Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1954-03-20 / 6. szám
1954 március 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ (Folytatás) — Itt a fiókjaim kulcsa is. Zárnom kell azt az asztalt, mert benne vannak a szerződések, cselédkönyvek, egyéb megtartani való papirosaim. Tessék: nézd meg azokat is, ha nem hiszel. Nohát ezzel a vakmerő ajánlattal teljesen csatát nyertem. A kulcsokat nem fogadta el és restelkedve mondta: — Hát jó, tedd el azokat a fényképeket, ha az öcsédéi. A békesség felhőtlennek Ígérkezett. Az asszonyka ismét az én báránykámmá vált. Mégis szurkoltam, hogy egyszercsak rólam álmodik valamit, aztán újra ébred benne a gyanú. Ahányszor künn járt a konyhán, vagy a padláson, vagy az udvaron, ki-kirántottam egy-egy fiókot és gyorsan összetéptem egy-egy virágossarkú vagy rósaszin levelet. Csaptam a kályhába. Már akkor tavaszodott. Olykor egy-egy égő gyújtót is kellett a levelek után ebdobnom. Aztán meg az elszenesedett papiroslapokat is szétvertem. Mindenre gondoltam. Depersze ez hetekig tartott. Dolgom is volt: szántás-vetés. Csak déltájban kaphattam időt egy-egy kis takarításra. Már akkor annyira vigyáztam, hogy az Íróasztalom kulcsát is rejtegettem. Van az egyik mellényemen egy belső zseb, abba dugtam. És ezt jó volt cselekednem. Egy délben, ahogy a karosszékben elnyujtózkodva keverem a feketekávémat, Jolán az almáriumból egy zpldboritékos könyvecskét vesz elő. — Nézd már, — mondja, — a cselédeink vagyonosodnak. A Juli négy koronát tett be a takarékpénztárba. Mármost azon aggódik, hogy ellopják. Add csak ide a kulcsodat, hadd tegyem el. — A kulcsot? lelkem?. ... A kulcsot? ... Az íróasztalom kulcsát? ... Mindjárt, azonnal. És tapogattam a zsebeimet. — No nézd, elvesztettem. Láttam az orrán, hogy mingyárt az első szavamra feljebb kunkorodik, mint kellene. Folytatom: — Most jut eszembe, angyalom, hogy a felsőkabátomban van. Kimegy. Az ajtót is nyitva hagyja. Én meg azalatt előkapom a kulcsot, s hátra négykézláb a díványhoz: be! hirtelen-hamar a dívány alá! És hogy négykézlábról felállók, a fali tükörben Jolánnak a rám meredő szemét látom. A ménkű azt a tükröt! éppen úgy áll, hogy az előszobából rám lehetett látni. Egy minutáig meredünk egymásra a tükörben, mint az üvegszemü halak a múzeumban. Még a hajam szála is megegyenesül ijedtemben. Látott-e vájjon, hogy négykézláb galoppoztam a díványhoz? Vagy csak akkor látott meg, hogy fölegyenesültem ? Már most mindegy: játszszuk AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, hz angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett 1 A van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv ára.............. S2.50 Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Vidékre 15 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására. a nyugodtat. S leültem vissza a kávémhoz. Jolán belép. Nem merek ránézni, csak kevergetem a kávémat, mintha semmi sem történt volna. De azalatt a kis .idő alatt, mig Jolán az asztalhoz ért, még a szivem dobogása is elállott. Végre is rá kellett emelnem a szememet, nyugodtan, pillogás nélkül. Jött és bámult rám. — Mért néztél olyan különösen? —■' szólalt meg gyanút lehelő hangon. — Meglepett, hogy te a tükörből nézel. Azt véltem hirtelenében, hogy