom, — addig nem mozdulunk, mig csak egy papirost is látok. A hölgy igen hálásan néz rám. Mellém ül. Kis idő múlva megszólal: — ön igen lekötelezett. Ön igen szives úriember, Nem ajánlhatna nekem egy megmegbizható ügyvédet? — Megbzizhatót? Szivesen. — Becsületeset, a legbecsületesebbet. Ajánlhatok. Éppen van nálam névjegye is. És átadom a névjegyemet. Két vagy három óra múlva belép hozzám a vadgalambszin-ruhás. Meghökkenve áll meg az ajtómban. Eléje sietek és mosolyogva mentegetődzök: — Magamnál becsületesebo ügyvédet nem ismerek. Hát egy elszegényedett báróné. Erdélyi. A férje az Erzsébet kórházban fekszik. Valami gerinctörés a baja. Egy rokonuknak a birtokára indítanak port. Nézem az iratokat: kétezer holdas temesi birtokról van szó. A levelek aíról tanúskodnak, hogy a volt birtokos a fogadott leányát szánta örökösének, a bárónét. S az asszonyka szavakban is elmondja az ügyet, bőven persze és nem odatartozó apróságokkal, de csak hallgatom nyugodtan, — igen jószagunak érzem a pőrét. Végül aztán a báróné aggodalmasan néz reám: — Hát mint vélekedeik, ügyvéd ur? Elfogadja? — Ma még nem monhatom meg. — Tehát kétséges! És aggodalmasra vált szemmel néz reám. — Azt nem mondhatom. De nekem át kell olvasgatnom apróra ezeket az Írásokat. Ha azt látom, hogy csakugyan kétséges, el se fogadom. — Ilyen embert kerestem én! — toppintott örömre 'gyulladt arccal. Más ügyvéd elvállalta volna olvasatlanul, csakhogy költségeket számíthasson fel... A jó Isten küldött engem abba az omnibuszba! Húsz percentet adunk, huszonöt percentet adunk önnek a birtok értékéből. JOHN K. SZŐLLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó Detroitban 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 — Csak tizet fogadok el. Hálálkodva és örömtől csillógó szemmel távozott. Attól a naptól kezdve a báróné gyakorta megfordult nálam. Tán harmadik hete voltam már vőlegény, mikor egyszer Ida azt kérdi, kik azok a nők Budapesten, akiket ismerek? Elmosolyodok a kérdésre. — Ha én azt mind el tudnám sorolni. — Mégis, akiket közelről ismer, akikkel leggyakrabban beszél. Tudja engem minden érdekel. Különben: ne mondja meg. Jobb, ha nem tudom. Hiszen novemberben már úgyis (megismerem őket. November hetedikére volt kitűzve az esküvőnk. Nem lehetett előbbre tenni. A kiállítási forgalom igen foglalkoztatta az öreget. Délutánonkint a feleség is segített neki. Még a vasárnap délelőttjét is ott töltötte az öreg a boltjában. — Ahogy tetszik, — feleltem. Ámbátor nekem ugyan kevés az olyan nőismerősöm, akinek magát bemutathatom. Nem is gondoltam, hogy egyéb okból kérdez, csak épp hogy érdeklődik: van-e olyan ismeretségem, amelynek kapcsán jó társaságba juthat? Párisban nevelődött: illatos hölgyekhez szokott. Pesten is azok között akar élni. (Folytatjuk.) ----§ a---------A FIATALOK Bella és József a szobában ülnek. Az ajtó majdnem be van csukva s a fiatalok nem látják, hogy Bandi a résen keresztül kukucskál. József: Szabad megcsókolnom, Bella? Bandi (bekiált): Csak bátran ... János bácsi sohasem kérdezi mielőtt Bellát megcsókolja. NÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb ajándék minden magyal részére.
