Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)

1955-08-05 / 15. szám

4-IK OLDAL KIS DONGO - CLEAN FUN 1955 augusztus 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy inches egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. Marhavásár Bécsben Józsa Gyuri földbirtokos szü­leiben lévén egyszer a takar­mánynak, 200 tinót hajtott fel a pesti országos vásárra. De a tinók bizony nem a legjobb húsban voltak s a kupecnép csak úgy fitymálva beszélt Jó­zsa Gyurival. Józsa megharagudott s föl­hajtotta tinait Bécsbe. Monda­ni sem kell, hogy odáig egy csöppet sem javultak a tinók, pedig a bécsi német kövér hús­hoz van szokva. Józsa Gyuri sehogy sem tudott megegyezni a mészárosokkal, oly rettentő potom árakat kinálgattak neki. Ment hát a gulyával tovább: Linzbe. Itt is úgy járt. Erre az­tán keresztülverte magát a ha­táron, s fölhajtotta tinait Drez­dába. Persze, hogy amire Drez­dáig értek a jámbor állatok, va­lahány bordájuk mind kilát­szott a hosszú tapasztalás köz­ben. Dehogy kellettek a mészá­rosoknak; hallani sem akartak róluk; azt mondták, előbb vigye visza, hizlalja meg. Józsa Gyurit elfutotta a mé­reg. Visszavigye, újra vámot fi­zessen, hogy aztán Keglevi­­chék otthon nagyot nevessenek rajta? Azért sem teszi. Mást gondolt magában. — Megállj német, majd meg­teszed tavasszal, ha most nem kell. De haza nem viszem; már csak azért sem, mert otthon aranyért sem kapni takar­mányt. Estefelé összehívta a hajcsá­rokat, kifizette a bérüket, s igy szólt hozzájuk: — Halljátok! Majd mikor besötétedik, szökjetek el a mar­hák mellől. Ezeknél a jámbor németeknél nagy a rend; majd összefogdossák ők a tinókat s aztán kurrentálni fogják, hogy három hónap alatt jelentkez­zék a gazdájuk. Ezalatt meg kitavaszodik, a marhák itt a státus költségén kitelelnek a fi­nom német szénán, ami itt csu­pa háj, jól meghíznak, ekkor aztán én majd eljövök értök és jó áron eladom. Minden úgy történt, amint Józsa Gyuri kiterveié. A hajcsá­rok szétszöktek, a bitang tinó­kat összefogdostatta a drezdai hatóság. Aztán kurrentálni kezdték, határidőt tűztek a megjelenésre. Eközben elmúlt a tél. Józsa Gyuri jelentkezett és igazolta magát. S megvolt az a diadala, hogy most már busás pénzen adta el a göbö­­lyöket a drezdai mészárosok­nak. Igaz, hogy a tartás s a hiva­talos költségek fejében ott ma­radt a gulya árának a fele; ha­nem azért mégis jó tréfa votl ez abban a régi jó világban. NŐI DIVATÜZLETBEN — Szeretném azt a ruhát a kirakatban, fölpróbálni, — mondja egy fiatal leány, aki­nek a kirakatban lévő ruha megtetszett. — A kirakatban fölpróbálni? Talán inkább az öltöző fülké­ben, — mondja a kiszolgálónő, — ámbár, ha akarja, nem bá­nom, jó reklám lesz.--------­ÖNÉRZET — Sajnálattal hallottam, hogy tanáraid megbuktattak. — Micsoda? Megbuktattak? Én magam buktam meg.--------------------------­HÁLÁTLANSÁG — Lássa, ennek az embernek köszönheti, hogy nem fulladt a vízbe. Ő húzta Önt ki, — mondja a rendőr a magához tért embernek, aki csónakázás közben a vízbe esett. — Köszönöm, — mondja a megmentett, — de uram, iga­zán kihozhatta volna már a kalapomat is a vízből. Ördöngős színészek Még azt mondják, hogy nin­csenek kisértetek! Itt vagyok élő példának én magam — Bocsoki József. Ér­demes, hogy meghallgassák ki­­gyelmetek, mert szó szerint igaz, amit mondok. Az egész falu tudja, hogy miből pénzeltem, éldegéltem azelőtt. Egy kis szűz dohányká­val jártam-keltem erre-arra ... Ahol egy ezüstkupakos tajték­pipa megakadt a környéken, az mind az én vevőm volt. De abba kellett hagynom, mert szi­gorúbb lett a törvény. Törvény ide, törvény oda, fi­am! ... A törvény olyan, mint a papiros-sárkány, akinek a madzagját a nagy urak fogják, ott csapkod, kóvályog papir­­szárnyaival a levegőben, de mi­atta a szegény apró madarak is bizvást röpködhetnek, ha nem félénkek, — vagy fölötte, vagy alatta. Nem a törvény, de a maga­sabb hatalmak végett hagytam én abba végképp a dohány­csempészetet. Néha egész Budáig elvetőd­tem. Biztos vevőim voltak ott a hivatalnok urak közt. Egyszer is Buda felé megyek, mendegélek a fehérvári utón, vagy tiz font dohánnyal a hó­nom alatt. A kertet egy patak szeli körösz­­tül... Úgy terpeszkedik el a fák között, mint egy óriási gi­liszta. Talán azt is volt, csak én néztem pataknak, káprázó szemmel. Egy nagy fekete kecske-bak állt a kerítés mögött s rám né­zett mereven, kísértetiesen. Me­­kegett is valamit, utólagosan úgy rémlik, mintha ezt lehe­tett volna kiérteni: Ki, ki, ki! Bocsoki! Mert beléptem a kertbe, minthogy egy pajta volt a kert innenső szélén s a pajta előtt egy papképü ur fel s alá jár­kált, valami igéket mormogva egy könyvből; észrevett meszi­­ről s emberi hangon szólított meg: — Mit árul, bácsi? — Izét, — feleltem tartóz­­kodva — egy kis izét. A szo­kott titokteljes kacsintással magyaráztam meg bővebben. — Ha jó az izé, veszek. Jöj­jön kend! Mondom a kertbe léptem. Egy kis szélfuvallat rázta meg e percben a gallyakat fázéko­­nyan. összeborzadtam, mintha elkárhozott lelkek bus sóhaja suhogna a fák és füvek között. Hiszen legalább ne felejtettem volna keresztet vetni magam­ra. De édes Istenem, ki gondolt Verőfényes nyári nap volt. A budai házfedelek arany szin­­' ben úszva csillogtak, nevettek, mikor beértem. A természetben fenséges nyugalom volt, vala­mi félelmetes álomszerű csönd. Éppen egy kis kert mellett vitt el az utam. A fák levelei moz­dulatlanul fityegtek a gallya­kon, mintha nem is igazi fák volnának, hanem csak festve. SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT, ha hátralékban van elő­fizetési dijával, szívesked­jék mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfiz» tési dijat lejáratkor meg fizeti. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajánló levelek írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítvá­nyok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, vég­rendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirde­tések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és események­kel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ára $150, postaköltség 20 cent, összesen $1.70 Ezen 288 oldalas levelező segítségével angol levelezését könnyen elintézheti. Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában

Next

/
Oldalképek
Tartalom