idegen nő. Leült. Hallgatott. A levegő nyomottá vált köztünk. — Nincs ott? — szólaltam meg végre unatkozó hangon. — Nincs, — felelte színtelenül. — Akkor kint esett ke a magtárban. Vagy a mezőn. Megint hallgattunk. De nekem zug a fejem, mint a malom. Már bizonyos, hogy a díványig nem látott, de onnan vissza, látott. Csak az a kérdés: melyik pillanatban nézett a tükörbe. — Elhivatom a cigányt, — szólalt meg végre. — Az ki tudja nyitni. — Jó, — feleltem ■ ráhagyom Nyittasd ki a cigánnyal. De hátha elrontja a zárt? Werthheim-zár. És ha ki is nyitja, bezárni nem tudja. A napokban úgyis be kell mennem a városba: ott megvan a kulcsbak a mása. Nem felelt. Csak nézett rám azzal a hideg nézéssel, amelytől az asztalon álló leves is megkocsonyásodna egy perc alatt. Valami szörnyű, hogyan tud nézni olykor az az asszony! A kávémat már megittam. Még mindig ott ülünk. Azt várom, hogy kifordul és visszalopom a kulcsot, vagy máshova rejtem. Mert hátha mégis látott, négykézláb is látott? Vagy azon gyanakszik, hogy nálam van a kulcs? S megint benyúlok a zsebémbe: kaparászok. — Ménkű ezt a kulcsot! Hátha mégis nálam van? Lyukas talán a zsebem: lecsúszott. Gyere segíts te is. Gondoltam, hadd győződjön meg, hogy nincs nálam. Jolán azonban nem mozdul. — Iszen nem sürgős, — feleli egykedvűen. S ülünk tovább, mint a két kőoroszlán a kapu tetején. Én nem mozdulhatok, — gondoltam. A kulcsot nem hagyom ott. Az asztalt leszedik, Jolán marad. Én is csak pipázok. Két óra tájban megszólal: — Nem mégy ki a vetésre? '— Fölösleges, — feleltem. Pedig szinte égett a padló a lábam alatt. JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendezS 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 — Fölösleges, — ismételtem nyugodtan. És különben is vendégeket várok. Készítsetek is kérlek néhány üveggel a vörösből. A pap jön hozzánk, meg a jegyző. —- Ilyen korán? — Lehet, hogy ilyen korán. Fontos ügyeket kell megbeszélnünk. Fölkelt. Utána felültem, hogy kimegye-e az előszobából a folyosóra? Hatha megfordul és rámnyillantja az ajtót épp a legkritikusabb pillanatban? A külső ajtó is nyikkan, zörren. Csend. Még egy percet várok óvatosan, aztán hipp-hopp! be a kulcsért könyékig a dívány alá. Megtaláltam, zsebrevágtam. Visszahoppoltam a székbe. Akkor meg az villanik az eszembe, hogy Jolán belép, és igy fog szólani: — Mégis megkeresem hát azt a kulcsot a zsebedben. Ez a gondolat megint parázs volt alám. Nem tarthatom nálam. De hova tegyem? S föltettem az almárium tetejére. (Fcly tájuk.)------------------------KÉTKEDŐ — Mondja, nem iát semmi különöset az arcomon? — Nem. — Nincs rajta valami égés? — Nincs. — Akkor igaza volt annak a pasinak, aki ma azt mondta nekem, hogy nem sül le az arcáról a bőr, amikor valótlanságot mond.--------VISSZAVÁGÁS Bankár: (egy elegáns fiatalemberhez) : Mondja csak fiatal barátom hány inget használ el ön egy héten? A fiatalember (csípősen): Azt bizony nem tudom pontosan megmondani. Attól függ, hogy hány piszkolódik el naponta. De mondja csak uram, hány hétig használ ön egy inget? ... A TÁRSASÁG KÖZPONTJA lesz ön, ha a vendégeket jóízű élcekkel mulattatni tudja. Ezt pedig könnyen megteheti, ha olvassa a “Kis Dongó” élclapot s elmondja nekik az abban olvasott vicceket.
